A miniszterelnök azt is mondta, kormányával úgy gondolják, 10 éven belül a tengeri szélfarmok elég energiát fognak termelni az ország valamennyi otthona számára. Ehhez az kell, hogy a mostani kapacitást az eddig tervezett 30 gigawatt helyett rögtön 40 gigawattra növeljék.
Ennek támogatására Boris Johnson bejelentette, hogy
160 MILLIÓ FONTOT (TÖBB MINT 60 MILLIÁRD FORINT) SZÁNNAK ARRA, HOGY KORSZERŰSÍTSÉK A SZÉLTURBINA-GYÁRTÓ TELEPHELYEKET.
A bejelentés az első a kormányzat 10 pontos "zöld ipari forradalomként" hivatakozott tervéből, melynek az a célja, hogy felgyorsítsa az energiafordulatot, teljesítve a végső célt, azt, hogy Anglia 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BBC megemlíti, hogy a terv többi elemét London az év hátralévő részében ismerteti a nyilvánossággal.
A brit kormányt az utóbbi hónapokban számos kritika érte amiatt, hogy a Covid-19 járvány utáni gazdasági újjáépítési tervekben nem szentel elegendő figyelmet a "zöld fordulat" megvalósításának, és így veszélybe kerülhet a 2050-re kitűzött teljes karbonsemlegességi cél is.
Az eddigi bejelentések szerint, 3 milliárd fontot valóban szánnak az otthonok hőszigetelési és energiahatékonysági megoldásaira, de e mellett más, konkrét zöld célkitűzést idáig nem ismertettek.
A 160 millió fontos fejlesztési program kapcsán a Downing Streeten viszont máris úgy számolnak, hogy az azonnal hozzájárul 2000 új munkahely létrehozásához, és
2030-IG BEZÁRÓLAG TOVÁBBI 60 EZER MUNKAHELY JÖN MÉG LÉTRE A TURBINAGYÁRTÁS FELFUTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN, KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETETTEN.
Johnson ugyanakkor beszédében nem említette a szárazföldi szélenergia kérdéseit, noha ez lényegesen olcsóbb megoldás e megújuló forrás hasznosításában. Ennek vélhetően az lehet a magyarázata, hogy a korábbi, David Cameron vezette kormány olyan szigorú szabályozást fogadott el szárazföldi szélerőművek létesítésére, hogy alig akadt olyan beruházó, aki belevágott az építésbe. Az elmúlt öt évben mindössze néhány szárazföldi szélturbinát állítottak üzembe az Egyesült Királyságban.
