A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Több mint egy évtized telt el azóta, hogy Elon Musk először felvetette a Hyperloop ötletét, most azonban egy holland vállalat hozhat áttörést.
A Hardt Hyperloop szerint a mágneses mezőkön lebegő kapszulák szállítása valósággá válhat, és akár 700 km/órás sebességgel is közlekedhetnek a jövőben. Ez azt jelentené, hogy Amszterdam és Párizs között mindössze 45 perc lenne az utazás, írja az euronews.
A technológia fejlődése és az eddigi eredmények
A Hyperloop egy csökkentett nyomású csőrendszer, amelyben utaskapszulák rendkívül nagy sebességgel haladhatnak a légellenállás minimalizálásának köszönhetően. A koncepciót Elon Musk több mint tíz éve vetette fel, aki szerint Los Angeles és San Francisco között a 645 kilométeres távolság fél óra alatt is leküzdhető lenne. Bár eddig senkinek sem sikerült kereskedelmi forgalomba állítania a rendszert, a holland fejlesztők komoly előrelépést értek el.
A Hardt Hyperloop mérnökei az elmúlt évben több mint 700 tesztfutást hajtottak végre. A sebességet sikerült a korábbi 30 km/óráról 85 km/órára emelni, ami a tesztcső maximális kapacitásának felel meg. Emellett a kapszulák tömegét 45 százalékkal csökkentették, a felhajtóerejüket több mint 20 százalékkal növelték, a gyorsulási képességük pedig 50 százalékkal javult. Összességében a rendszer kétszeres teljesítményre lett képes a korábbi eredményekhez képest.
A cég célja, hogy a jövőben 700 km/órás sebességgel haladó kapszulákat építsenek, amelyek radikálisan átalakíthatják a közlekedést és a mindennapi életet. „Ez megváltoztatja majd a társadalmat, az élet- és munkastílust is” – mondta Kees Mark, az Európai Hyperloop Központ ügyvezetője. Hozzátette: a fenntarthatóság szempontjából is ígéretes a rendszer, hiszen rendkívül alacsony energiafogyasztással működtethető.
Európa leghosszabb Hyperloop-tesztpályája
Az északkelet-hollandiai Veendamban található Európa leghosszabb Hyperloop-tesztcsöve, amely 420 méteres hosszával egyedülálló a kontinensen. A cső 34 különálló szakaszból áll, többnyire 2,5 méteres átmérővel. A rendszer működéséhez vákuumszivattyúk szívják ki a levegőt, így csökken a légellenállás, és a kapszulák nagy sebességgel haladhatnak.
A szakemberek szerint a Hyperloop energiahatékonyabb lehet, mint a rövid távú repülőjáratok, a nagysebességű vasút vagy a teherfuvarozás kamionokkal. Ugyanakkor az infrastruktúra kiépítése óriási beruházást igényel. A Hardt fejlesztői elárulták, hogy nem volt könnyű eljutni a jelenlegi szintre, de céljuk, hogy 2030-ra megtörténjen az első utasokkal végzett teszt.
„Mostanra a műszaki kérdésekről egyre inkább a kereskedelmi szempontokra helyezzük a hangsúlyt. Olyan rendszert akarunk létrehozni, amely nemcsak technikailag megvalósítható, hanem piacképes, tanúsított és valóban biztonságos is az utasok számára” – hangsúlyozta Roel van de Pas, a Hardt Hyperloop ügyvezető igazgatója.
A holland Hyperloop-projekt tehát nemcsak a közlekedés jövőjét rajzolhatja át, hanem az európai fenntartható mobilitás egyik kulcselemévé is válhat.
Kapcsolódó anyagok:
Vége, nem folytatódik a Hyperloop-projekt
Félelem és csodálat: Kína új szupergyors vonata 1000 km/h-val száguld
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Andrea Natali on Unsplash
TOP 5
