A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Az ázsiai országok energiaellátása továbbra is erősen függ a széntüzelésű erőművektől, és ennek egyik fő oka az évtizedekre szóló villamosenergia-vásárlási szerződések.
Klímakutatók és megújuló energia szakértők szerint ezek a hosszú távú megállapodások arra ösztönzik a szolgáltatókat, hogy akkor is szénnel termeljenek áramot, amikor már rendelkezésre állna a szél- vagy napenergia. Az átállás így jelentősen lassul, miközben a globális klímavédelmi erőfeszítések sürgetőbbek, mint valaha, írja a Reuters.
Délkelet-Ázsiában az erőművi kapacitások 50–100 százalékát olyan szerződések kötik le, amelyek átlagosan még 9–18 évig érvényben maradnak, derül ki a Powering Past Coal Alliance (PPCA) adataiból. Ez a koalíció kormányok, vállalkozások és szervezetek összefogása a szénkivezetés támogatására. A finanszírozás akadozása – különösen a fejlett országok részéről – tovább lassítja a térség zöldenergia-fejlesztéseit.
széntüzelésű erőművek, hosszú távú szerződések, megújuló energia Ázsiában, PPCA jelentés, COP30, Julia Skorupska, Kína szénenergia, India energiapolitika, napenergia korlátozás, szénfüggőség, fosszilis energiaberagadás, éghajlatváltozás elleni harc, Ember jelentés, Climate Trends elemzés
A fosszilis szerződések miatt háttérbe szorul a zöld energia
Julia Skorupska, a PPCA titkárságának vezetője a brazíliai COP30 klímakonferencián a Reutersnek nyilatkozva elmondta: „Sok ilyen szerződés egyáltalán nem illeszkedik egy modern, megújuló energiával integrált hálózat igényeihez.”
Az energiaipari szerződések nemcsak Délkelet-Ázsiában, hanem Kínában és Indiában is jelentős szerepet játszanak, ami gyakran a szél- és napenergia kihasználatlanságához vezet. A szolgáltatók ilyenkor inkább szenet égetnek, mert a szerződések szerint akkor is fizetniük kellene, ha nem használják az erőművet.
A térségben a szén részaránya az elmúlt tíz évben 35%-ról 45%-ra nőtt az áramtermelésben, miközben globálisan 39%-ról 34%-ra csökkent. A megújuló energia aránya Délkelet-Ázsiában csak 26%, míg világszinten 41%.
A széntüzelés hosszú távú szerződései garantálják az erőművek tulajdonosainak a stabil bevételt és a munkahelyek fenntartását, ezért korai leállításuk gazdaságilag és politikailag kockázatos. Ha pedig a hálózat megszakítja az energiavásárlást, jelentős pénzügyi büntetésekre számíthat.
Kína és India továbbra is a szénalapú energiát használja
Kína szénigénye továbbra is magas, bár a szén-dioxid-kibocsátás idén várhatóan csökken – ez már 18 hónapja tartó stagnálásnak vagy visszaesésnek felel meg, főként a megújuló energia bővülése miatt. Ennek ellenére a szén- és gázerőművek termelése 2024 októberében 7,3%-kal nőtt.
Lauri Myllyvirta, a Helsinki központú Clean Air and Energy Research vezető elemzője szerint ugyanaz történik, mint tavaly év végén: a hálózat túl sok szenes kapacitást köt le hosszú távra, majd emiatt korlátozza a nap- és szélenergia bevitelét.
A következő években Kínában több mint 21 tartományban várható 5% feletti napenergia-korlátozás, szemben az idei év első nyolc hónapjában tapasztalt 10 tartománnyal – írja a Wood Mackenzie. Indiában több állam új hosszú távú szerződéseket készül aláírni szénalapú termelőkkel, még a megújuló kapacitások bővítése mellett is.
Az Ember és a Climate Trends közös jelentése szerint ez több évtizedre szóló pénzügyi terheket és „beragadt” fosszilis eszközöket hozhat magával.
Shreya Jai, a Climate Trends energiavezetője úgy látja: „A szolgáltatóknak újra kell tervezniük az energiaellátási stratégiájukat, és rugalmasabbá kell tenniük a villamosenergia-vásárlási szerződéseket.”
Kapcsolódó anyagok:
A gazdag országok elvesztették lelkesedésüket a klímaválság elleni küzdelemben
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by jason hu: pexels
TOP 5
