Mégse ültessünk annyi fát a klímaváltozás elleni küzdelemben?

Ne ültessünk több fát, mondja az ökológus, aki korábban arra ösztönözte a világot, hogy ültessen el egy trillió facsemetét. 

A nemrég megtartott dubaji COP28 konferencián Thomas Crowther ökológus, az ENSZ Trillion Trees kampányának korábbi tudományos főtanácsadója olyasmit tett, amire néhány évvel ezelőtt maga se számított volna: könyörgött a környezetvédelmi minisztereknek, hogy ne ültessenek annyi fát, írja a WIRED.

A tömeges faültetvények nem az a környezetvédelmi megoldás, aminek állítólagosan látszanak - érvelt Crowther, amikor december 9-én felszólalt a csúcstalálkozó egyik "Természet Napja" rendezvényén. Kifejtette azt is, hogy az újonnan létrehozott erdők szén-dioxid-elvonási potenciálját gyakran túlértékelik, hisz károsak lehetnek a biológiai sokféleségre. Mindenekelőtt akkor károsak, ha - mint ahogyan gyakran teszik - a kibocsátáscsökkentés elkerülésére szolgáló ellentételezésként használják őket - "ürügyként a kibocsátáscsökkentés elkerülésére" - mondta Crowther.

Az új fák ültetésének népszerűsége - legalábbis részben - Crowther saját ötlete, mivel 2019-ben az ETH Zürichben működő laboratóriuma megállapította, hogy a Földön további 1,2 trillió fa számára lenne hely, amelyek a laboratórium kutatásai szerint akár kétharmadát is elszívhatnák annak a szénmennyiségnek, amelyet az emberiség történelmileg a légkörbe bocsátott. "Ez rávilágít arra, hogy a fák globális ültetése az eddigi leghatékonyabb megoldásunk az éghajlatváltozásra" - ált akkorl a tanulmányban. Crowther ezt követően több tucatnyi interjút adott.

Láncreakció

Ez a látszólag egyszerű klímamegoldás fáültetési őrületet váltott ki a Shell-től Donald Trumpig minden olyan vállalatnál és vezetőnél, amelyik a kibocsátás tényleges csökkentése nélkül (is) igyekszik zöld bizonyítványát fényezni, anélkül, hogy ténylegesen csökkentené a kibocsátását. A tudósok részéről is kritikát váltott ki a kezdeményezés, akik szerint a Crowther-tanulmány messze túlbecsülte az erdők helyreállítására alkalmas földterületeket és a szén-dioxid megkötésére alkalmas mennyiséget. (A tanulmány szerzői később kijavították a tanulmányt, és azt mondták, hogy a fák ültetése csak "az egyik leghatékonyabb" megoldás, és legfeljebb a légköri szén egyharmadát tudná elszívni, nagy bizonytalanságok mellett).

Crowther, aki szerint félreértelmezték az üzenetét, nemrég egy árnyaltabb tanulmányt adott ki, amelyből kiderül, hogy a meglévő erdők megőrzése nagyobb hatással lehet az éghajlatra, mint a faültetés. Az eredményeket aztán a COP28 konferencián ismertette, hogy "megszüntesse a zöldmosást", amit az előző tanulmánya látszólag bátorított - vagyis a faültetés előnyeire vonatkozó megbízhatatlan bizonyítékok felhasználását ürügyként a szén-dioxid-kibocsátás folytatására.

"A zöldmosás megszüntetése nem jelenti azt, hogy nem fektetünk be többet a természetbe" - mondta. "Azt jelenti, hogy helyesen kell cselekedni. Azt jelenti, hogy a jólétet szétosztjuk az őslakosok, a gazdálkodók és a biológiai sokféleséggel élő közösségek között."

Kérdés, hogy a COP28-on részt vevő országok megértették-e a lényeget

Néhány perccel Crowther felszólalása után Mariam Almheiri, a házigazda Egyesült Arab Emírségek éghajlatváltozási és környezetvédelmi minisztere szólalt fel. Megdicsérte az előadását, majd azzal kezdett dicsekedni, hogy az Egyesült Arab Emírségek majdnem félúton van ahhoz, hogy 2030-ig 100 millió mangrovefát ültessenek. Ugyanakkor az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának, az ADNOC-nak (amelynek vezérigazgatója a COP28 elnöke volt) a világ összes olajvállalatai közül a legnagyobb jövőbeli terjeszkedési tervei vannak - ez a terjeszkedés összeegyeztethetetlen a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítésével, amely a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra kívánta korlátozni.

Kate Dooley, a Melbourne-i Egyetem kutatója szerint, aki a természet helyreállításának szén-dioxid-elvonását tanulmányozta, ez az igazi zöldmosás. "A természetben a szén-dioxid tárolása ideiglenes, ezért nem egyenértékű a fosszilis tüzelőanyagok állandó kibocsátásával" - mondja Dooley.

Crowther később aznap a dubaji Expo City árnyas útjain sétálva azt mondta, hogy "nem ismeri eléggé a folyamatot ahhoz, hogy ítéletet mondjon" az Egyesült Arab Emírségek terveiről, de lelkesen hallgatta, hogy más miniszterek arról beszéltek, hogy az őslakos közösségeket felhatalmazzák az erdők védelmére és ápolására. "Öt évvel ezelőtt a természetről szóló beszélgetések nem ilyenek voltak" - mondta.

Egy kis történelem

Ez a fajta optimizmus - egy csipetnyi naivitással - tette lehetővé, hogy a szakállas és lófarkas Crowther, aki szívesen dobol és "bushcraft" táborokat épít a zürichi erdőben, már 37 évesen ekkora hatást tudott elérni. A walesi vidéken "a természet megszállottjaként" nőtt fel, és a diszlexiával folytatott küzdelmek után doktorált és posztdoktori állást szerzett a Yale-en. Ott egy lakótársa, aki az ENSZ akkori Milliárd fa kampányában dolgozott, felvetett egy kérdést, amely elindította Crowther meteorszerű felemelkedését a tudományos életben: Hány fa van a világon?

Kevesen gondolták, hogy erre választ kaphatnak, mivel a műholdak nem látják, hogy hány törzs van az erdő lombkoronája alatt. Crowther és egy kollégája azonban mesterséges intelligencia segítségével összefüggéseket keresett a földi faállomány és az ugyanarról a területről készült műholdas felvételek között, majd az eredményeket nagyobb régiókra vetítették ki. Más tudósok adatait összegyűjtve és elemezve 2015-ben közzétették az erdősűrűség térképét, amely szerint 3 billió fa van a Földön, ami jóval több, mint korábban gondolták. Az ENSZ faültetési kampányát így egymilliárdról trillió fára emelték. Crowther pedig 2017-ben 2,7 millió dollárt kapott egy holland alapítványtól, hogy saját laboratóriumot indítson.

Ezután jött a 2019-es tanulmány. Al Gore megemlítette a Salesforce vezérigazgatójának, Marc Benioffnak a tanulmányt, aki a Világgazdasági Fórummal közösen elindította saját Egybillió fa kezdeményezését, és meggyőzte Trumpot, hogy csatlakozzon. Crowther a projekt egyik tanácsadója lett (így két "trillió fa" kampányhoz is kötődik). Az ötlet népszerűsége gyorsan megugrott - olyannyira, hogy a világ országai mára annyi saját faültetési ígéretet tettek, hogy ezek teljesítéséhez legalább 500 millió hektár földterületre lenne szükség, ami több mint fele akkora terület, mint az Egyesült Államoké. Mindezt úgy, hogy közben a globális kibocsátás tovább nőtt.

A 2019-es tanulmány körüli kirohanás feldúlta Crowthert, mert aláásta a természet helyreállítási projektekbe vetett bizalmát, holott az országoknak és a vállalatoknak valójában a szén-dioxid-mentesítés mellett a helyreállítási beruházásokat is növelniük kell - mondja. A természetalapú programokba vetett bizalmi válság nemrég tovább folytatódott, mivel a szén-dioxid-kompenzáció egy másik formájáról - a meglévő erdők megőrzését célzó magán szén-dioxid-kibocsátási egységek vásárlásáról - kiderült, hogy sok esetben értéktelen. "Még mindig vannak viták arról, hogy a természetnek van-e szerepe az éghajlatvédelemben" - mondja Crowther. "És ez megbénította a környezetvédelmi mozgalmat."

Válaszul Crowther novemberi tanulmánya - amelynek társszerzőjeként több mint 200 tudós szerepel - az érintetlen erdők megőrzésének erejét hangsúlyozza. Míg az elpusztult vagy feldarabolt erdők helyreállítása 87 gigatonnányi szén-dioxidot kötne le, addig a meglévő erdők növekedése további 139 gigatonnányi szén-dioxidot semlegesítene. Ezek a becslések nem tartalmazzák azokat a városi, mezőgazdasági és legelőterületeket, amelyeken egykor erdők voltak, de amelyeket valószínűleg nem adnak vissza a természetnek.

Összehasonlításképpen: az emberiség a történelem során nagyjából 2500 gigatonna szenet bocsátott ki, amely nagyrészt a légkörbe és az óceánokba került. Az erdők helyreállítása nem jelentené a megoldást az éghajlati válságra, de elméletileg jelentős változást hozhatna. A tanulmány pedig azt mutatta, hogy "a természet egyértelműen központi szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben" - mondja Crowther új kutatásáról. "De ami még ennél is fontosabb, ez egyfajta iránytű volt arra, hogy mit kell jelentenie a természet iránti felelősségteljes elkötelezettségnek".

Az új tanulmány más tudósok részéről jóval kevesebb kritikát váltott ki. De még mindig túlbecsülheti az erdők helyreállításának szén-dioxid-potenciálját, mivel olyan területeket is beleszámít, mint a szárazföldek és a fenntartható fakitermeléshez szükséges "munkaerdők" - mondja Matthew Fagan, a Marylandi Egyetem Baltimore megyei munkatársa. Aggodalma szerint az erdők potenciáljának ilyen magasra becsült értékei ismét félreértelmezésre és zöld mosásra ösztönözhetnek.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja Facebook oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok:

Kétmillió fának keres helyet a 10 millió Fa közösség

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Joe képe a Pixabay -en.