kávékapszula Nespresso újrahasznosítás

A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)

Kimondani könnyű a „környezettudatosság", „fenntarthatóság", „egyensúly" szavakat, tenni nem mindig egyszerű értük

A szemléletmódváltás mellett általában komoly befektetést is igényel például az, ha egy jelentős gazdasági szereplő az e szavak jelentette gyakorlatok megvalósítására vállalkozik. A környezettudatosság különösen nehéz diónak tűnik: erőteljes kifejezésnek hat, de látványos bemutatása nem mindig egyszerű.

hirdetés

Az Origo megnézte, miként sikerült jelentős lépést tennie a  környezettudatosság ügyében a Nespressónak, az elég hétköznapi dolognak tekinthető kávézáshoz kapcsolódóan – amit a kulisszák mögé pillantóknak egyébként kifejezetten látványosan be is tudnak mutatni.

Ha imént a bevezetőben a kifejezéseknél időztünk, hadd vezessünk be még egyet: holisztikus szemlélet. Ez ugyan nem hangzott el a szervezők részéről a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatához, a Nestléhez tartozó Nespresso által szervezett sajtóúton, de nyilvánvalóan erről van szó a kapszulás kávéról ismert márkánál. Azaz arról, hogy a kávéfogyasztás kereskedelmi (és kulturális) gyakorlatát átfogóan, minden aspektusára figyelve szemlélik, „a maga teljességében", és a kávégépeik valamint a kávékapszuláik gyártását az ökológiai szemlélet, a körforgás elve alapján valósítják meg.

Nem pusztán arról van szó, hogy egyre nagyobb arányban készülnek a cég termékei újrahasznosított illetve újrahasznosítható anyagokból. Hanem arról, hogy

MÁR A KÁVÉTERMESZTÉS GYAKORLATÁBAN MEGJELENIK, PÉLDÁUL A REGENERATÍV SZEMLÉLET A KÁVÉTERMESZTŐK RÉSZÉRE ÁTADOTT TALAJMEGMUNKÁLÓ PRAKTIKÁKBAN, ÉS TELJES ÉLETUTAT VÉGIGKÖVETŐ SZEMLÉLET ODÁIG TERJED, HOGY EGY CSÉSZE KÁVÉ ÉLETCIKLUSÁT NEM TEKINTIK LEZÁRTNAK AZ ELFOGYASZTÁSAKOR.

Nézik azt is, mi történik a kis alumínium-kapszulákkal a felhasználást követően, sőt, az azokban maradt zacc mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Így olvasva, talán az egészet körüllengi valamiféle misztikum, de a sajtóúton részben láthattuk, mit hozott ki a Nespresso az iménti szavak jelentette gyakorlatból a kapszulák kapcsán. Előre eláruljuk: jó sok mindent, átvitt és szó szerinti értelemben is.

Begyűjtésből közel ötvenes

A vállalat kávéiból készült egy csésze kávénak egy 2019-es életciklus-elemzés szerint nagyjából akkora karbonlábnyoma van, mint a sokak által ismert kotyogós kávénak, vagy a filterkávénak. Ugyanakkor ez a karbonlábnyom mintegy negyedével kisebb annál, mint ami a szemeskávéhoz vagy az őrölt kávéhoz köthető. Van ugyanakkor a karbonlábnyom teljes szerkezetében néhány körülmény, amit – jelenleg legalábbis – adottnak kell elfogadni.

Meglepő lehet, de

A KÖRNYEZETI HATÁS 41 SZÁZALÉKÁT A FELHASZNÁLÁS ADJA, VAGYIS AZ OTTHONI ELKÉSZÍTÉSE ÉS FELHÖRPINTÉSE A KÁVÉNAK.

Ezt követi 32 százalékkal a 14 országban zajló kávétermesztés (a cégnek nincsenek saját tulajdonú kávéföldjei, de szerte a világon komoly beszállítói hálózattal bír). A fennmaradó részekkel, a pusztán 3 százalékot kiadó gyártással, az 5 százalékot adó logisztikai-szállítási feladatokkal, és a 13 százalékot képviselő csomagolással, azaz az alumíniumkapszulákkal lehet valamit kezdeni. Az ott megvalósuló beavatkozás a vállalat méreteit és kereskedelmi jelentőségét tekintve így is jelenős globális hatással bírhat.

DE MIÉRT ALUMÍNIUMBÓL KÉSZÜLNEK A KAPSZULÁK? NEM TÚL PAZARLÓ EZ?

Az alumíniumgyártás önmagában nem tartozik a környezetvédők ideális esettanulmányai közé, hiszen jelentős környezeti hatással jár, és bár jelentős erőfeszítések történnek a gyártás zöldítésére, az alumínium még mindig inkább a kohók, olvasztók izzó, füstös világát, és nem egy virágzó rétet idéz fel vizuálisan. Ugyanakkor kevésbé ismert tény, hogy a világon valaha előállított alumínium mintegy 75 százaléka jelenleg is körforgásban van, mivel az anyag minimális veszteséggel hasznosítható újra. A márka pedig 2020-ban már újrahasznosított alumíniumból készült kapszulákkal jelentkezett. Jelenleg 70 országban működtetnek begyűjtő rendszert, annak érdekében, hogy a kávék kapszulái minél inkább bennmaradjanak a körforgásban.

MAGYARORSZÁGON JELENLEG AZ 50 SZÁZALÉKOT KÖZELÍTI A BEGYŰJTÉSI ARÁNY, AMI JELENTŐS EREDMÉNY ANNAK TÜKRÉBEN, HOGY A VÁLLALAT TÍZ ÉVE GYŰJTI A HASZNÁLT KAPSZULÁKAT ÚGY, HOGY A NÖVEKEDÉS MINDEN ÉVBEN JELENTŐS VOLT.

Az adatok szerint a legtöbben az üzletekben adják le a használt kapszulákat, de egyre többen veszik igénybe erre a futárok közreműködését is erre. A cél nyilván az, hogy ez az arány folyamatosan emelkedjen. Az alumínium ugyanis nem csak a kávé hordozására kiváló – akár éveken át frissen tartja az aromákat, mondták el a cég munkatársai –, hanem lényegében korlátlan alkalommal újrahasznosítható. Ez pedig egyértelműen nyer-nyer-szituáció nem csak a vásárlóknak és a vállalatnak, hanem a környezetnek is. De hogy ne csak a szavak szintjén legyen szó erről: a sajtóút vitathatatlanul látványos része az újrahasznosítási folyamat főbb lépéseinek megtekintése volt.

Hulladékból talajjavító és haszálati tárgyak

Ezen a ponton ismét vissza kell utalni a hétköznapok kérdésére. Nehéz lenne vitatkozni azzal, hogy a kávézás igazán hétköznapi gyakorlat. Márpedig a környezettudatossági lépések egy részét ezen a szinten kell végrehajtani, általában a fogyasztókkal közösen. Az az újrahasznosítási gyakorlat, amit a Nespresso debreceni partnerénél, a PMR Kft.-nél láttunk, ezt a kívánalmat teljesíti.

A vállalat országos hatókörrel gyűjti a használt kapszulákat. Hetente 1-2 alkalommal érkezik kamion a sajtóúton megtekintett debreceni telephelyre, a PMR Kft.-hez – ide kerül minden, Magyarországon visszagyűjtött kapszula. A beérkező anyag súlyát először lemérik, majd utána a gyűjtőzacskókból deponált kapszulákat kézi válogatással nézik át, eltávolítva közülük az idegen anyagokat, melyekből - mint a helyszínen a szakemberek elmondták - olykor jócskán kerül a kapszulák közé. Talán említeni is szükségtelen, hogy ennek kapcsán sajátos magyar találékonyság figyelhető meg, már ha ennek lehet nevezni azt, hogy a kapszulákkal számos más típusú hulladék is a feldolgozóba jut, amelyeknek pedig nem ott lenne a helye. Ezeket kell eltávolítani a kupacokból, mielőtt azokkal bármi történhet.

A kapszulákat egyébként nem szükséges más módon előkészíteni, a válogatás után jöhet a szárítás, amit lényegében - jó időben - a levegőre bíznak, majd a szárítást követően az egész újrahasznosítási folyamat leglátványosabb része – már azokból a lépésekből, melyeket Debrecenben végeznek el. A kiszárított kapszulákat a telephelyen két, speciális gépbe töltik. Mindkettőnek az a funkciója, hogy különválassza az alumíniumot a kávézacctól - ez nem az ocsú és a búza esete, mert itt mindkettő hasznosul a folyamat végén. Az egyik gép vágja, a másik gép kalapálja-lapítja a kapszulákat – utóbbi egy helyi, magyar vállalat által az igények szerint tervezett és gyártott, egyelőre tesztüzemben működő gép. Az alumíniumdarabokból a berebdezések kirázzák a szárítás során poros állagot felvett zaccot. Amit ilyenkor látni lehet, az valóban látványos példája mindannak, amit körforgásos gazdaságnak, újrahasznosításnak, illetve az ide sorolható gyakorlatoknak gondolunk.

MIKÖZBEN APRÓ ALUMÍNIUMDARABOK HULLANAK A VÁGÓGÉP MEGFELELŐ KIVEZETÉSÉBŐL, VASTAGON HULLIK A ZACC A TÁROLÓKBA A GÉPEK ALSÓ NYÍLÁSAIN.

Az alumíniumot préselik vagy zsákokba gyűjtik, a zaccból pedig termőközeg lesz. Önmagában a kávézacc persze nem alkalmas arra, hogy termőközegként használják, de meghatározott arányban kiváló adalékanyag egyes mezőgazdasági, talajjavító készítményekben. A komposztált kávézaccra pedig ilyenformán jelentős a kereslet a helyi mezőgazdasági termelők körében, de – a PMR Kft. és a Nespresso érthető okból erre külön büszke – jut abból a Pannonhalmi Főapátság levendulaföldjeire is, talajjavításra. Az alumínium Debrecenből kohókba kerül, a visszanyert anyagot külföldi üzemekben olvasztják be. A beolvasztásnál a kapszula milyensége, festése nem számít, a forró kohóban úgyis elolvad minden más anyag.

ÍGY A TELEPHELYRE BEÉRKEZŐ MINDEN 1000 KILOGRAMM ANYAGBÓL 500-700 KILOGRAMM ALUMÍNIUM NYERHETŐ VISSZA, A FENNMARADÓ TÖMEG EGY RÉSZÉT A KINYERT KÁVÉZACC,kisebb részét pedig idegen anyagok adják.

Az így visszanyert alumíniumból használati tárgyak készülnek, a kávézacc pedig – szó szerint – a földeken végzi.

Mindennek pedig a környezettudatossági, fenntarthatósági kérdéseken túl költséghatékonysági szempontból is nagy jelentősége van. Az újrahasznosított alumínium használata ugyanis olcsóbb, mint új öntvények használata, a zacc pedig értékes adalékanyag a mezőgazdaságban használt talajjavító készítményekben.

Ezzel pedig ismét a bevezető gondolatokhoz, a holisztikus szemlélethez kanyarodtunk vissza. A fenntarthatóság jóval tágabb kifejezés az újrahasznosításnál, a környezettudatosság pedig már a kávétermesztésre használt, és általában véve is, a termőföldek megóvásával, regenerálásával kezdődik. Ezekre láthattunk, illetve a termőföldek gondozására, hallhattunk példát a debreceni eseményen.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok:

Többmilliárdnyi kávékapszula fogy évente, pedig nem is gazdaságos

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Dennis Roubos - pexels

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu