Skip to main content

Amerikai tech guruk jóslatai szerint a 3D nyomtatás teljesen át fogja formálni a játékpiacot: ahelyett, hogy megvennék a gyakran túlárazott szetteket, az emberek otthon fogják maguknak legyártani a műanyag elemeket.

Nem sok idővel ezelőtt a legtöbben még játékszerként tekintettek a háromdimenziós nyomtatókra, amelyek számítógép vezérlésével, valamilyen könnyen kezelhető alapanyag – leginkább műanyag – rétegenkénti hozzáadásával tetszőleges térbeli formát tudnak létrehozni.

hirdetés

Ám néhányaknak leesett, hogy játékszerekből néha óriási pénzt lehet csinálni. Az eleinte csak speciális célra, például gyártási prototípusok olcsó és gyors elkészítésére használt térbeli nyomtatók már most több millió dolláros szeletet hasítanak ki a játékpiaci szegmens eladásaiból, és a 2020-ig várhatóan 135 milliárd dollárosra duzzadó játékiparban még sokkal nagyobb lesz a részesedésük.

Aligha állítható meg a „csináld magad" játékgyártás terjedése, ahol is a vevőknek mindössze egy elérhető árú 3D nyomtatót kell megvenniük – azt is csak egyszer –, aztán pedig belevetik magukat a szabadon letölthető online formatervek rengetegébe, és azt töltenek le és gyártanak maguknak otthon, amit csak akarnak.

A 3D nyomtatás hatása a játékpiacra

A Michigan Technology University anyagtudós professzora, Joshua Pearce által vezetett mérnöki munkacsoport a londoni székhelyű MyMiniFactory céggel összefogva azt próbálta kikalkulálni, hogy mekkora megtakarítást hozhat majd a felhasználóknak a 3D nyomtatás, és ez milyen hatással lesz a játékpiac egészére. Eredményeiket a Technologies című folyóirat legfrissebb számában tették közzé.

A 3D nyomtatási piacot már most a kis méretű, olcsón üzemeltethető berendezések uralják, és ahogy az üzletág növekszik, egyre elterjedtebbé válik majd a csináld magad-típusú hozzáállás

– jövendöli Pearce. – Minden ésszerű érv arra mutat, hogy a fogyasztó szemszögéből nézve ez hatalmas üzlet."

A 3D nyomtatással elérhető lehetséges megtakarítást a szerzők úgy próbálták megbecsülni, hogy a MyMiniFactory honlapról letöltött 100 legnépszerűbb 3D-nyomtatható formatervet vették figyelembe. A MyMiniFactory egyike annak a néhány tucat online lerakatnak, ahol az emberek ingyenesen közzéteszik és megosztják egymással a formaterveket. A nyomtatás költségeit három különböző alapanyagra – készen kapható műanyag szálakra, műanyag-pogácsából otthon, olcsón előállított szálakra, illetve újrahasznosított műanyagból háztartási robot segítségével gyártható szálakra – vetítve számolták ki, feltételezve, hogy a felhasználó a nyílt forráskóddal működő Lulzbot 3D nyomtatót használja.

A kereskedelmi forgalomban kapható készjátékokhoz képest a három közül bármelyik alapanyaggal legalább 75 százalék – sőt, újrahasznosítás esetén több mint 90 százalék – költségmegtakarítást lehet elérni – állapították meg a kutatók. Összességében – és ez a becslés csupán a 100 leggyakrabban letöltött formatervet foglalja magában, ami kevesebb mint 1 százaléka a MyMiniFactory-ról elérhető dizájnoknak –a 3D-nyomtatóval maguknak játékot készítő felhasználók már most évente mintegy 60 millió dollárral rövidítik meg a játékgyártókat.

Egyedi játékokat tervezhetünk

Pearce rámutat az otthoni játékgyártás egy további fontos hozzáadott értékére is: mostantól anélkül is tervezhetünk és készíthetünk új játékokat, hogy azok valaha is kereskedelmi célú gyártásra kerülnének. „Egy dolog bemenni a boltba és megvenni a készre gyártott játékot, de többet ér, ha pontosan azzal az egyedi és személyre szabott játékkal leped meg a gyerekedet, amiről álmodozott – vallja az anyagtudós. – Megtervezheted magad, vagy letölthetsz valamit, amit a számítógépeden a saját igényeidhez igazítasz és kinyomtatod otthon."

Pearce és munkatársai konkrét példákat is megvizsgáltak, hogy jobban meg tudják becsülni a 3D nyomtatás lehetséges hatásait, és felmérjék, milyen motivációk nyomán választhatják a vevők a „csináld magad" megoldást. Egyik esettanulmányukhoz a világ talán legismertebb és legkedveltebb játékát, a Legót választották.

„Szülőszemmel nézve a Lego bizony drága – szögezi le Pearce. – Minden szülő tudja, hogy Legót nem érdemes garázsvásárban keresni, mert mindenki úgy őrizgeti a magáét, mintha aranyból lenne. Mostantól viszont mindenki gyárthat a saját igényeinek megfelelő, az eredetivel kompatibilis elemeket, és ugyanúgy játszhat a maga készítette alkatrészekkel, mint az igaziakkal."

Felveszi a versenyt a boltival

Az otthoni gyártás fontos minőségi mércéje, hogy egy adott játék 3D-nyomtatott verziója küllemben és használhatóságban felveszi-e a versenyt a boltival. A Lego-építőelemek esetében egy kis acetonos felületi simítás elég ahhoz, hogy az újrahasznosított műanyagból gyártott kockák összemérhetők legyenek a forgalmazott Lego-utánzatokkal, sőt, még az eedetivel is, miközben előállítási költségük töredéke a bolti áraknak.Míg egy átlagos eredeti Lego-elem hat dollárcent, és utánzatot három centért vehetünk, az újrahasznosító robot készítette alapanyagból otthon nyomtatott blokkok költsége fél centre levihető.

Nem is kellett a Lego Movie-t megnézni ahhoz, hogy tudjuk: a legózásban nem a szabálykövetés, hanem éppen az egyéni fantázia és alkotókészség a lényeg. S bár már a márkaboltokban is válogathatunk a felhasználók tervezte Lego-elemek között, a szülők többsége valószínűleg szívesen spórol egy kicsit a kreatív szórakozáson.

3D nyomtatóval készített társasjáték, Forrás: Joshua Pearce

A michigani kutatócsoport hasonlóan jelentős, 40 és 90 százalék közötti megtakarítást kalkulált még olyan összetett játékok esetében is, mint a sakkbábuk, geometriai fejtörők, játékkamionok, játékfigurák, vagy a társasjátékok. Csupán egyetlen kategória akadt, ahol a 3D-nyomtatott változat nem verte árban a boltit, viszont ez esetben az előállított minőség is messze meghaladta a kereskedelemben szokásosat. A filmekből és számítógépes játékokból ismert karakterek nagy méretű, összetett formájú öltözékei és kiegészítői, amelyeket szerepjátékokhoz használnak a gyerekek, nem jönnek ki olcsóbban a házi nyomtatással sem, viszont kárpótlásul hét nyelven beszélnek.

Több millió szabadon használható terv a neten

Pearce elmondta: az adatok tanúsága szerint a 3D nyomtatás már most hatással van az iparágra, és ez a hatás a térbeli nyomtatók további elterjedésével csak nőni fog. Szerinte a legokosabb, amit a játékgyártók tehetnek, hogy felkarolják a 3D nyomtatást, ugyanúgy, ahogy az IKEA is biztatja a vásárlókat, hogy nyugodtan próbálkozzanak „meghekkelni" a bútorcég termékeit.

A játékgyártók úgy alkalmazkodhatnak például a helyzethez, hogy szabadon hozzáférhetővé teszik formaterveik egy részét, miközben értékesítésükben a jelenleg még nyomtathatatlan alkatrészekre koncentrálnak

– vélekedik a professzor. – Vagy megtehetik azt, hogy nyíltan buzdítják az online közösség tagjait: tervezzenek mindenféle kiegészítőt és extrát a bolti játékokhoz, amelyek növelik az eladott játékok értékét."

„A kocka el van vetve, hiszen szó szerint több millió szabadon hozzáférhető formaterv kering már az interneten – tette hozzá Pearce. – A megosztott tervek alapján történő otthoni gyártás a játékipar, sőt, számos más iparág jövője. Nagy hibát követ el, aki még mindig játékszernek gondolja a térbeli nyomtatókat."

A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison program.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás -  A kép csak illusztráció, forrás: pixabay

TOP 5