Létezik egy gépi tanuláson alapuló módszer, amely során pusztán a retina vizsgálatával meg lehet állapítani egy személy tényleges, biológiai korát. A metódus azért is forradalmi, mert általa megjósolhatjuk a páciens egészségi állapotának jövőbeli változásait.
Az algoritmust már korábban tesztelték a szakemberek az Egyesült Királyságban élő középkorúakon és időseken, az eredményeket a British Journal of Ophthalmology című szaklapban hozták nyilvánosságra.
AZT TALÁLTÁK, HOGY A PROGRAM 3,5 ÉV LEFORGÁSA ALATT KÖZEL 47 000 ALANY ÉLETKORÁT TUDTA MEGÁLLAPÍTANI. TÍZ ÉVVEL A KUTATÁS UTÁN A VIZSGÁLT CSOPORTBÓL 1871-EN HALTAK MEG, AZ Ő RETINÁJUK ROSSZABB ÁLLAPOTBAN VOLT, MINT A TÖBBI ÖNKÉNTESÉ.
Példának okáért ha a gép szerint egy személy retinája egy évvel idősebb volt, mint a tényleges kora, akkor a következő 11 évre vetítve a bármilyen okból bekövetkező halál kockázata 2 százalékkal emelkedett. A keringési betegségeknél és a ráknál viszont nem volt annyira pontos az előrejelzés.
Az eredmények elsősorban megfigyelésen alapulnak, és még nem tudni, biológiai szinten mi szabályozza ezt az összefüggést.
MINDENESETRE A TANULMÁNY MEGÁLLAPÍTÁSAI EGYBEVÁGNAK AZOKKAL A RÉGEBBI FELFEDEZÉSEKKEL, AMIK SZERINT A RETINA KÜLÖNÖSEN KI VAN TÉVE AZ ÖREGEDÉS OKOZTA KÁROSODÁSOKNAK.
Habár a gépi intelligencia nem jelezte annyira pontosan előre a szív- és érrendszer okozta halálozásokat, ez nem feltétlenül a módszer hibája. Az utóbbi években számos olyan készítmény került forgalomba, amik javítják a keringési rendellenességgel küzdők túlélési esélyeit, és ez az előrelépés szignifikánsan befolyásolhatta az eredményeket. Köztudott, hogy a látószövet sok eret és ideget tartalmaz, így tanulmányozása bizonyosan fontos információkat adhat a szív és az agy egészségi állapotáról.
Természetesen léteznek más lehetőségek is a tényleges biológiai életkor megállapítására, azonban az agyi képalkotás és a különböző genetikai vizsgálatok pontatlanabbak, költségesebbek, időigényesebbek, és nem utolsósorban invazívabbak lehetnek a retina tanulmányozásánál.
