Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_stories_aimm_allampolgarsag.jpg 

Megugrott a brit állampolgárságért jelentkezők száma az Egyesült Királyságban, amióta nem lehet biztosan tudni, hogy az ország bent marad-e az Európai Unióban 2016 után.

Magyarok is kérvényezik az állampolgárságot, közülük sokan nem a brit, hanem a magyarországi politikai helyzet miatt aggódnak.

Egyre jobban nyugtalanítja a Nagy-Britanniában élő EU-s bevándorlókat, hogy mi történik majd velük, ha az Egyesült Királyság tényleg kilép az Európai Unióból a 2016-ra tervezett népszavazás után. A Guardian által megkérdezett 1200, szigetországban élő európai többsége már kérvényezte is a brit állampolgárságot, hogy ha rosszra fordulna a helyzet, biztosan maradhasson, és ne veszítse el az eddigi jogosultságát.

A jelentkezők száma már az elmúlt években megugrott: 2009-ben nagyjából 10 ezer állampolgársági kérelmet adtak be EU-s bevándorlók, 2013-ban pedig 18 ezret.

Mivel keserítheti meg az életet a Brexit?

Nem lehet tudni, pontosan hogyan érintené a kint élők mindennapjait a brit kilépés, de van rá esély, hogy sok kényelmetlenség érné őket. A pesszimisták attól félnek, hogy vízum kell majd a ki- és beutazáshoz, vagy hogy egy pontrendszer alapján értékelnék a hatóságok, hogy ki dolgozhat az országban, és ki nem.

Ha ilyen szigorításokra nem is kerülne sor, az útlevélvizsgálatnál valószínűleg megszűnne a „csak EU” ablak. Ugyancsak visszavezethetik a kötelező munkavállalási engedélyt. Nehezebb lenne egészségbiztosításhoz jutni, szigorúbb szabályok vonatkozhatnak a felsőoktatási felvételire és a vállalkozásindításra. Magasabb adókat vethetnek ki külföldiekre, ha ingatlant vásárolnak, és a nemzetközi pénzmozgást is jobban megvámoltathatják. A külföldi nyugdíjak átvétele is bonyodalmakba ütközhet. 

A magyarok nem aggódnak

Körülbelül 2,4 millió EU-s állampolgár él Nagy Britanniában, közülük nagykövetségi becslésekszerint 300-400 ezren magyarok. Kint élő honfitársainkat viszont nem csak az motiválja az állampolgárság megszerzésére, hogy megőrizzék a brit kiváltságaikat. Csaba, aki hat éve Londonban él, és számítástechnikusként dolgozik, azt mondta az EUrologusnak, hogy igazából nem is azért szeretne brit útlevelet, hogy biztosan ottmaradhasson:

Azért akarok jelentkezni, hogy könnyebb legyen az USA-ba business- vagy zöldkártyát szerezni, és, hogy ha kitalálnák otthon, hogy most már minden magyar állampolgárnak 'málenkij robot' van, akkor könnyen mondhassam, hogy mától csak angol vagyok.

Ez a gondolkodás a többieknél is visszaköszönt, akikkel beszélgettünk. Istvánnak, az észak-angliai orvosnak az nem tetszik, hogy Magyarországon „egyik napról a másikra döntenek” olyan kérdésekről, amelyek az emberek életét befolyásolják. Ezzel szemben Nagy-Britanniában „lehet kommunikálni a hatóságokkal – mondja.

Nem baltával dolgoznak, hogy aztán aki beesik az alá, azt kikaparják az országból.

A munkája miatt az ő helye egyébként is stabil, emiatt nem érzi, hogy feltétlenül szüksége lenne az állampolgárságra. „Az NHS-ben (az országos társadalombiztosítóban) megvan a beosztásom, az ügyeletekben számítanak rám” – meséli. Ennek ellenére tervezte, hogy ha az öt év letelik, jelentkezik az állampolgársági vizsgára, „de csak mert ez a következő logikus lépés, és mert jó érzés lenne”. A bevándorlók elleni brit nemzeti propaganda nem nagyon jut el hozzá. „Egyszer-kétszer ránézek a Sky Newsra meg a BBC-re, és a politikából nekem annyi történik, amit reggeli közben képernyő alján futó szalagcímen elolvasok.”

Ki tudja, hogy Magyarországon mikor miért leszünk üldöztetve, és akkor kell egy B terv

– magyarázza a telefonban Nóra, hogy ő miért jelentkezik hamarosan az állampolgárságért. Hat éve él Skóciában, tolmács és fordító. Már akkor eldöntötte, hogy kérvényezni fogja a brit állampolgárságot, amikor tavaly komoly esély volt rá, hogy Skócia kilép az Egyesült Királyságból. „Akkor egy sima brit állampolgársággal többre mentem volna, mint egy skóttal.”

Nem érzi fenyegetve a helyzetét, habár kinézi a brit választókból, hogy megszavazzák a kilépést. Szerinte azért is ugrott meg az elmúlt években a kérvények száma, mert sokan mostanra laknak ott hat éve, és mostanra sikerült összegyűjteni a pénzt a jelentkezésre. Az is a honosítás mellett szól, teszi hozzá, hogy ha valakinek gyereke születik, ne kelljen a magyar gyámhatóságnál is intézkednie, vagy rosszabb esetben harcokat vívnia, hogy külföldön maradhasson vele.

Hogy lesz valaki brit?

A folyamat első lépése a „Life in the UK” (Élet az Egyesült Királyságban) című vizsga, ami egy 24 kérdésből álló teszt. Csaba három nap alatt felkészült rá egy könyv segítségével, amelyet a hivatalos honlapon ajánlanak, és sikeresen le is vizsgázott. Azt mondja, hogy a teszt nem annyira nehéz, különösen, ha az ember már egy ideje az országban él. Viszont „vannak olyan külföldiek, akik nem tudnak angolul, de ezt a könyvet betűnként bemagolták, és úgy mentek át a teszten, hogy a szavak alakjából felismerték a helyes válaszokat – meséli. – Ez emberi teljesítménynek elképesztő! Olyan, mintha én kínaiul állnék neki ugyanennek.”

Ha megvan a teszt, és legalább hat éve már Nagy-Britanniában él valaki, akkor kérvényezheti az állampolgárságot. Ehhez igazolnia kell, hogy ebben az időszakban nem volt túl sokat távol az Egyesült Királyságból, hogy dolgozott, volt lakcíme, adót és társadalombiztosítást fizetett. Ajánlásokra is szüksége van olyan ismerősöktől, akiken keresztül leellenőrizhetik a jelentkezőt.

Az egész eljárás 1005 fontba, nagyjából 430 ezer forintba kerül.

(A nyitóképet Romsics Balázs fotózta. A Facebook-on itt találhatjátok meg az Imm Photo-t, ha további képekre vagytok kíváncsiak vagy lájkolni szeretnétek Romsics Balázs oldalát, ugyanakkor a fotóművész munkái láthatók még az Instagramon vagy a Twitteren is.)

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

Kép: imm photo