Javaslat készül az arcfelismerő technológiák átmeneti betiltására az Európai Unió nyilvános területein, hogy megelőzzék a lakosság teljes megfigyelését.
Az egyelőre csak vázlat formájában létező, várhatóan februárra véglegesedő javaslat 3-5 évre fagyasztaná be az arcfelismerő rendszerek telepítését a vasútállomásokon, sportlétesítményekben és bevásárlóközpontokban.
A vázlat a 2018-tól élő GDPR adatvédelmi szabályozásból indul ki, melynek fő célja, hogy az EU polgárai ne legyen kitéve a személyes profilt alkotó, automatizált rendszerek döntéseinek.
A kamerákra azért vezetnék be az ideiglenes tiltást, hogy legyen idő azonosítani a mesterséges intelligencián alapuló automatikus személyazonosítás kockázatait, és kidolgozni a szükséges finomhangolásokat.
Viszonylag gyorsan kell lépnie az EU-nak, ha eredményeket szeretnének elérni, mert az arcfelismerés az egyik leggyorsabban fejlődő terület az informatikában. Az érdeklődés is nagy iránta, világszerte telepítenek arcfelismerő rendszereket.
Egyes országokban az erőforrás-hiányos hatóságok azt remélik, hogy ezzel tudják majd hatékonyabban visszaszorítani a bűnözést.
A kereskedelmi cégek pedig óriási üzleti lehetőséget látnak abban, hogy a boltba belépő vevők villámgyors elemzésével ott helyben személyre szabott ajánlatokat tudjanak megjeleníteni előttük, és ezáltal növeljék az eladásokat.
Az arcfelismerő technológiák megítélése ellentmondásos a világban. Kínában nagyon elterjedt, az Egyesült Államokban viszont több város is betiltotta már.
Magyarországon épp december végén szavazta meg az országgyűlés egy salátatörvény részeként, hogy arcfelismerő szoftvert használhat az a rendőr, aki olyan igazoltatott emberrel kerül szembe, aki nem tudja azonosítani magát.