Jelenleg alacsony a kockázata annak, hogy a Nipah-vírus Indiából Európába jusson

Indiában, Nyugat-Bengál államban két igazolt Nipah-vírusos megbetegedést jelentettek, amelyek ugyan komoly figyelmet igényelnek, de az európai lakosság számára a kockázat jelenleg rendkívül alacsony. A jelenlegi információk alapján az Európából az érintett térségbe utazók, illetve ott tartózkodók fertőződésének esélyét nagyon csekélynek ítélik meg a szakértők. 

Az indiai hatóságok 2026. január 26-án közölték, hogy mindkét fertőzött egészségügyi dolgozó, akik ugyanabban a kórházban dolgoztak, és 2025 decemberének végén munkavégzés közben kapcsolatba kerültek egymással. Az esetek alacsony száma és az, hogy egyetlen egészségügyi intézményhez köthetők, arra utal, hogy jelenleg nincs közösségi terjedés, írja az ecdc europa.

A Nipah-vírus Európába jutásának legvalószínűbb útja egy fertőzött utazó lehetne. Bár a vírus behurcolása nem zárható ki teljes mértékben, ezt jelenleg valószínűtlennek tartják. Mivel a vírust hordozó gyümölcsevő denevérek Európában nem élnek, egy esetleges behurcolást követően a további terjedés kockázata is nagyon alacsony.

Folyamatban lévő vizsgálatok és óvintézkedések

Az indiai hatóságok megelőző és ellenőrző intézkedéseket vezettek be, miközben folyamatosan zajlanak a vizsgálatok a fertőzés forrásának azonosítására. Összesen 196 kontaktust azonosítottak a két igazolt esethez kapcsolódóan, akiket mind teszteltek. Valamennyi megfigyelt személy tünetmentes maradt, és negatív eredményt produkált a Nipah-vírus teszten.

A térség több országa, köztük Thaiföld, Nepál és Kambodzsa, elővigyázatossági intézkedéseket indított. Ezek közé tartoznak a lakossági tájékoztató kampányok és az Indiából érkező utasok szűrése a repülőtereken. A cél az, hogy már a kezdeti szakaszban felismerjék az esetleges fertőzéseket, és megelőzzék a vírus további terjedését.

Tanácsok utazóknak és a Nipah-vírus jellemzői

Általános óvintézkedésként az EU és az EGT területén élőknek, akik Nyugat-Bengálba utaznak vagy ott tartózkodnak, azt javasolják, hogy kerüljék a lehetséges fertőzési forrásokat. Ez magában foglalja a házi és vadállatokkal, illetve azok váladékaival való érintkezés elkerülését, a denevérek által szennyezett élelmiszerek fogyasztásának mellőzését, valamint a nyers datolyapálma-nedv ivásának kerülését. A gyümölcsök és zöldségek megmosása, meghámozása és megfőzése általánosan ajánlott a kockázat csökkentése érdekében.

A Nipah-vírus zoonózis, vagyis állatról emberre terjedő kórokozó. A vírust a Pteropus nemzetségbe tartozó gyümölcsevő denevérek, más néven repülő rókák hordozzák. Ezek az állatok Dél- és Délkelet-Ázsia egyes részein, az Indiai-óceán térségében és Óceániában élnek. Az ember megfertőződhet közvetlenül állattól, szennyezett élelmiszertől, valamint emberről emberre is terjedhet a vírus.

Bár eddig kizárólag Ázsiában jelentettek kitöréseket, a Nipah-vírus járványos és akár pandémiás potenciállal is rendelkezik, mivel képes emberek között és háziasított állatokon keresztül is terjedni. A betegség súlyos lefolyású, a halálozási arány általában 40 és 75 százalék között mozog, ami függ a vírus törzsétől és az elérhető egészségügyi ellátás színvonalától. A fertőzés agyvelőgyulladást okozhat, és a túlélők közül körülbelül minden ötödik hosszú távú idegrendszeri szövődményekkel él tovább, például visszatérő rohamokkal, extrém fáradtsággal vagy viselkedésbeli változásokkal. Ritka esetekben a betegség hetek, hónapok, sőt akár évek múlva is kiújulhat, és végzetes kimenetelű lehet. Jelenleg sem megelőző oltóanyag, sem célzott vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre a Nipah-vírus emberi fertőzésére.

Kapcsolódó anyagok:

Amerikában példátlan gyorsasággal terjed az új, rendkívül fertőző szuperinfluenza

Etiópiában is megjelent a halálos kór, mely ellen nincs gyógymód

Újabb haláleset Arizonában: a pestis továbbra sem tűnt el Amerikából

Megjósolhatja a MI a következő világjárványt? Egy új tanulmány szerint igen

Kiderült, miért volt képes legalább 20 millió embert megölni a spanyolnátha

Kiderült, mi lehet a rejtélyes betegség Kongóban

A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT