Itt van minden befektető álma: egy olyan szolgáltatás, amire jelentős kereslet mutatkozik Magyarországon, de nincs kínálat a piacon. Ráadásul a megvalósításhoz kezdőtőke igen, de űrtechnológia nem kell, sőt olyan egyszerű, hogy csak azon lehet csodálkozni, hogy eddig más miért nem vágott bele.
Ha költözött már életében, vagy újította fel valaha a lakását, akkor könnyen belefuthatott abba a problémába, hogy átmenetileg nem tudta hova rakni az útban lévő bútorait. Mostanában az is gyakori, hogy a külföldi munkát vállaló magyarok a hátrahagyott lakásukat kiadják, de a berendezés egy részét el kell pakolniuk valahova. Meg vannak olyanok is, akik egyszerűen nem tudják megállni, hogy ne halmozzanak fel mindenféle lomot, úgy gondolják, jó lesz az még valamire. Ezeknek az embereknek ad szolgáltatást Ablonczy Márk és unokatestvére, Harsányi Dániel.
Az ötlet rém egyszerű: megvesznek egy nagyobb ipari ingatlant, és kisebb raktárhelyiségeket alakítanak ki bennük, majd bérbe adják olyanoknak, akiknek átmenetileg vagy akár hosszabb távon helyre van szükségük. „Édesapám 2007-ben egy nyaralás alkalmával ismerkedett össze egy angol vállalkozóval, aki ezzel foglalkozott. Nem sokkal később kimentünk hozzá Londonba, megnéztük, milyennek kell lennie egy ilyen raktárnak, és belefogtunk itthon az üzletbe” – meséli Ablonczy Márk.
A első self store-t 2009 nyarán nyitották meg az egykori Csepel Művek területén, miután egy lepukkant épületet felújítottak. Ma már látják, hogy a hely kiválasztása nem volt túl szerencsés, mert az eldugott raktár nem tudta felhívni magára a figyelmet, és kezdetben alig akadt bérlő. Ez a piac ugyanis annyira szűz, hogy a potenciális ügyfelek többsége egyáltalán nem is tudja, hogy létezik a szolgáltatás. Meg sem fordul az emberek fejében, hogy egy 5-10 négyzetméteres raktárat béreljenek, pedig ebbe a tapasztalatok szerint elfér egy átlagos lakás összes bútora. A kínálatot tehát egyenesen az ügyfél szeme elé kell tolni, ha viszont ez sikerül, akkor jönnek, tömött sorokban. Kezdetben ez még nem ment jól Csepelen, de a tulajdonosok akkor már kényszerpályán mozogtak: 700 millió forintot fektettek az épület vételárába és felújításába, a bizniszből így már képtelenség volt kiszállni.
Egy raklap VHS kazettával indult
A kezdőtőkét az Ablonczy-szülők adták, akik maguk sem egy mindennapi történettel alapozták meg a befektetni való pénzüket. „Édesapám matematikusként, egyetemi tanárként dolgozott, és kezdetben azt a célt tűzte ki maga elé, legyen annyi pénze, hogy akár minden nap étteremben vacsorázhasson” – mondja Ablonczy Márk. A szülők a terv megvalósítására akkor láttak esélyt, amikor a rendszerváltás környékén észrevették, hogy külföldön olcsóbb a VHS videokazetta, mint nálunk. Felvettek annyi hitelt, hogy egy raklapnyi kazettát meg tudjanak vásárolni külföldön, majd kiálltak vele egy magyar piacra. Az üres kazettákat elkapkodták, így jöhettek az újabb raklapok, Ablonczyék pedig hamarosan az egyik vezető japán márka kizárólagos magyar terjesztői lettek (és ma is azok). Később több más vállalkozásba is belefogtak, de az üzletpolitikából az egyik kockázati elemet teljesen kiiktatták: hitelt soha többé nem vettek fel.
Csepelen az első bérlő 15 nagy plazmatévét helyezett el átmenetileg egy raktárhelyiségben, majd sorra jöttek a költözködők és a lakásfelújítók. Az üzemeltetőknek természetesen nincs sok közük ahhoz, hogy ki mit pakol a bérleménybe. A szolgáltatás viszonylag egyszerű, a bérlők egy olyan szerződést írnak alá, amelyben vállalják, hogy élelmiszert vagy veszélyes anyagot nem visznek a raktárházba, ám onnantól kezdve a napi nyitvatartási időn belül szabadon pakolhatnak, még eszközöket is kapnak hozzá, aki tud targoncát vezetni, annak még azt is biztosítanak.
A szolgáltatást formálisan két cég végzi, a Saját Raktár Kft., és az Immo-Land Kft., és mindkettő szépen termeli a pénzt. A magánszemély bérlőkkel foglalkozó Saját Raktár tavaly több mint 50 millió forintos üzemi nyereséget ért el, ami a 100 millió forint körüli bevételéhez képest nagyon magas arány. Az Immo-Land több mindennel is foglalkozik, de 300 milliós bevétel mellett ez is 130 milliós üzemi profitot mutatott ki. Ablonczy Márk azt mondja, a raktárkiadás jelenleg évi 130 millió forint körüli bevételt termel (a két cégnek összesen), az összeg azonban szépen emelkedik.
Ha nem jön be az étterem, abból is raktár lesz, az a tuti üzlet
Csepel mellett ma már Nagytétényben és Zuglóban is működik egy-egy self store, a negyedik pedig az egykori Csiki-Bege pláza épületében hamarosan kinyit. „Viszonylag könnyű Budapesten megfelelő, de felújításra szoruló ipari ingatlanokat találni, a Csiki-Bege pláza ráadásul új próbálkozásunk lesz. Az ingatlan összesen 16 ezer négyzetméteres, de csak 30-40 százalékban lesz raktár, a többit kiadjuk étteremnek, élelmiszerüzletnek, fitneszteremnek” – mondja az ügyvezető-tulajdonos. Furcsa módon azonban az elképzelések szerint nem a raktár, hanem a többi bérlemény lesz a kockázatos. Ha nem jön be például az étterem, azonnal átalakítják raktárnak, mert arra biztosan van kereslet.
Az unokatestvérpárnak olyan piaci rést sikerült találnia, ahol a kereslet ma még folyamatosan emelkedik, a raktárhelyiségeket mindenhol hamar sikerül megtölteni, jelenleg már ezer bérlőt szolgálnak ki. Meglehetősen konzervatív befektetési politikát követnek, minden ingatlant megvesznek, hitelt nem kérnek, és semmit sem szerveznek ki, náluk még a takarítónő is saját alkalmazott.
Így viszont oda jutottak, hogy a négy budapesti központban összesen már 3 milliárd forintjuk fekszik. „Hosszú távra tervezünk, Budapesten már csak egyetlen raktárral szeretnénk bővíteni a kínálatot, és úgy látjuk, hogy 10 év alatt megtérülhet a befektetett tőke” – mondja Ablonczy Márk. A biznisz nagy előnye az, hogy ha egyszer az ingatlan elkészült, a szolgáltatás már nem munkaigényes, a bérlők jönnek-mennek, pakolnak, az új ügyfelekkel öt perc alatt megköthető a szerződés, a raktárak működtetéséhez szinte alig kell dolgozókat foglalkoztatni.
A négyzetméterárak a bérelt terület nagyságától (és részben az elhelyezkedéstől) függenek, egy 5 négyzetméteres kisebb raktárat például havi bruttó 17 ezer forintért, a legnagyobb, 50 négyzetméteres helyiséget pedig 70 ezer forintért adják. Probléma csak akkor van, ha valaki nem tartja be a játékszabályokat. Egyszer Bécsben valaki egy hullát raktározott el egy hasonló helyiségben, és amikor kiderült, elég nagy botrány keveredett belőle. A raktár azonban még ezzel is jól járt, a történet ingyen marketing akció lett, onnantól kezdve legalább széles körben ismertté vált, hogy létezik a szolgáltatás.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
EZZEL BÁRKI PÉNZHEZ JUTHAT: ADJA BÉRBE A TOALETTET!
VEGYEN ÁRAMOT A SZOMSZÉDTÓL, HA SZÜKSÉGES!
Kép: Ablonczy Márk a zuglói raktárház egyik folyosóján. Fotó: Fülöp Máté