A kép csak illusztráció (Forrás: Unsplash)
Az utóbbi évtizedekben Magyarország az európai autóipar egyik kulcsszereplőjévé vált. Ami egykor a legendás Ikarus buszmárkán kívül alig kínált ipari teljesítményt, ma már a legnagyobb német prémiumgyártók, valamint az ázsiai óriások célpontja.
Mi vonzza ide a németeket, hogyan kapcsolódik be Kína, és miért számít Japán az úttörőnek?
Német autógyártók új bástyája: Magyarország
Néhány évtizede még az Ikarus buszgyártás jelentette az autóipar teljes magyar jelenlétét. Ma azonban a kevesebb mint tízmilliós ország döntően alakítja az európai autóipar jövőjét – méghozzá a BMW, a Mercedes és az Audi, valamint a kínai autó- és akkumulátorgyártók szoros együttműködésével.
A német autóipar közben hazai válsággal küzd: gyárbezárások, leépítések és magas költségek miatt milliárdos nyereségek olvadtak el. Míg otthon szűkítenek, Magyarországon terjeszkednek. A BMW például körülbelül kétmilliárd eurót fektet debreceni gyárába, amely 90 futballpályányi területen épül, és évente 50 000 járművet készít majd a „Neue Klasse” sorozatból.
A Mercedes-Benz Kecskeméten bővít: itt a jövőben évi 300 000 új autó készülhet, nagyjából annyi, mint a németországi Rastattban – csak éppen alacsonyabb költségekkel. Az Audi már az 1990-es évek óta jelen van Győrben, több mint 11 milliárd eurós befektetéssel. A Bosch, ZF, Continental, Thyssenkrupp és Schaeffler beszállítókkal együtt 40–50 000 ember dolgozik a német autóipar hazai hálózatában.
A cégeknek vonzóak a kedvező magyar feltételek: alacsonyabb bérköltségek, 9 százalékos társasági adó (szemben a németországi 15 százalékkal), a közeli értékesítési piacok és az üzletbarát közigazgatás. Adrian Stadnicki, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának képviselője szerint Magyarország profi módon valósítja meg az Orbán-kormány stratégiáját: a „hosszú gyártósor” szerepéből az autóipari innováció központjává lép elő, írja elemzéséban a Merkur.de.
Kína és Japán: a keleti kapcsolatok és az első lépések
Miközben más uniós országok óvatosak, Magyarország továbbra is nyitott Kína és Oroszország felé. Ennek köszönhetően az ország keleti befektetők számára is vonzó célpont. Az ország keleti részén a kínai EVE építi Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát, közvetlenül az új BMW-üzem mellett. Néhány kilométerre a kínai CATL újabb hatalmas akkumulátorgyárat húz fel, míg a BYD a dél-magyarországi üzemében évente akár 200 000 autót is előállíthat az európai piacra. A Samsung pedig már évek óta gyárt akkumulátorokat Magyarországon.
Ma mintegy 150 000 ember dolgozik a hazai autóiparban, amely a teljes ipari termelés körülbelül egyötödét adja – magasabb arányt, mint Németországban. Debrecen például a BMW 2018-as beruházása óta új gazdasági központtá vált; László Papp polgármester „autóipari csodaként” emlegeti a fejlődést.
A német gyártók mellett más nemzetközi márkák is megjelentek: a Stellantis és a Suzuki is jelentős fejlesztésekbe kezdett. Japán játszotta az úttörő szerepet: a Suzuki már 1991-ben megnyitotta első és egyetlen európai gyárát, és azóta a Magyar Suzuki a hazai újautó-értékesítés meghatározó szereplője.
Az alacsonyabb társasági adó és a mérsékeltebb ipari energiaárak – amelyeknél a magyar cégek még az orosz gázból is profitálnak – további vonzerőt jelentenek. Bár a lakossági energiaárak eltérése ennél nagyobb, az ipari áram ára így is versenyképes.
A gyors növekedés árnyoldalai sem maradnak el: a ZF Friedrichshafen például az egri hajtóműgyártás áthelyezését tervezte, de a politikai és szakszervezeti nyomás hatására a döntést elhalasztották. Emellett uniós forrásokat tartanak vissza a jogállamisági hiányosságok miatt, az Európai Parlament pedig 2022-ben „választási autokráciának” nevezte Magyarországot.
Mindez azonban nem tántorítja el a prémiumgyártókat. „A politikai áramlatok jönnek-mennek” – mondja Jörg Burzer, a Mercedes termelési igazgatója. A BMW gyártási igazgatója, Milan Nedeljković szerint Magyarország „megbízható EU-partner”, és semmi olyat nem tapasztalnak, ami a demokráciát vagy a működést korlátozná. A debreceni új BMW-üzem 2025 októberében kezdi meg az iX3 sorozatgyártását, és a vállalat szerint ez lesz a cégcsoport legmodernebb, klímasemleges gyártóhelye.
Kapcsolódó anyagok:
Lemaradásban Európa: Átvették a vezetést a kínaiak az elektromosautó-piacon
A Volkswagen kész átadni egyes gyárait kínai elektromosautó-gyártóknak
Nagy a baj, a Volkswagen gyárbezárásokra kényszerülhet Németországban
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Eren Goldman on Unsplash
TOP 5
