Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

tempo_30_1.jpgAz Európai Bizottság elfogadta azt a kezdeményezést, hogy lehessen hivatalosan aláírásokat gyűjteni az élhető utcákért, a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás bevezetéséért a sűrűn lakott területeken. Így az egész Európai Unióban elkezdődhet az új szabályozás bevezetéséért az aláírásgyűjtés, amelyhez itt lehet csatlakozni.

Régóta napirenden

Sok európai város már régóta alkalmazza a 30 kilométer/órás sebességkorlátozást a lakóövezetekben a balesetek csökkentése és általában az élhetőbb városok kialakítása érdekében.


1985 és 1997 között Hollandiában a már meglévő városi utak 10-15 százalékán bevezették a 30 km/órás sebességkorlátozást, az éppen kialakuló városrészekben pedig minden esetben ezt a szabályozást alkalmazták. Ezeken az utcákon fekvőrendőrökkel, útszűkületekkel és kisebb körforgalmakkal is késztették a gépkocsivezetőket a szabály betartására. 1997 után még inkább felgyorsult a 30 km/órás sebességkorlátozású utcák, városi övezetek kialakítása, és 2002-ben az arányuk országszerte elérte az 50 százalékot.
Grazban a főútvonalak kivételével minden utcában 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben. Münchenben, Európa egyik leggazdagabb városában a sűrűn lakott területeken szintén már hosszú ideje érvényben van ez az egyszerű forgalomcsillapítási módszer. A példákat hosszan lehetne sorolni.
A budapesti Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya már a kilencvenes évek végén részletes tervet dolgozott ki a 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetésére egyes sűrűn lakott negyedek mellékutcáiban. Egy-egy, főutakkal határolt összefüggő területen belül javasoltak egységesen 30 km/óra a megengedett haladási sebességet, míg a környező utakon maradna az 50 – kivételes esetben a 70 – km/óra sebesség. Azóta az önkormányzatok egyre több helyen vezettek be 20 vagy 30 km/órás sebességkorlátozást.

 

A tapasztalatok szerint a 30 km/órás sebességhatár nemcsak a gyalogosoknak és a területen élőknek, hanem a gépkocsival arra utazóknak is jó, hiszen biztonságosabbá, balesetmentesebbé és csendesebbé válnak az utak. Kisebb lesz a gyorsulások, fékezések gyakorisága, és az egyenletesebb sebesség révén a gépkocsik fogyasztása és károsanyag-kibocsátása is csökken, amitől nemcsak a levegő lesz tisztább, hanem pénzt is megtakarítanak az autósoknak. A kisebb sebesség miatt csökkenhet a gépkocsik haladásához szükséges sávszélesség is, helyet adva szélesebb járdának, kerékpársávnak vagy fasornak. Továbbá a sebességkorlátozás arra ösztönzi az embereket, hogy a környezetkímélőbb közlekedési módokat vegyék igénybe, ami a károsanyag-kibocsátás nagyságrendi csökkentésével jár.

A hátrányok

Szintén a tapasztalatok szerint a 30 km/h sebességkorlátozáshoz nem elég csak táblákat kitenni, mert a gépkocsivezetők gyakran nem tartják be a sebességkorlátozást, ami nemcsak jogsértő, de további balesetveszélyes helyzeteket is előidéz. Ezért fizikailag is át kell alakítani a környezetet (sávszűkítés, rázófelület, terelőszigetek kialakítása stb.), ami pénzbe kerül. Ez még Svájcban is így van, ahol a lakosság jóval inkább jogkövető magatartást tanúsít, mint például Magyarországon. Amennyiben a fizikai átalakításokra nincs lehetőség, akkor nagyon szigorú és folyamatos ellenőrzésre van szükség, ami viszont általában már nem fér bele a rendőrség idejébe. A jó hír azonban, hogy vannak egyszerű, olcsó és gyorsan bevezethető módszerek a gyorshajtás fizikai megakadályozására a lakóövezetekben – például a parkolóhelyek megfelelő kialakításával. (Ezen a videón a Zürichben alkalmazott megoldás látható, amelyhez csak egy kis festék kell.) További „hátrány”, hogy az autó helyett megfelelő alternatívát kell nyújtani: mindenekelőtt emelni kell a tömegközlekedési szolgáltatások színvonalának, valamint tovább javítani a kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételei, mindez pedig szintén pénzbe kerül.

Európai aláírásgyűjtés

Bár a 30 kilométer/órás sebességkorlátozás hátrányai sok esetben gyorsan kiküszöbölhetők, Európa számos településen egyáltalán nem vagy csak igen korlátozottan alkalmazzák ezt a módszert. Most civil szervezetek aláírásgyűjtéssel próbálnak hatni az Európai Bizottságra, hogy közös szabályozási elveket dolgozzon ki a sebességkorlátozásra a közlekedés hátrányos hatásainak mérséklése, a tisztább és biztonságosabb közúti közlekedés érdekében.
Egészen idáig az európai jogalkotók tehetetlenek voltak a sebességkorlátozás ügyében. Bár az Európai Bizottság 1987-ben kezdeményezett jogalkotási eljárást egy átfogó uniós sebességkorlátozás kialakítására, az akkori ellenzők szerint ez a szabályozás kívül esik az EU jogkörén, így eddig semmilyen előrelépés nem történt. Itt volt az ideje a változásnak. A jogi vizsgálatok kedvező eredménnyel zárultak, és így az Európa Unió alkalmas keretet adhat új normák bevezetésének, így a 30 km/órás sebességkorlátozásnak is. Amennyiben összegyűlik 7 uniós országból összesen egymillió aláírás a kezdeményezés támogatására, az Európai Bizottság 3 hónapon belül lehetőséget biztosít a szervezőknek, hogy közmeghallgatáson ismertessék elképzelésüket. Ezt követően a Bizottság hivatalos választ fogad el, melyben megfogalmazza és indokolja, hogy esetlegesen milyen lépésekre kíván javaslatot tenni, illetve ekkor már azt is meg kell indokolnia, ha a kezdeményezés nyomán nem kíván lépéseket tenni.
Itt csatlakozhat a petícióhoz, melynek magyar fordítása az alábbiakban olvasható.

Európai polgárok javasolt kezdeményezése:

„30 km/h – tegyük élhetővé az utcáinkat!”
A téma:
Javasoljuk, hogy EU-szerte alapértelmezésben 30 km/h (20 mérföld/óra) legyen a legnagyobb megengedett sebesség a városi, illetve lakóövezeti területeken. A helyi hatóságok más sebességkorlátot is megállapíthatnak, ha meg tudják mutatni, miként tesznek eleget a közlekedés legsérülékenyebb résztvevői számára a környezetvédelmi és biztonsági követelményeknek.

A fő célok:

Az Európai Uniónak világos közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi céljai vannak, amelyeket egyelőre nem sikerült megvalósítani. A 30 km/órás általános sebességkorlátozás hatékonyan elősegíti ezen célok elérését, hiszen már bebizonyosodott, hogy sikeresen csökkenti a sérüléseket és halálozásokat, a zajt, a légszennyezést és a széndioxid-kibocsátást, továbbá javítja a forgalom haladását. Az emberek kevesebb félelemmel utazhatnak. A környezetbarátabb közlekedési módok vonzóbbá válnak. A szubszidiaritás elvének érvényesítése érdekében a helyi hatóságoknak kell eldönteniük, hogy más sebességkorlátozást állapítsanak meg a hatáskörükbe tartozó utakon, és hogy olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyekkel szintén el lehet érni az említett célokat.

Forrás:http://levego.hu/kapcsolodo_anyagok/unios_alairasgyujtes_a_30_kmoras_sebessegkorlatozasert