Dráva, Duna, Mura: védelmet kap az éden

Elfogadták a Dráva horvát és magyar oldalának bioszféra-rezervátummá jelölését az UNESCO e héten zajló konferenciáján. A párizsi esemény fontos mérföldkő azon az úton, amely a Dráva, a Duna és a Mura mentén öt ország területére kiterjedő védett terület megalapításához vezet. Hazánk területén 1980 óta nem alapítottak bioszféra-rezervátumot.

Évekig tartott előkészítés után zöld utat kapott a 630 864 hektáros természetvédelmi terület megalapításának jelölése, mely a Dráva magyar és horvát oldalán terül el. A WWF és a civil természetvédők kezdeményezte egyeztetéseken a természetvédelemért felelős minisztériumok alapos munkát végeztek: meghatározták a magterület, a puffer- és az átmeneti zóna határait. Az előterjesztésben szereplő területek közül 235 663 hektár fekszik Magyarországon, ami magában foglalja a Duna–Dráva Nemzeti Park folyók menti területeit, a Natura 2000 hálózat ottani övezeteit, valamint új helyszíneket a Dráva mentén az Ormánságban, a Duna mentén pedig a Mohácsi-szigeten. A horvát oldalon 395 201 hektár a rezervátum területe. Ez azért is fontos, mert néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt természetvédelmi terület a folyó horvát oldalán.  

A Dráva mente, valamint a Duna és Dráva torkolatvidéke az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújt otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. A folyók partján vannak olyan háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A Kopácsi-réten él Európa legnépesebb rétisas-populációja, a Dráva kavicszátonyai a szárazföldön egyre veszélyeztetettebb kis csérek fészkelő helyei, Gemencen és Béda-Karapancsán a többi között a fekete gólya érzi leginkább otthon magát. Évente legalább 250 ezer vonuló vízimadár pihen és táplálkozik a vízfolyásokon és a partvidékeén.

„Az ártéri erdők biológiai sokfélesége, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt a Dráva különleges adottságai, azonban a megvédésüket szolgáló természetvédelmi célok a múlt években nem voltak ennyire egybehangzóak” – fejtette ki Toldi Miklós, a Dráva Szövetség civil szervezet vezetője. A Dráva horvát oldalán ugyanis még nem is olyan rég vízerőművet szerettek volna építeni. Civil szervezetek tiltakozása és politikai viták eredményeként viszont ma már mindkét ország a közös természetvédelmi kezelés híve, sőt ebbe a kezdeményezésbe a többi határos országot is bevonta. Ausztria, Szlovénia és Szerbia mára szintén elkötelezett az öt ország területén immár 800 000 hektárt elérő természetvédelmi terület megalapítása mellett. Az erről szóló deklarációt hazánk európai uniós elnöksége alatt, tavaly márciusban írták alá Gödöllőn. Azóta az érintett államok rendszeres egyeztetéseket tartanak a folyamat közös irányítása végett.

Antal Alexa (WWF)

Forrás: http://infovilag.hu/hir-24449-drava_duna_mura_vedelmet_kap_az_eden.html