A kelet-európai országok visszafogott egyetértéssel fogadták a kedden bejelentett uniós reformjavaslatokat, amelyeket Nagy-Britannia EU-ban tartása érdekében dolgozott ki az Európai Tanács elnöke.

A nyugat-európai vezetők részéről sem érkezett erőteljes kritika, viszont Cameron előtt még állnak egyeztetések.

hirdetés

Kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közzétette a javaslatait a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt uniós szabályozási reformtervekről. Az ajánlásokról a tagországoknak a február 18-19-én esedékes EU-csúcson kell dönteniük. A javaslatok között a legnagyobb vitát az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok dolgozói juttatásainak 4 éves felfüggesztésére vonatkozó pont váltotta ki.

Bár az európai kormányok még elemzik a javaslatokat, a keddi bejelentés után előzetes támogatásuknak adtak hangot a bejelentést követően.

Az Egyesült Királyságban dolgozó EU-állampolgárok juttatásainak megvonását illetően Tusk javaslata ugyan lehetőséget adna a juttatások korlátozására, de nem a teljes felfüggesztésre, ráadásul a négy éves periódus alatt fokozatosan kellene biztosítani a munkavállaló egyre nagyobb arányú hozzáférését a juttatásokhoz, a "munkaerő-piaci részvételének" arányában. a Az úgynevezett "vészfék-mechanizmus" alkalmazása pedig nem a brit kormány kezében lenne, hanem először jeleznie kellene az Európai Bizottság felé, hogy a szociális rendszerét olyan terhelés éri a hirtelen rázúduló uniós munkavállalók miatt, ami miatt kénytelen a korlátozó intézkedéseket életbe léptetni. Mindezt ráadásul még az Európai Tanácsnak is jóvá kellene hagynia. Mint emlékezetes, David Cameron miniszterelnök a négy éves időtartam alatti teljes felfüggesztést kérte.

Kifogás volt a britek részéről az is, hogy az Angliában dolgozó kelet-európaiak az otthon élő gyermekeik után járó juttatásokat is felveszik, majd hazautalják azt. Tusk javaslata a visszaélések visszaszorításával egyet ért, ám itt sem a teljes tilalom mellett tette le a voksot, hanem Tusk azt javasolta, hogy a gyerekek után járó juttatások annak az országnak a juttatásainak feleljenek meg, ahol a gyerek él. Ezekről bővebben itt olvashat.

Korábban a kelet-európai országok azon az állásponton voltak, hogy az uniós állampolgároknak járó juttatások megnyirbálása diszkriminatív és veszélyezteti a szabad mozgás elvét.

A lengyelek több részletet akarnak

Lengyelország, amely a rengeteg Angliában dolgozó állampolgárai miatt az egész kelet-európai blokkban a legérintettebb ezügyben, a javaslattal kapcsolatban Anrdzej Duda lengyel államfő úgy nyilatkozott, hogy az elfogadás előtt több részletet is szeretne az elképzelésről látni. Ezzel a javaslat arra a kitételére utalt, amely szerint a bevándorlók számának hirtelen megugrása esetén néhány kifizetés korlátozható lenne. Ennek a pontosabb értelmezését szeretnék látni a lengyelek az államfő szerint, aki azt is kiemelte a Reuters szerint, hogy a munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása az EU egyik alapértéke.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szintén úgy nyilatkozott, hogy még elemzik a legújabb javaslatokat.

Lengyel-magyar egyeztetés

A lengyel és magyar külügyminiszter szerdán (február 3-án) találkozott, hogy az álláspontjukat egyeztessék Tusk javaslatával kapcsolatban - írja az EUObserver. Szijjártó Péter külügyminiszter a Bloomberg szerint azt mondta, hogy Magyarország támogatja a szociális rendszerekkel szembeni visszaélések visszaszorítását, de ellenez minden uniós munkavállalóval szembeni diszkriminatív intézkedést.

Cameron pénteken (február 5.) látogat Lengyelországba, hogy meggyőzze az ország vezetését, támogassák a javaslatot.

A csehek szerint "jó megoldás"

Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára Tusk javaslatait "nagyon jó megoldásnak" nevezte az Egyesült Királyság EU-ban tartására. Az államtitkár a szociális juttatások vészfék-mechanizmusát elfogadható megoldásnak nevezte, de szerinte most a mozgás korlátozásának idejéről szóló vita lesz a legfontosabb - írta a Twitteren.

Prouza pozitívnak minősítette azt a javaslatot is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe. Ezt a brit elképzelést Csehország már korábban támogatásáról biztosította.

Az EU belső piacának elmélyítését és a versenyképességet érintő javaslatokkal összefüggésben Prouza kifejtette: jó hír, hogy az EU kiemelten kíván foglalkozni az adminisztratív terhek csökkentésével, valamint a digitalizáció és energiaipari együttműködés fokozásával.

Azt a brit elképzelést, miszerint London a jövőben már nem kapcsolódna be az EU tagállamai együttműködésének további elmélyítésébe, a cseh államtitkár nem kívánta minősíteni - írta az MTI.