Vietnam az elmúlt négy évben összesen 21 mesterséges szigetet hozott létre a vitatott Dél-kínai-tengeren, és szakértők szerint már megközelíti, sőt akár meg is haladhatja Kína szigetépitési tempóját.
A Center for Strategic and International Studies (CSIS) amerikai think tank műholdfelvételei alapján Vietnam 2021 óta végez föld-visszanyerési munkálatokat a Spratly-szigeteken, de 2024 elejétől drámai módon felgyorsította tevékenységét, és nyolc olyan területen is megkezdte a munkát, amelyekhez korábban nem nyúltak, írja a The Eurasian Times.
Emellett katonai infrastruktúrával is ellátják az új szigeteket: kikötők, kétmérföldes kifutópálya nagy katonai repülőgépek számára, lőszerraktárak és védelmi árkok is épülnek. Mindez olyan térségben történik, ahol Vietnam szuverenitási igényei nemcsak Kínával, hanem Tajvannal, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával és Bruneivel is ütköznek.
Versenyfutás a Dél-kínai-tenger feletti ellenőrzésért
Vietnam célja, hogy a Spratly-szigeteken keresztül erősítse jelenlétét a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonalán, ahol az ENSZ szerint a globális kereskedelem 21%-a, vagyis 3,37 billió amerikai dollárnyi áruforgalom haladt át 2016-ban. A térség emellett gazdag halászati és energiavagyonnal (olaj, földgáz) rendelkezik, és stratégiai szerepet játszhat az USA és Kína esetleges tajvani konfliktusában.
Vietnam már több mint 2200 hektárnyi mesterséges területet hozott létre, míg Kína körülbelül 4000 hektárt épített ki korábban. A CSIS szerint Vietnam már a kínai volumen 70%-át érte el, és az új fejlesztések alapján már idén utolérheti Kínát.
Katonai feszültségek és történelmi konfliktusok
Bár Kína 2013-ban kezdte meg a mesterséges szigetépítést, Vietnam csak 2021-ben csatlakozott, ám most agresszíven zárkózik fel. A két ország között korábban véres konfliktusok zajlottak:
-
1979-ben a határ mentén kitört kínai–vietnámi háborúban mindkét fél kb. 30 000 halottat és 35 000 sebesültet vesztett.
-
1974-ben Kína fegyverrel foglalta el a Paracel-szigeteket Dél-Vietnamtól.
-
1988-ban a Spratly-szigeteknél lezajlott tengerészeti összecsapás során 74 vietnámi katona vesztette életét.
Bár Hanoi szigetépitése erőteljes, szakértők szerint nem valószínű, hogy teljesen átrendezi az erőviszonyokat. Collin Koh, a S. Rajaratnam Institute elemzője szerint „az ilyen mesterséges szigetek inkább szimbolikus birtoklást jelentenek, mint valódi katonai fölényt.” A valódi hatalmat a mozgatható eszközök, például hadihajók és vadászgépek adják.
Vu Lam ASEAN-szakértő szerint Vietnam lépése inkább ellenállást és önvédelmet tükröz, semmint regionális dominanciára való törekvést.
Kapcsolódó anyagok:
Északi-sark: Hány nehézjégtörő hajója van Amerikának és hány Oroszországnak?
Norvégia nem engedi az északi sarkkör egy pici részének az eladását
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Chau Ha (User:Ha petit) - Own work, Public Domain, wikimedia
TOP 5
