A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A vasárnap hajnalban véglegesített megállapodás értelmében a gazdag országok 2035-ig évente 300 milliárd dollárt fizetnek a fejlődő országoknak, hogy segítsék őket a klímaválság hatásaival való megbirkózásban.
Korábban azonban az nyert megállapítást, hogy a legsebezhetőbb országoknak évente 1,3 billió dollárra lenne szükségük az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére és leküzdésére. Ezért sokan bírálták a végső összeget.
India azzal vádolta a COP-elnökséget, hogy az „elégtelen összegről” az ország ellenvetései nélkül döntöttek. Nigéria a megállapodást „viccnek” nevezte, míg Malawi szerint az összeg „nem elég ambiciózus” a legfejletlenebb országok számára, írja az euronews.
Mások szerint jobb egy megállapodás, mint a semmi, különösen annak fényében, hogy a tárgyalások akár meg is szakadhattak volna, miután a fejlődő országok kivonultak, tiltakozva a 300 milliárd dolláros ajánlat ellen, mondván: „Az igényeink ismertek, mégis figyelmen kívül hagyják őket.”
A COP29 megállapodás: most fizetni kell
Szakértők figyelmeztetnek: a megállapodás mit sem ér, ha az országok nem teljesítik anyagi kötelezettségeiket, hisz a megállapodás szerint a 300 milliárd dollár „minden köz- és magánforrásból” származik majd. Az ENSZ által 1992-ben létrehozott keretrendszer szerint 23 fejlett országnak – valamint az Európai Uniónak –, amelyek történelmileg a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelősek, hozzájárulást kell nyújtaniuk a klímafinanszírozáshoz.
A kormányok mellett az elvárások szerint nemzetközi óriásbankok, például a Világbank is részt vesznek majd a költségek fedezésében. Emellett remélik, hogy cégek és magánbefektetők is követik majd példájukat, és pénzügyi forrásokat biztosítanak a klímaügyi intézkedésekhez.
Simon Stiell, az ENSZ klímaváltozási végrehajtó titkára így fogalmazott: „Ez az új pénzügyi célkitűzés egyfajta biztosítás az emberiség számára a klímaváltozás súlyosbodó hatásai közepette. De, mint minden biztosítás, ez is csak akkor működik, ha a díjakat teljes mértékben és időben kifizetik. Az ígéreteket be kell tartani, hogy megvédjünk milliárdnyi életet.”
Mire fogják felhasználni a COP29 klímafinanszírozását?
A fejlődő országok szenvedik el legkorábban és leginkább az éghajlatváltozás hatásait, ugyanakkor a legkevésbé felkészültek ezek kezelésére.
A várható pénzügyi támogatást két fő területre fordítják majd: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a kibocsátásokat okozó fosszilis tüzelőanyagok elhagyására. Az alkalmazkodás például olyan projekteket jelent, mint időjárásálló otthonok és utak építése, vagy új gátak létesítése az aszályok kezelésére, amelyek például az idei évben Dél-Afrikát sújtották. Emellett fenntarthatóbbá teszik az alapvető iparágakat, például a mezőgazdaságot.
A kibocsátás csökkentése érdekében a pénzt megújuló energiaforrások, például nap- és szélerőművek telepítésére, valamint kevésbé szennyező ipari technológiákra fordítják.
Új szén-dioxid-piac: „Nem csak valami bonyolult ENSZ-eljárás”
Bár ez a találkozó főként a pénzügyi kérdésekre összpontosított, más ügyek is napirenden voltak.
Ezek között szerepelt a globális szén-dioxid-piaci szabályok új rendszere, amely egy évtizedes tárgyalások után jött létre. Ez lehetővé teszi az országok számára, hogy szén-dioxid-krediteket vásároljanak és értékesítsenek. Simon Stiell szerint a szén-dioxid-piacok „segítenek az országoknak gyorsabban és olcsóbban megvalósítani klímatervüket, miközben csökkentik a kibocsátást”.
A következő lépések: az NDC-k fontossága
Minden országnak 2025 februárjáig új terveket kell benyújtania kibocsátásuk csökkentésére és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. Ezek az úgynevezett Nemzeti Meghatározott Hozzájárulások (NDC-k) lesznek a következő nagy mérföldkövek a nettó nulla kibocsátás felé vezető úton.
COP30: Brazília fogadja a következő klímakonferenciát
A következő találkozóra egy év múlva, Brazíliában, Belem városában kerül sor. Az ország klímaügyi megbízottja, Ana Toni elmondta, hogy nem fognak visszariadni a fosszilis tüzelőanyagok felhagyásához szükséges igazságos átmenet támogatásától.
Kapcsolódó anyagok:
Nem segít a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése a klímaváltozás elleni küzdelemben?
Mégse ültessünk annyi fát a klímaváltozás elleni küzdelemben?
Döbbenetes, mekkora a magánrepülőgépek szén-dioxid kibocsátása
A nyitókép csak illusztráció, forrás: nahid elimemmedov képe a Pixabay -en.