Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50%-a, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40%-áért pedig az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55%-a szigetelés nélküli.
Európa energiafüggősége
Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamai energiafogyasztásuk 32 %-át fedezik megújuló energiaforrásokból. Ez minimális növekedést jelent az egy évvel korábbi mértékhez képest. Magyarország Máltával holtversenyben, a legutolsó ebben a rangsorban, energiafogyasztásuk alig 8 százalékát adják a megújuló energiaforrások. Az EU-ban felhasznált összes energiának 32%-át a közlekedés, 28%-át az ipar, 40%-át az épületek emésztik fel. Az épületekben felhasznált energia 2/3 részét a fűtés és hűtés teszi ki. A legnagyobb energiafogyasztók a 100m2 alatti, kis épületek, a családi házak, amelyek az épületek energiafogyasztásának 65%-áért felelősek.
Magyar energiafüggőség: 2030-as cél a csökkentés
Magyarország az Unióhoz hasonlóan energiafüggőségben van más országoktól. Alapvető célként az energiafüggőség csökkentését irányozta elő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott "Nemzeti Energiastratégia 2030" című irat, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett új klímavédelmi akcióterv, melynek végrehajtásával az európai gazdaság, és benne Magyarország 2050-re széndioxid-mentes lehet. Ennek egyik fontos lépése épületeink szigetelése, ugyanis Magyarország épületállományának rossz energiahatékonysága miatt minden évben 9,2 milliárd forintot a szó szoros értelmében kiengedünk az ablakon, illetve elveszítünk a falakon keresztül.
Épületeink szigetelésével pénzt takaríthatunk meg és védjük a bolygónkat is
Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A Knauf Insulation szakemberei szerint a megfelelően hőszigetelt épület tartja a hőt, így az épületeken keresztül nem pazaroljuk feleslegesen az energiát. Ha elégtelen a szigetelés mértéke, gyakorlatilag az „utcát fűtjük”, amivel jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozáshoz is. A szigetelőanyag 400-szor több energiát takarít meg, mint amennyi az előállításához szükséges. A szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg az elérhető készleteket. Magyarországon a legsürgetőbb feladat a családi házak szigetelése, melyek 80%-a, mintegy két millió épület energiahatékonysági állapota miatt felújításra szorul.
„Egy jól szigetelt családi ház felfűtése mindössze feleannyi energiát igényel, mint egy szigetelés nélküli ingatlané” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezetője. „A legtöbb házban azért fázunk, mert nem megfelelő a hőszigetelés, korszerűtlenek a nyílászárók, és elavult a gépészet” – tette hozzá a szakember.
Energiahatékonysággal a túlfogyasztás mértéke is csökkenthető
Az épületek energiafogyasztásának hőszigeteléssel történő csökkentése hozzájárul a fenntarthatósághoz, azaz hogy az energiaigény ne haladja meg a rendelkezésre álló erőforrás-készleteket. Az emberiség ugyanis évről évre egyre gyorsabban használja fel azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellene elegendőnek lennie ahhoz, hogy Földünk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Gyakorlatilag tehát kimerítjük a természeti erőforrásokat, ezáltalezáltal évről évre hamarabb érkezik el a „Túlfogyasztás Világnapja”.
| A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése nyomán a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre korábban jön el a nap, amikor az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy. 1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban már október 15-re esett. Huszonkét évvel ezelőtt szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, 2006-ban ez augusztus 15-re következett be. 2019 volt az első év, amikor már júliustól (július 29-től) elfogyasztotta a bolygó tartalékait az emberiség. A jelenlegi trendeket figyelembe véve - az ENSZ visszafogott forgatókönyve szerint - a 2030-as évek közepére éves szinten már két bolygóra lenne szüksége az emberiségnek. (Forrás: MTI) |
Képek forrása: Premier Hungary Communications Kft.
Forrás: Zöldunió
Hirdetés (X)
TOP 5
