Az alapító tagok között szerepel az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Olaszország, Japán, Luxemburg, az Egyesül Arab Emírségek és Nagy-Britannia. Jim Bridenstine, a NATO igazgatója azonban arra számít, hogy további országok is csatlakoznak majd.
A NASA tervei szerint 2024-ben szállhatnának le ismét űrhajósok a Holdon.
Bridenstine hangsúlyozta, hogy a világűrkutatás történetének legnagyobb szabású koalíciója jöhet létre, ami egyúttal a jövőbeli Mars-expedíciók útját is kikövezheti. Mike Gold, a NASA nemzetközi és ügynökségek közötti kapcsolatokért felelős főnöke szerint "nemcsak az fontos, hogy űrhajósaink eljussanak a Holdra, hanem az is, hogy magunkkal vigyük oda az értékeinket is".
"Békével jöttünk!"
AZ ELSŐ SZÁMÚ SZABÁLY SZERINT MINDENKINEK BÉKÉVEL KELL ÉRKEZNIE.
A titkolózás tilos, minden felbocsátott objektumot azonosítani és regisztrálni kell. Minden tag egyetért abban, hogy űrhajós vészhelyzet esetén segítséget nyújtson. Az űrben használt rendszereknek univerzálisnak kell lenniük, minden felszerelésnek kompatibilisnek kell lennie, és a tudományos adatokat meg kell osztani egymással.
Tilos a szemetelés
A TÖRTÉNELMI HELYSZÍNEKET MEG KELL ÓVNI, ÉS BÁRMILYEN KELETKEZŐ ŰRSZEMETET MEGFELELŐ MÓDON ÁRTALMATLANÍTANI KELL.
A holdjárók és más űreszközök küldetését nem veszélyeztetheti, hogy mások túl közel kerülnek hozzájuk.
A szabályok megszegőit távozásra szólítják fel - hangsúlyozta Bridenstine.
Mindeddig csak az Egyesült Államok küldött embert a Holdra: 1969 és 1972 között 12 amerikai űrhajós járt az égitesten.
(MTI/AP)
