Az emberek és a vállalatok is hajlandóak fizetni a hulladék feldolgozásáért. Kanadában egy Tatabánya méretű város képes szemét nélkül működni – az eddig csak a sci-fi írók fantáziájának és az elvakult környezetvédők vágyálmának tekintett zero waste koncepció a valóságban is működik, azaz meg lehet csinálni. Ráadásul nyereségesen!

Az Inc. magazin korábban „Amerika legmenőbb startupjának” nevezte a céget

Az újrahasznosítási ötlet egy magyar származású fiatalembertől ered. Alig tíz év alatt egy folyamatosan növekvő, sok dollármilliós bevételt produkáló zöld vállalatbirodalmat épített fel. A Vancouver szomszédságában álló, 76 ezer lelkes Maple Ridge háztartásaiban a használt pelenkától kezdve az elromlott elektronikai eszközökön át egészen a konyhai maradékig minden hulladékot újrahasznosítanak.

A jelenleg még tesztelés alatt álló program mögött valójában egy hosszú idő alatt és bonyolult lépésekből megalkotott szisztéma áll, ami a Budapesten született Tom Szakyhoz és az általa alapított TerraCycle-höz fűződik. A cég 2001-es indulásakor még giliszták ürülékéből nyert műtrágya előállításával foglalkozott, néhány éven belül viszont a hagyományosan „újrahasznosíthatatlannak” vélt fogyasztói hulladékok feldolgozásával szerzett magának nevet.

Az Inc. magazin 2006-ban „Amerika legmenőbb startupjának” nevezte a céget, ugyanebben az évben Tom Szaky megkapta „Amerika első számú, harminc évnél fiatalabb vezérigazgatója” címet. A vízválasztó 2010 volt, amikor a TerraCycle majdnem megkétszerezte az előző évi 7,5 millió dolláros bevételét. Mostanra már 26 országban, köztük Magyarországon is jelen vannak, és olyan nagy világcégekkel állnak kapcsolatban, mint a Kraft Food, a Nestlé, a L’Oreal, a Colgate-Palmolive, a 3M, a Logitech vagy a Philip Morris.

– Sokat gondolkoztunk azon, miként fordulhat elő, hogy bizonyos hulladéktípusoknak van feldolgozási stratégiája, míg másoknak viszont egyáltalán nincs. Végül arra jutottunk, egyszerűen nem létezik olyan, hogy feldolgozhatatlan szemét – mesél a kezdetekről a 32 éves tulajdonos. A TerraCycle-t az különbözteti meg az iparág más cégeitől, hogy kizárólag olyan anyagok feldolgozásával foglalkoznak, amelyeket a bevett módszerek szerint lehetetlen újrahasznosítani. A műanyag palackok, a papír, az üveg vagy az alumínium újrahasznosítása könnyedén profitot termel – ezért a piac telített is. Ám az édességcsomagolás vagy éppen a kávékapszula újrahasznosításával már jóval kevesebben foglalkoznak – a piaci rés tehát adott. Ráadásul olyan nagy tömegű veszélyes hulladék újrahasznosításában is, mint a cigarettacsikk. A TerraCycle a világon elsőként tekintett alapanyagként az eldobált csikkre.

A cég csak tavaly 50 millió kilogramm hulladékot dolgozott fel, idén még többet fog. Felvevőpiac tehát van – a probléma a nyersanyag beszerzése. A hulladék begyűjtése, elszállítása és még inkább a feldolgozása pénzbe kerül – és a befektetés az „újrahasznosíthatatlan” hulladékok esetében nem térül meg a végül előállított alapanyag eladásával. Vagyis: a feldolgozás költségét a TerraCyclenak máshonnan kell előteremtenie. Ez az egyik kulcsa az üzleti modelljüknek.

Leggyakoribb, hogy egy-egy márka fizeti ki ezt az összeget: a sós ropogtatnivalók csomagolása esetében hazánkban például az Intersnack, a Chio márka jóvoltából működhet az újrafeldolgozás. A nagyvállalatnak köszönhetően a TerraCycle minden egyes csomagolásért két forintnak megfelelő pontot ír jóvá, a virtuálisan összegyűjtött összeget aztán félévente egy szabadon választott nonprofit alapítványnak lehet felajánlani. A gyűjtésben egyénileg és csapatosan is részt lehet venni.

A második lehetőség, ha a gyár fizet az általa termelt hulladék elszállításáért, ez jól működik például a fogkrémes tubusok esetében, amiket a TerraCycle gyűjt a világ kozmetikai gyárainak felében. Korábban ezt a hulladékot egyszerűen kidobálták (nemcsak műanyagból áll, hanem van benne alumínium és tinta is, ezért a feldolgozása nem egyszerű).

A harmadik módszer, ha a közösség (a város, az önkormányzat) állja a költségeket, ezzel egyidejűleg csökkentve saját köztisztasági kiadásait. Vancouver utcáin például tavaly kétezer újrahasznosított fémből készült hamutartót helyeztek el, így rövid időn belül 99,9 százalékkal csökkent az eldobott csikkek száma.

A város most hasonló akciót tervez a rágógumik összegyűjtésére is. Egyes amerikai városokban már működik az a módszer is, hogy a lakossági fogyasztók nagyméretű, újrahasznosított műanyagból készült ládákat vásárolnak a háztartásban keletkező hulladék számára, az ár pedig fedezi az elszállítás és a feldolgozás költségeit is. A TerraCycle most azon dolgozik, hogy az aránylag magas, 50 dolláros árat csökkenteni tudják.

Maple Ridge ez idáig a példa nélküli módja annak, hogy jól összehangolt rendszerrel és némi odafigyeléssel egy több tízezer lakosú város is képes arra, hogy gyakorlatilag a nullára redukálja a kidobott szemét mennyiségét, mindezt ráadásul úgy, hogy a lakók fizetnek is érte. A kísérleti programban többfajta szemeteszacskót kínálnak a legegyszerűbb kombinációktól az egészen bonyolultakig. Egyes típusokért – különféle higiéniai termékek, mint például a pelenka és néhány élelmiszer, köztük a müzlik vagy a kávé csomagolásáért – nem kell fizetni, a papírcsomagolásokat vagy például az emberi hajat gyűjtő zacskó kicsit több mint 8 dollárba, míg a könyveket vagy a játékokat gyűjtő zacskó 12 dollárba kerül.

– Az jelenti a legnagyobb gondot, hogy a szemétnek túl sok típusa van. Nekünk az lenne a legjobb, ha minden típust külön gyűjtenének az emberek, de tudjuk, hogy ez sokszor lehetetlen. Aki nem szeretne többtucatnyi szemeteszsákot kerülgetni a lakásban, az egyetlen, 16 dolláros zacskóban is gyűjtheti az egyes helyiségek, a fürdőszoba, a konyha vagy az iroda hulladékát, sőt 21 dollárért a háztartás összes szemetét egyben gyűjthető zacskónk is létezik – mesél a gyűjtés részleteiről Tom Szaky.

– A módszert jelenleg még csak teszteljük, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, nagyon is működik. Szükség van egy kis időre, hogy kiderüljenek a rendszer esetleges problémái vagy hiányosságai, aztán ha minden jól megy, szeretnénk egyre több városban és országban bevezetni.

Az így összegyűjtött organikus eredetű konyhai hulladékot komposztálják, míg a szintetikus hulladékot háromféleképpen hasznosítják újra: egy százalék, jellemzően a még működő elektronikai berendezések és a ruhaneműk egy része egy az egyben újrahasználható. Négy százalék némi átalakítással más formában nyer új használatot (upcycling), míg a maradék 95 százalék a valódi újrahasznosítás: a nyersanyagok kinyerésével új használati tárgyat készíthetnek. A „legértékesebb” az a hulladék, amelyik mindhárom módon felhasználható, ilyen például a cipő vagy a ruha.

Újragondolva

Az eddig elért sikerek ellenére Tom Szaky nem ül ölbe tett kézzel, a TerraCycle újabb nagy dobásra készül. Még ebben az évben elindul először Amerikában és Kanadában az új program, ami a különféle higiéniai termékek gyűjtését és újrahasznosítását tűzte ki célul, ipari műanyagokat készítenek majd belőlük, de folyamatosan keresik a megoldást az építőipar nagy mennyiségű, eddig többnyire használhatatlan szemetének feldolgozására is. A fiatal üzletember második könyve, az Outsmart Waste néhány hete jelent meg a tengerentúlon, már készül a magyar fordítás, ami várhatóan a nyáron kerül majd a boltokba.

Noha a világ egyik legdinamikusabban fejlődő, környezetvédelemmel foglalkozó cégét vezeti, vegetáriánus, ugyanazt a baseballsapkát hordja évek óta, és mindössze egyetlen új nadrágot vásárol évente, Tom Szaky-nak még sincsenek illúziói, tisztában van vele, hogy az ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint egy átlagos embernek. Tavaly nagyjából félmillió kilométert tett meg, átlagosan háromnaponta repülőre ült, de mint mondja, bízik abban, hogy ezt kompenzálhatja azzal a küzdelemmel, amit a szemét fogalmának megszüntetéséért vív.

Forrás

Kép

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu