Ezt azután számolták ki brit szakértők, hogy hétfőn kiderült, több energiakonszern hatalmas összegekért opciót szerzett tengeri szélerőművek építésére felhasználható területekre brit felségvizeken.
AZ OPCIÓS DÍJAK EGYÜTTESEN ÉVI 879 MILLIÓ FONTOT TESZNEK KI, A MINDENKORI ÖSSZEG 25 SZÁZALÉKA PEDIG A JELENLEGI JOGSZABÁLYOK SZERINT AZ URALKODÓHÁZAT ILLETI MEG.
A Nagy-Britannia körüli 12 mérföldes tengeri felségterület jogilag az uralkodóházé, így az energiatermelők a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő független holdingnak, a Crown Estate-nek fizetik a koncessziós díjakat, a holding pedig bevételének 25 százalékát utalja tovább a királyi háznak a monarchiára elkülönített állami juttatásként (Sovereign Grant).
Ennek összege a mostani pénzügyi évben 86 millió font (35 milliárd forint).
Ez az apanázs nem kerül a királyi család tagjainak magánbankszámlájára, viszont ebből biztosítják a család megélhetését, a birtokaik fenntartását, például ebből finanszírozzák a Buckingham-palota jelenleg is folyó, több száz millió fontba kerülő renoválását.
KORÁBBAN A CROWN ESTATE BEVÉTELEINEK 15 SZÁZALÉKA ILLETTE MEG A KIRÁLYI HÁZAT, ENNEK ARÁNYÁT 2017-TŐL KEZDŐDŐEN EMELTÉK 25 SZÁZALÉKRA, EGYEBEK KÖZÖTT ÉPP AZÉRT, HOGY LEGYEN PÉNZ A NAGYSZABÁSÚ PALOTAFELÚJÍTÁSRA.
Az energiakonszernek - köztük a német RWE és az EnBW-BP konzorciuma - négy tengeri szélenergia-projektre szerződtek, kettőre az Ír-tengeren, kettőre pedig az Északi-tengeren.
A vízen úszó szélfarmok létrehozása jelentős előrelépést jelent a britek számára a zöldenergia területén. Boris Johnon miniszterelnök azt szeretné, ha 2030-ra minden brit háztartás áramszükségletét tengeri szélerőművekből fedezhetnék.