A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Egy kísérleti mRNS-alapú kezelés hatására a hasnyálmirigydaganatok teljesen visszafejlődtek a kezelt egerek mintegy felénél. A daganatok a terápia leállítása után akár egy évig sem tértek vissza, a kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az állatkísérletek eredményei még nem garantálják a módszer embereknél történő sikerét, írja a SciTechDaily.
A UMass Chan Medical School kutatói olyan kísérleti hasnyálmirigyrák-kezelést fejlesztettek ki, amely hírvivő RNS-ek, vagyis mRNS-ek kombinációjával aktiválja az immunrendszer védekező folyamatait.
A terápia célja, hogy áttörje a daganatot körülvevő védőszövetet, és segítsen az immunsejteknek veszélyforrásként felismerni a rákos sejteket. A módszert az egyetem RNA Therapeutics Institute intézetében végzett kutatások és a Covid–19 elleni mRNS-vakcinák fejlődése inspirálta. Az új megközelítés több immunológiai jelzőmolekulát és daganathoz kapcsolódó antigént egyesít egyetlen készítményben.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban ismertetett vizsgálat során öt immunrendszeri citokint és három daganathoz kapcsolódó antigént kódoló mRNS-t kombináltak egy injekció formájában beadható kezelésben. A hasnyálmirigy-vezeték eredetű adenokarcinómával kezelt egerek körülbelül 50 százalékánál teljesen visszafejlődött a daganat. Az állatok egy éven keresztül daganatmentesek maradtak, még azután is, hogy a terápiát befejezték.
„Ilyen választ ezekben a hasnyálmirigyrák-modellekben szinte még soha nem láttunk” – mondta Parikh, a Ruscetti Laboratórium közelmúltban végzett PhD-hallgatója. A kutató szerint számos gyógyszerrel végeztek már laboratóriumi kísérleteket, amelyek kezdetben kedvező eredményeket hoztak egereknél, a rák azonban végül mindig visszatért.
„Ez az egyetlen általam ismert vizsgálat, amely tartós védelmet tudott kialakítani a daganattal szemben” – fogalmazott.
Az mRNS segíthet áttörni a daganat védőfalát
Az egereken elért eredmények nem jelentik automatikusan azt, hogy a kezelés embereknél is sikeres lesz. Ez különösen igaz a biológiailag rendkívül összetett hasnyálmirigy-vezeték eredetű adenokarcinóma esetében. Ruscetti ennek ellenére elég ígéretesnek tartja a stratégiát ahhoz, hogy megkezdjék a klinikai vizsgálatok felé vezető fejlesztési folyamatot.
„Az egérkísérletektől a betegek kezeléséig eljutni hatalmas erőfeszítést igényel, és a siker sohasem biztos. Ha azonban egyetlen megközelítésre kellene fogadnom, hogy működni fog, ezt választanám. Pontosan ezen dolgozunk” – mondta Ruscetti, a molekuláris, sejt- és daganatbiológia docense.
A hasnyálmirigy-vezeték eredetű adenokarcinóma a hasnyálmirigyrák leggyakoribb és egyik legagresszívebb formája. A betegség azokban a keskeny vezetékekben kezdődik, amelyek az emésztőnedveket szállítják ki a hasnyálmirigyből. Korai tünetei gyakran enyhék vagy teljesen hiányoznak, ezért a daganat sok esetben már jelentősen megnő, illetve más szervekre is átterjed, mire felismerik.
A IV. stádiumú betegség ötéves túlélési aránya mindössze 3 százalék. Az összes stádiumot együtt vizsgálva ez az arány 13 százalék.
Az immunterápiák több daganattípus kezelését alapvetően megváltoztatták azzal, hogy a szervezet saját védekező rendszerét a rosszindulatú sejtek ellen irányítják. A hasnyálmirigydaganatok azonban nagyrészt ellenállónak bizonyultak ezekkel a kezelésekkel szemben, mert különösen kedvezőtlen környezetet alakítanak ki maguk körül.
Az egyik legfontosabb akadály a daganatot körülvevő vastag, rostos szövetréteg. Ez egy várfalhoz hasonlóan korlátozza az immunsejtek hozzáférését, így azok nehezebben érik el és támadják meg a rákos sejteket.
Még ha az immunsejtek be is jutnak a daganatba, elég hosszú ideig aktívnak kell maradniuk, és meg kell különböztetniük a rosszindulatú sejteket az egészséges szövetektől.
„A hasnyálmirigyráknál ezek a lépések mind hiányoznak. Ebben segíthet az mRNS” – magyarázta Ruscetti.
A citokinek kisméretű jelzőfehérjék, amelyek közé az interleukinek, az interferonok és a tumornekrózis-faktorok is tartoznak. Feladatuk az immunsejtek mozgósítása és aktiválása. A kutatók már az 1980-as és 1990-es években is kísérleteztek citokinekkel a daganatos betegségek kezelésében. Ezek a gyógyszerek azonban gyakran az egész szervezetben aktiválták az immunrendszert. Az általános immunreakció veszélyes mellékhatásokat okozhatott, miközben a kezelések a legtöbb daganatot mégsem tudták elpusztítani.
A tudósok ma már pontosabban ismerik, hogy mely citokinek képesek mozgósítani az immunrendszert az egyes veszélyforrásokkal, köztük a hasnyálmirigyrákkal szemben. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogyan lehet a megfelelő immunológiai jelzéseket közvetlenül a daganathoz juttatni.
„Olyan módszerre van szükségünk, amellyel ezeket az immunjeleket eljuttathatjuk a tumorhoz, hogy ott fejthessék ki a hatásukat” – mondta Ruscetti.
Az immunmemória akadályozhatta meg a daganat visszatérését
Az mRNS átmeneti genetikai utasításokat ad a sejteknek, amelyek ezek alapján fehérjéket állítanak elő. A kísérleti kezelés ezért nem közvetlenül juttatja be a szervezetbe a citokineket és az antigéneket, hanem arra utasítja a sejteket, hogy maguk termeljék meg azokat.
A citokineket kódoló mRNS-ek feladata az immunválasz aktiválása. A daganati antigéneket kódoló mRNS-ek pedig abban segítenek, hogy az immunsejtek idegen, eltávolítandó anyagként ismerjék fel a hasnyálmirigyrák sejtjeit.
Miután az egerek megkapták az öt citokint és három daganati antigént kódoló mRNS-ek kombinációját, a kutatók kevesebb rostos anyagot találtak a daganatok körül. Emellett fokozódott a tumorsejtek elhalása, vagyis nekrózisa.
Az eredmények arra utalnak, hogy a kezelés egyszerre gyengítette meg a tumor fizikai védelmét és segítette elő a rákos sejtek pusztulását. A kezelt egerek megközelítőleg felénél teljes remisszió alakult ki, amely a terápia befejezése után akár egy évig is fennmaradt. A tartós védelem azt jelezheti, hogy az állatok immunrendszere hosszú távú emléket alakított ki a daganatos sejtekről. Ennek köszönhetően képes lehet felismerni és megtámadni a betegséget, ha az később ismét megjelenne.
A kutatók szerint az mRNS-szekvenciák módosításával más daganattípusokhoz illő citokinek és antigének is előállíthatók lennének. Így a módszer különböző változatai olyan daganatos betegségek ellen is alkalmazhatók lehetnek, amelyek nem reagálnak a jelenlegi immunterápiákra.
Parikh szerint ez az első olyan megközelítés, amely citokineket kódoló mRNS-eket daganathoz kapcsolódó antigéneket kódoló mRNS-ekkel kombinál. A stratégia új utat nyithat a hasnyálmirigy-vezeték eredetű adenokarcinóma hatékony immunterápiája felé.
A kutató hozzátette, hogy az eljárás moduláris rendszerként is működhet. A különböző mRNS-szekvenciák cseréjével a platformot más, immunterápiának ellenálló daganattípusok kezelésére is át lehetne alakítani. A biztató eredmények ellenére a kezelés egyelőre kísérleti szakaszban van, hatékonyságát és biztonságosságát embereken még nem igazolták.
Kapcsolódó anyagok:
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Mikhail Nilov: pexels
TOP 5
