A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A klímaváltozás nemcsak a hőhullámokat és az aszályokat erősíti fel, hanem a jégesők természetét is megváltoztatja. A kutatók szerint a jövőben kevesebb kisebb jégeső fordulhat elő, ugyanakkor jelentősen nőhet a nagy méretű jégszemek száma, amelyek komoly károkat okozhatnak az épületekben, a járművekben, a napelemparkokban és más infrastruktúrákban. Európa sem kivétel: a kontinensen már most is hatalmas gazdasági veszteségeket okoznak a jégesők, és a helyzet várhatóan tovább romlik.
Az emberi tevékenységből származó klímaváltozás, amelyet elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okoz, egyre több energiát és instabilitást juttat a légkörbe. Ezek a körülmények kedveznek a jégszemeket termelő heves zivatarok kialakulásának.
A Nature tudományos folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint az évszázad végére a nagyobb, egy nagyméretű golyónál is nagyobb jégszemek gyakorisága 38–47 százalékkal növekedhet attól függően, hogy a világ mennyi üvegházhatású gázt bocsát ki a következő évtizedekben. A kisebb jégszemeket termelő viharok ugyanakkor várhatóan 4–8 százalékkal ritkábbá válnak, írja az euronews.
A jégesők már most is milliárdokba kerülnek
Bár a jégesők ritkán követelnek emberéletet, gazdasági hatásuk rendkívül jelentős. John Allen, a tanulmány társszerzője és a Central Michigan University meteorológiai professzora szerint a jégesők világszerte évente körülbelül 80 milliárd dollár, azaz mintegy 68 milliárd euró kárt okoznak.
Európában a jégeső az egyik legpusztítóbb időjárási jelenségnek számít. A Chaucer biztosítási csoport adatai szerint az éghajlatváltozás hatására a jégesőviharok száma az elmúlt öt évben elképesztő, 267 százalékos növekedést mutatott. A 2019–2020-as időszakban regisztrált 3217 jégesőviharhoz képest jelentős emelkedés következett be.
Egy 2026-ban a Science Direct adatbázisában publikált tanulmány arra figyelmeztetett, hogy a 2022-es és a 2023-as jégesőszezon egyaránt rekordméretű veszteségeket okozott, amelyek meghaladták az 5 milliárd eurót. Allen szerint a jégesők több kárt okoznak, mint a tornádók, és ma már éves szinten több veszteséget eredményeznek, mint néhány hurrikán együttvéve.
A szakember különösen aggasztónak tartja a helyzetet, mert a települések és az infrastruktúra jelentős része nincs felkészítve az egyre nagyobb jégszemekre. Az építési szabványok sem az Egyesült Államokban, sem a világ számos más részén nem számolnak megfelelően ezzel a veszéllyel. Allen számítógépes szimulációi szerint a klímaváltozás következtében növekedni fog a nagy méretű jégszemek aránya, amelyek a legsúlyosabb károkat okozzák.
A napelemek és az infrastruktúra kerülhetnek a legnagyobb veszélybe
Minél nagyobb tömegű egy jégszem, annál gyorsabban zuhan a föld felé, ezért becsapódásakor sokkal nagyobb energiával ütközik az épített környezettel.
Andreas Prein, az ETH Zürich klímakutatója szerint a kisebb jégszemek elsősorban a mezőgazdasági terményekben okozhatnak jelentős károkat, azonban amikor a jég átmérője eléri az öt centimétert, már komoly veszélyt jelent a gépjárművekre, a tetőszerkezetekre, a napelemekre és más infrastruktúrákra is.
A napelemparkok üzemeltetőinek gyakran bizonyítaniuk kell, hogy paneljeik akár 70 fokos szögbe is dönthetők, hogy a jégeső ne törje össze a védőüveget. Az ilyen javítások rendkívül költségesek, ugyanakkor Európa gyorsan növekvő napelemiparának átalakítása olyan rendszerekre, amelyek távolról dönthetők, komoly kihívást jelent.
Allen szerint egyetlen jégszem által ütött lyukat még könnyű kijavítani egy tetőn, de amikor nagyszámú nagy méretű jégdarab csapódik ugyanabba a szerkezetbe, gyakran már csak a teljes tetőcsere jelent megoldást. A folyamat hátterében az áll, hogy a melegebb légkör több vízgőzt képes tárolni. Ez növeli a légkör energiatartalmát, ami erősebb feláramlásokat eredményez. Az erősebb feláramlások pedig olyan zivatarokat hoznak létre, amelyek nagyobb valószínűséggel képesek jégszemeket termelni.
A kutatók ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a melegebb levegő könnyebben megolvaszthatja a kisebb jégszemeket, ezért a trópusi térségekben bizonyos helyeken akár csökkenhet is a jégesők gyakorisága.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy Európa sem védett a klímaváltozás okozta hatásokkal szemben. Bár a korábbi kutatások elsősorban az Egyesült Államokra koncentráltak, ahol a legtöbb jégeső fordul elő, a tudósok szerint Európa, Kanada és Argentína lehet azok között a régiók között, ahol a legnagyobb mértékben növekszik majd a nagy méretű jégszemek előfordulása.
John Allen szerint a probléma egyáltalán nem csak az Egyesült Államokat érinti. A globális jégesőkár az utóbbi években látványosan emelkedik, és a tendencia egyre gyorsul.
Ezt támasztja alá a Newcastle University és a brit Met Office 2025-ös kutatása is. A tanulmány szerint a klímaváltozás „turbófokozatra kapcsolja” Európa legnagyobb jégszemeinek kialakulását. A kutatók arra jutottak, hogy egy magas kibocsátású forgatókönyv esetén a súlyos jégesők összességében ritkábbá válhatnak, de amikor mégis kialakulnak, regionálisan sokkal nagyobb jégszemeket hozhatnak létre.
A kutatók a 30 milliméteres átmérőnél nagyobb és kisebb jégszemeket vizsgálták. Ez a méret valahol egy golyó és egy golfütőlabda között helyezkedik el, nagyjából egy amerikai 50 centes érme átmérőjének felel meg. A tudóscsoport három különböző kibocsátási forgatókönyvet elemzett. Egy viszonylag optimista esetben, ahol kisebb mértékű a szén-dioxid-szennyezés, a nagy jégszemek előfordulása 38 százalékkal nőhet. Egy pesszimistább forgatókönyvben, ahol a globális hőmérséklet közel 1 Celsius-fokkal magasabbra emelkedik, a növekedés elérheti a 47 százalékot.
Walker Ashley, a Northern Illinois University meteorológiai professzora szerint ez már egyértelmű és jelentős éghajlati jelzés. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a katasztrófákból származó veszteségeket nem kizárólag maga az időjárási veszély határozza meg.
Ahogy egyre több ember, lakóház, napelempark és egyéb infrastruktúra épül a jégeső által veszélyeztetett területeken, úgy nő a károk valószínűsége is. Ashley szerint a klímaváltozás ugyan fokozhatja a nagyobb és pusztítóbb jégszemek kialakulásának esélyét, de a jövőbeni veszteségek nagymértékben attól is függnek majd, hogy hol építkezünk, milyen szerkezeteket használunk, mennyire ellenállóak ezek az építmények, valamint hogyan változik a földhasználat.
Kapcsolódó anyagok:
A szélsőséges időjárás miatt évente 28 milliárd eurós veszteség éri az uniós gazdákat
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Tobias Hämmer from Pixabay
