A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A világ nukleáris hatalmai tovább modernizálják atomarzenáljaikat, miközben nő a hadrendbe állított nukleáris robbanófejek száma – figyelmeztet a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb évkönyve. A kutatók szerint a nukleáris fegyverek szerepe ismét erősödik a nemzetbiztonsági stratégiákban, ami jelentősen növelheti a globális kockázatokat.
A SIPRI adatai szerint a világ kilenc nukleáris hatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – 2026 januárjában összesen mintegy 12 187 nukleáris robbanófejjel rendelkezett. Ezek közül 9745 volt potenciálisan katonai célokra felhasználható állapotban.
A becslések szerint 4012 robbanófejet telepítettek rakétákra és repülőgépekre, míg több mint a felük továbbra is magas készültségi szinten maradt ballisztikus rakéták fedélzetén. Bár az összes nukleáris robbanófej száma enyhén csökkent az előző évhez képest, 2026-ban körülbelül 100 újabb robbanófej került hadrendbe és vált azonnal bevethetővé. A SIPRI szerint ez egyértelműen azt jelzi, hogy a világ országai egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a nukleáris elrettentésre.
Karim Haggag, a SIPRI igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a nemzetvédelmi és biztonsági stratégiák atomfegyverektől való növekvő függése jelentősen fokozhatja a nukleáris kockázatokat, írja az EURACTIV.
Európa is újragondolja nukleáris biztonságát
A jelentés egy olyan időszakban jelent meg, amikor a kormányok egyre gyakrabban használják a nukleáris képességeket politikai és katonai erődemonstrációként a növekvő geopolitikai feszültségek közepette. A SIPRI szerint a nukleáris fegyverek növekvő szerepe a biztonságpolitikai stratégiákban, valamint alkalmazásuk lehetőségével kapcsolatos fenyegetések hozzájárulhatnak a további nukleáris fegyverkezéshez.
Különösen Európában figyelhető meg a biztonsági rendszerek újraértékelése. Az Egyesült Államok nukleáris védőernyőjének hosszú távú megbízhatóságával kapcsolatos bizonytalanságok miatt Franciaország felajánlotta, hogy európai partnereivel is megvitatja nukleáris elrettentési stratégiáját. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban ismét napirendre került egy esetleges saját nukleáris program létrehozásának kérdése.
A kutatók szerint az Oroszország és Ukrajna közötti háborúhoz kapcsolódó nyilvános nukleáris fenyegetések, valamint az Egyesült Államok Iránnal szembeni közelmúltbeli figyelmeztetései is hozzájárulnak ahhoz, hogy az atomfegyverek ismét egyre láthatóbb eszközeivé váljanak az államközi politikának.
Tytti Erästö, a SIPRI tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó vezető kutatója az Euractivnak nyilatkozva kijelentette, hogy az agresszióval szembeni nemzetközi normák gyengülése, amely Ukrajna és Irán esetében is megfigyelhető, valamint a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos normák eróziója növeli annak veszélyét, hogy egyre több ország tekintsen az atomfegyverekre az elrettentés eszközeként.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy új nukleáris hatalmak megjelenését továbbra is nehéz előre jelezni, mivel számos biztonsági, politikai, erkölcsi és gyakorlati ok szól az atomfegyverek megszerzése ellen.
Kína gyorsan zárkózik fel az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz
A világ katonailag felhasználható nukleáris fegyvereinek 83 százaléka továbbra is Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van. A SIPRI szerint ugyanakkor e két ország dominanciája fokozatosan csökken, mivel más államok is növelik készleteiket. A jelentés szerint Oroszország és az Egyesült Államok nukleáris arzenálja 2025-ben lényegében stabil maradt, azonban mindkét ország várhatóan növeli majd a hadrendbe állított robbanófejek számát a nagyszabású modernizációs programok előrehaladtával.
Oroszország esetében ez elsősorban azt jelentheti, hogy több robbanófejet telepítenek a már meglévő rakétákra. Az Egyesült Államok várhatóan további robbanófejeket helyez üzembe a jelenlegi indítórendszereken, valamint újra aktiválhat korábban használaton kívüli indítóállásokat.
Hans Kristensen, a SIPRI Tömegpusztító Fegyverek Programjának vezető kutatója szerint egyre több bizonyíték utal arra, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező államok háttérbe szorítják leszerelési kötelezettségeiket, és ehelyett egyre nyíltabban demonstrálják nukleáris erejüket.
A leggyorsabban fejlődő nukleáris hatalom továbbra is Kína. A SIPRI becslése szerint Peking jelenleg körülbelül 620 nukleáris robbanófejjel rendelkezik. A kutatók úgy vélik, hogy 2030-ra Kína interkontinentális ballisztikus rakétáinak száma megközelítheti az Egyesült Államok és Oroszország hasonló rendszereinek mennyiségét, még akkor is, ha a robbanófejek teljes száma továbbra sem lesz azonos.
A SIPRI szerint a kockázatokat nemcsak a fegyverarzenálok bővülése növeli, hanem a nukleáris hatalmak közötti párbeszéd gyengülése és a nukleáris doktrínák körüli növekvő stratégiai bizonytalanság is. Tytti Erästö különösen aggasztónak nevezte az észak-európai fejleményeket, ahol a NATO és Oroszország közötti magas feszültség egybeesik az amerikai–orosz nukleáris elrettentési kapcsolat növekvő stratégiai instabilitásával.
Kapcsolódó anyagok:
Egy matematikus szerint 5 férfi miatt pusztulhat el a világ
Egyre több gazdag ember vesz luxusbunkert
Norvégiában bunkereket építenek felkészülendő a háborúra
Nem a klímaváltozás vagy az atomháború miatt halhat ki az emberiség
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Shuaizhi Tian: pexels
