A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

HALIFAX, Nova Scotia — Linda Fagan admirális, az Egyesült Államok Parti Őrségének parancsnoka a tavaly novemberben megrendezett Halifax Nemzetközi Biztonsági Fórumon arra a kérdésre válaszolt, hány nehézjégtörővel rendelkezik jelenleg az Egyesült Államok.

„Nemzetként egy nehézjégtörőnk van” – mondta. Erre érkezett a következő kérdés: Hány jégtörője van Oroszországnak?

hirdetés

„Sokkal több, mint egy. Közel 40” – válaszolta. Oroszország üzemelteti a világ egyetlen nukleáris jégtörőflottáját. Az „egy”, amelyre Fagan utalt, a Polar Star, amely éppen egy antarktiszi küldetést hajtott végre abban az időszakban, írja a National Defense.

Miért fontos a jégtörő hajók flottába állítása?

Az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége egyre nő a globális felmelegedés hatására, mivel az olvadó jégtakaró új hajózási útvonalakat nyit meg, amelyek jelentősen lerövidítik a távol-keleti és európai kikötők közötti szállítási időt. Emellett a térség hatalmas, még kiaknázatlan természeti erőforrásokat, például kőolajat és földgázt rejt, amelyek gazdasági és energetikai szempontból kulcsfontosságúak lehetnek. Az Egyesült Államok lemaradása a jégtörő flotta fejlesztésében súlyosan korlátozza képességét az Arktisz feletti ellenőrzés fenntartására, különösen Oroszországgal és Kínával szemben, amelyek jelentős erőforrásokat fordítanak e téren. A megfelelő jégtörők nélkül Amerika hátrányba kerülhet a kereskedelmi, katonai és geopolitikai versenyben, amely az északi-sarki régiót övezi. Az erősebb jelenlét és infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen az Egyesült Államok számára, hogy szuverenitását és érdekeit megvédje ebben a stratégiai térségben.

Visszatérve a Fórumra - Az admirális jó hírekkel is szolgált

Néhány nappal a november végi konferencia előtt a szolgálat megállapodást kötött egy használt kereskedelmi jégtörő megvásárlásáról. Miután átalakítják Parti Őrségi hajóvá, akár 2026-ra is elérheti az alapvető működési képességet – mondta.

Ez három jégtörőt jelentene az Egyesült Államok számára, beleértve a közepes méretű Healy-t is, amelyet tudományos kutatóhajónak terveztek, és többnyire a Nemzeti Tudományos Alapítvány küldetéseihez használják. Mióta az arktiszi nyári jég mintegy 20 éve riasztó ütemben olvadni kezdett, a Parti Őrség – amely az arktiszi biztonságért és az ország felszíni flottájáért felel – igyekszik felzárkózni a jégtörők számának növelésében. A másik nehézjégtörőjüket, a Polar Sea-t 2010-ben kivonták a forgalomból.

Eközben a szolgálat egy új, Polar Security Cutter nevű jégtörőosztályt fejleszt, de az előrehaladás lassú. Az Egyesült Államok az 1970-es évek óta nem tervezett és épített nehézjégtörőt, és a szakértelem erősen megkopott. A Kongresszus eddig csak egy Polar Security Cutter finanszírozását hagyta jóvá, de a szolgálat tanulmányai szerint négy-öt nehéz és négy-öt közepes méretű sarki jégtörőre lenne szükség – áll egy novemberi Kongresszusi Kutatószolgálati jelentésben. A kormány jelenlegi becslései szerint az első Polar Security Cutter 2030 előtt nem kerül vízre, és várhatóan körülbelül 1,3 milliárd dollárba kerül majd 2021-es értéken számolva.

Évek óta néhány agytröszt – különösen a Heritage Foundation – azt szorgalmazta, hogy béreljenek jégtörőket külföldi szövetségesektől a képességbeli hiány áthidalása érdekében.

A Aiviq bérlésének ötletét – egy közepes méretű, amerikai zászló alatt működő kereskedelmi jégtörőt, amely 2011 óta az arktiszi olaj- és gázipart szolgálja ki – közel egy évtizede emlegetik. A Parti Őrség azonban úgy döntött, hogy 125 millió dollárért megvásárolja a hajót tulajdonosától, a Louisiana állambeli Offshore Service Vessels LLC-től.

Ami a továbbiakat illeti, a szolgálat a National Defense-nek adott nyilatkozatában közölte, hogy „minimális módosításokkal ez a sarki jégtörő képes lesz az Egyesült Államok szuverenitásának kivetítésére az Arktiszon és bizonyos Parti Őrségi küldetések végrehajtására.”

A Parti Őrség nem árulta el, hogy repülőgépeket telepítenek-e az újonnan vásárolt jégtörőről, vagy hogy felfegyverzik-e. A hajón van helikopter-leszállóhely. A Polar Security Cutterek Northrop Grumman 30 mm-es Bushmaster Mark 44 automataágyúkat kapnak majd.

„A szolgálat értékelni fogja a hajó jelenlegi állapotát és képességeit, meghatározza az igényeket, valamint azokat a módosításokat, amelyek a teljes működési képesség eléréséhez szükségesek” – áll a nyilatkozatban.

Egy Parti Őrségi sajtóközlemény szerint az Aiviq megvásárlása nem érinti a Polar Security Cutterek beszerzését, és a hajó nem része az eredeti programnak. A Parti Őrség azt tervezi, hogy a hajót véglegesen az alaszkai Juneau-ban állomásoztatja, és infrastruktúra-fejlesztéseket tervez a jövőbeni működés támogatása érdekében – tette hozzá.

Az Egyesült Államok most már határon túlról is hajlandó segítséget kérni jégtörők építéséhez. Júliusban Finnország, Kanada és az Egyesült Államok a NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának margóján bejelentette az Icebreaker Collaboration Effort (ICE Pact) létrehozását, amelyben a három nemzet együttműködik a speciális hajók építésében.

Az egyezmény részleteit az év végéig kellett volna nyilvánosságra hozni, de a cikk megjelenésekor kevés információ állt rendelkezésre. A novemberben aláírt szándéknyilatkozat csak általános irányelveket tartalmazott a munkaerő-fejlesztés és kutatás terén való együttműködésre.

A Biden-adminisztráció azonban kijelentette, hogy az egyezmény nem érinti a Polar Security Cutter programot és az amerikai munkahelyeket, amelyeket az teremtene.

Fagan a konferencián nagy ígéretet látott az ICE Pact-ban, akárcsak Kanada védelmi minisztere, Bill Blair, aki megjegyezte, hogy a kanadai Davie hajógyár 2023-ban megvásárolta a finn Helsinki Shipyard Oy-t, amely a világ jégtörőinek körülbelül 50 százalékát gyártotta.

A helsinki hajógyár „tartalmazza az összes olyan képességet és tervet, amelyeket nagyon hasznosnak gondolunk, és ez rendkívül biztató” – mondta Blair. „Úgy gondolom, hogy mindhárom nemzet hajóépítési kihívásokkal küzd, de együttműködve ezt jobban és okosabban fogjuk csinálni.”

Kanada az elmúlt években hat sarki és tengeri járőrhajót állított szolgálatba, és további kettő érkezik. Blair azonban megjegyezte, hogy bár ezek jelentős hozzáférést biztosítanak az Arktiszhoz, nem képesek mély jeget áttörni.

Kína eközben csak „közel-sarki államnak” nevezi magát, mégis az év elején szolgálatba állította negyedik sarkvidéki hajóját. Első nehézjégtörőjének tervezése várhatóan 2025-re készül el – áll a sajtójelentésekben.