Város / Közlekedés
Már nem az egyre nagyobb, és a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló erdőtüzek jelentik a legnagyobb fenyegetést egyes skandináv erdőségekben, hanem valami egészen más - írja a Bloomberg.
Az erdészek rémálmát most egy aprócska élőlény jelenti, ami tavaly kétszer annyi kárt okozott az erdőkben - elsősorban a tűlevelű fákban -, mint az egyébként rekordszámú erdőtüzek.
hirdetés
A betűzőszú (Ips typographus) egy aprócska, alig 4-6 milliméter hosszúságúra megnövő bogárfajta, ám hatalmas pusztításra képes.
Svéd adatok szerint tavaly a bogarak számlájára 4 millió köbméternyi fakár volt írható. Ez kétszerese az erdőtüzek okozta 2,1 millió köbméternyi pusztulásnak.
Idén pedig még rosszabb jöhet. Az erdészek ugyanis arra készülnek, hogy a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribb és egyre pusztítóbb erdőtüzekkel kell majd szembenézniük.
A melegebb időjárás pedig elősegíti a szúféle szaporodását, ami pedig még nagyobb károkhoz vezethet.
A svéd erdészeti ügynökség legrosszabb forgatókönyve szerint idén a bogarak akár 12,5 millió köbméternyi fát is tönkretehetnek, ami körülbelül 6 milliárd svéd koronás (nagyjából 178 milliárd forint) kárt jelent.
Ez az éves svéd fakitermelési volumen 15 százaléka. Az erdészek elmondták, még a legoptimistább idei becslések is 3-4 millió köbméternyi tönkretett fával számolnak, ami a bogaraknak lesz köszönhető.
Mindez együtt pedig komoly károkat okoz a fahasznosításban érintett vállalatoknak. Tavaly előfordult olyan, hogy egy-egy cégnek ideiglenesen a kitermelő tevékenységét is fel kellett függesztenie az elszabaduló tűzvész miatt. Svédország az EU-hoz fordult segítségért, mert a stockholmi kormány úgy vélte, egyedül nem képes az ország kezelni a helyzetet, és gátat szabni a pusztításnak.
Erdészeti szakértők elmondták: a meleg időjárás miatt gyengül a fák természetes védekezőképessége a kártevők ellen.
A betűzőszú a svéd erdőségek nagyobb pusztítója lett mostanra, mint az egyre gyakoribb erdőtüzek, FORRÁS: SHUTTERSTOCK
A melegben eleve robbanásszerűen megnő a bogárpopuláció, és a fa kérge alá behatoló szúkkal szemben a lucfenyők nem tudnak gyantát termelni, amibe azok beleragadnának. A hőség ugyanis kiszívja a fákból az ehhez szükséges nedvességet.
A betűzőszú ráadásul a piaci szempontból legértékesebb példányokat, a 40-100 év közötti életkorú örökzöldeket kedveli. Egy lucfenyőt legalább 50 évig nevelni kell a kivágás előtt, a keletkezett károk helyreállítása és a fapótlás így nem lesz egyszerű és rövid idő alatt megoldható feladat - mondják szakértők. Ráadásul hatékonyan védekezni a bogárinvázióval szemben egyelőre a veszélyeztetett terület 25-30 százalékán tudnak csak.
Egy svéd erdészeti ökológiai szakértő azt mondja, egyelőre annyit tudnak tanácsolni az erdők tulajdonosainak, igyekezzenek diverzifikálni az állományt, azaz az értékes és jól eladható lucfenyők mellett más és többféle fafajtát is telepíteni. Ezzel visszaszoríthatják a fenyőket kedvelő szúkat, de ugyanakkor arra is készülni kell, hogy más fafajták megjelenése alapvetően átrajzolhatja Svédország természetes erdőtérképét.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kacsolódó anyagok:
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
