A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
A klímaváltozás következményeinek enyhítésére Magyarországon egyre nagyobb szerepet szánnak a természetes vízmegtartásnak. A tervek szerint a mélyebben fekvő, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken tarthatnák helyben a vizet, ami egyes térségek időszakos elárasztását is jelentheti. A cél az aszály mérséklése, a vizes élőhelyek helyreállítása és a biológiai sokféleség megőrzése, írja az agrárszektor.
A májusban megalakult Élő Környezetért Felelős Minisztérium a természetalapú megoldásokat helyezi környezetpolitikai törekvéseinek középpontjába. A változtatások megvalósításához ugyanakkor az agrárium és a gazdaság valamennyi érintett szereplőjének szoros együttműködésére szükség lesz – számolt be róla a Portfolio.
A biodiverzitás már gazdasági és élelmezésbiztonsági kérdés
Kőrösi Levente, a minisztérium biológiai sokféleségért felelős államtitkára a Sustainable World 2026 konferencián arról beszélt, hogy a természeti környezet védelme napjainkra a pénzügyi és gazdasági stabilitás egyik meghatározó feltételévé vált.
A biodiverzitás a Föld immunrendszeréhez hasonló szerepet tölt be. Fenntartja a természet ellenálló képességét, nélkülözhetetlen a beporzáshoz és a talaj megújulásához, továbbá hozzájárul a tiszta ivóvíz és levegő biztosításához. Megőrzése ezért már nem kizárólag természetvédelmi ügy, hanem a vízellátás, az élelmiszer-termelés és a globális ellátási láncok működésének alapvető feltétele is.
A nemzetközi helyzet rendkívül súlyos. A kutatások alapján körülbelül egymillió fajt fenyeget kihalás, miközben a világ vizes élőhelyeinek több mint 85 százaléka már eltűnt. A globális ökoszisztéma egy olyan kritikus fordulóponthoz közeledik, amely után a változások visszafordíthatatlanná válhatnak.
Annak ellenére, hogy valamennyi gazdasági szereplő függ a természeti rendszerek megfelelő működésétől, a nemzetközi pénzügyi ösztönzők jelenleg éppen a fenntarthatósággal ellentétes irányba hatnak. Világszerte évente 7,3 billió dollárt fordítanak olyan támogatásokra, amelyek károsítják a biológiai sokféleséget. Ezzel szemben annak védelmére mindössze 210 milliárd dollár jut, vagyis a különbség harmincötszörös.
Egy minisztériumba kerültek a környezetpolitikai területek
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium létrehozása komoly politikai jelzés, mivel lehetővé teszi, hogy a környezeti problémák a korábbinál magasabb szinten jelenjenek meg a döntéshozatalban. Az új tárca egyetlen szervezeti keretbe vonta össze az addig külön kezelt természetvédelmi, vízgazdálkodási és klímapolitikai feladatokat.
Az átalakítás célja, hogy a környezeti szempontokat összehangoltabban és hatékonyabban lehessen érvényesíteni a kormányzati döntések során. A minisztérium szerint a természet helyreállítása nem különálló zöld ügy, hanem a gazdaság hosszú távú működőképességét meghatározó tényező.
Kritikussá vált a talaj nedvességtartalma a Homokhátságon
Magyarország Nyugat-Európa több országához képest kedvezőbb helyzetben van a még meglévő természetes élőhelyek arányát tekintve. A korábbi folyószabályozások és a vizes területek eltűnése azonban jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ország ma súlyos aszályproblémával küzd.
Különösen veszélyeztetett a Duna–Tisza közén elhelyezkedő Homokhátság, amelyet az ENSZ hivatalosan is félsivatagos területté minősített. A legkritikusabb részeken a talaj felső rétegének nedvességtartalma mindössze 1-2 százalék. Ilyen körülmények között a mezőgazdasági termelés gyakorlatilag ellehetetlenül.
A minisztérium ezért a költséges műszaki beruházások, például a betonból épített víztározók helyett elsősorban a természet működését követő beavatkozásokat támogatná. Ennek egyik formája lehet a mélyebben fekvő, agrárszempontból kevésbé értékes földterületek elárasztása, valamint a víz elvezetés helyetti helyben tartása.
A tervek megvalósításához az agrártámogatások rendszerét is át kívánják alakítani. Erre azért lehet szükség, hogy a földhasználók számára is megfelelő feltételeket teremtsenek a vízmegtartást és az élőhelyek helyreállítását szolgáló gazdálkodáshoz.
További 124 ezer hektáron hoznának létre új élőhelyeket
A 2024-ben hatályba lépett európai uniós élőhely-helyreállítási rendelet alapján Magyarországnak az idei év végéig kell benyújtania saját nemzeti tervét. A program értelmében a jelenleg meglévő, megközelítőleg egymillió hektárnyi védett terület megőrzése mellett 2050-ig további 124 ezer hektáron kell új élőhelyeket létrehozni.
Kőrösi Levente hangsúlyozta, hogy az élőhelyek helyreállítására és a víz megtartására fordított összegeket nem egyszerű kiadásként kell értelmezni. Ezek a beavatkozások létfontosságú nemzeti alkalmazkodási beruházások, amelyek a természeti rendszerek megóvása mellett Magyarország víz- és élelmezésbiztonságát, valamint gazdasági ellenálló képességét is szolgálják.
Kapcsolódó anyagok:
Átfogó kormányzati terv indul: új alapokra helyezik a magyar vízgazdálkodást az aszály miatt
Kínai segítséggel újulhat meg a hazai vízgazdálkodás: változás jöhet a Tiszánál
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Frank Paul Silye - Own work, CC BY-SA 4.0, wikimedia
