A fűtési szezon beköszöntével sokan gondolkodnak el azon, hogy melyik fajta tüzelőanyaggal járnának jobban. A vegyestüzelésű kazánban mind elégethető ugyan, de az ár-érték arány hová billenti a mérleg nyelvét?
A fa
A fa – mint a legnépszerűbb szilárd tüzelőanyag – jó kiindulási pont, ehhez fogjuk hasonlítani a többi anyag fűtőértékét és árát. Fontos rögtön az elején megemlíteni, hogy fából és szénből is sokféle létezik, ami nem csak fajtájukra, vagy a kitermelés helyére értendő, de például a tárolás hosszára és mikéntjére is.
A frissen vágott fa például körülbelül 50 százalék vizet tartalmaz, ami olyannyira magas, hogy egyáltalán nem érdemes vele fűteni. Fűtőértéke 6 és 7 MJ/kg közötti, ami a legrosszabbnak számít a tüzelőanyagok között. A megfelelően kiszárított, vagyis az úgynevezett légszáraz fa fűtőértéke azonban már 14 és 16 MJ/kg közöttire tehető, ami körülbelül 15 százaléknyi nedvességet tartalmaz. Egyszerű tárolással ennél jobban nem lehet kiszárítani a fát, de nem is érdemes bajlódni vele.
Láthatjuk tehát, hogy a rosszul tárolt, vagy frissen vágott fa mennyivel rosszabb hatásfokú, és ezzel máris elérkeztünk a fa egyik nagy hátrányához. Ahhoz ugyanis, hogy légszáraz fánk legyen, körülbelül egy évvel a felhasználás előtt meg kell vásárolnunk, és száraz, jól szellőző helyen kell tárolnunk. Ezt csak nagyon kevesen tudják megtenni, a legtöbben a szezon elején – illetve közben – vásárolják a fát, amit azonnal fel is használnak. Noha saját állítása szerint minden tüzép száraz fát forgalmaz, de mivel leellenőrizni aligha tudjuk, így jobb híján csak erre az állításra támaszkodhatunk, ami – valljuk be – igencsak kevés.
Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy a nedves fa többet is nyom, akkor rögtön láthatjuk, hogy a 2500 és 3000 forint közötti mázsa árért vizes fát vásárolva nem csak rosszabb minőségű tüzelőt kapunk, hanem kevesebbet is! Azért, hogy legalább ezt a problémát elkerüljük, érdemes inkább köbméterre venni a tűzifát, így ugyanis nem csak ellenőrizni tudjuk a mennyiséget, de még a benne lévő vizet sem kell kifizetnünk. Egy köbméter ömlesztett tűzifa fajtától függően 10 és 13 ezer forint között mozog, míg ugyanez kalodában 19 ezer forintnál kezdődik, de nem ritka a 25-30 ezres ár sem. Nem elírás az árkülönbség, ugyanis egy kalodás (vagyis könnyen ellenőrizhető) köbméter fa körülbelül 3 ömlesztett köbméternek felel meg!
Számoljunk csak egy kicsit! Egy köbméter légszáraz akácfa körülbelül 740 kg, míg friss állapotában 920 kg körül van. Tehát ha száraz tűzifát vennénk, a valós 1 köbméternyi fa 7,4 mázsa lenne, ami 2700 forinttal számolva 20 ezer forintba kerülne. Csakhogy ilyen a valóságban nem létezik, 15 százaléknyi nedvességtartalmú fát nem árulnak a tüzépek. Mivel járunk tehát a legjobban? Ha a könnyen ellenőrizhető köbméteres fát vásároljuk meg, de azt is legkésőbb nyáron, hogy legyen ideje kiszáradni.
A dolgot tovább nem bonyolítva (noha lehetne) szögezzük le, hogy körülbelül 2700 forintért 1 mázsa fát tudunk venni, aminek durván 12-14 MJ/kg a fűtőértéke. Lássuk a következő versenyzőt, amellyel éppen a fenti „víz-problémát” igyekeztek kiszűrni feltalálói.
Fabrikett
A fabrikettet faipari hulladékból – leginkább fűrészporból – préselik össze nagy nyomáson, illetve mesterségesen szárítják. Ennek köszönhető, hogy ennek a fűtőanyagnak körülbelül 8-10 százaléknyi nedvességtartalma van csupán, ami igen figyelemre méltó. Fűtőértéke is magasabb a fáénál, körülbelül 18-20 MJ/kg közöttire tehető. Ezen kívül számos előnye van még a fával szemben, többek között jobb hatásfokkal ég, így kevesebb hamu is marad utána, és természetesen nem is terheli annyira környezetünket. (Legalábbis ha az égetést vesszük figyelembe, és nem számolunk az előállításához használt segédenergiákkal.)
Brikettet nemcsak faipari, hanem papírhulladékból is lehet készíteni, ami ráadásul ingyen van. Hogy hogyan készül a papírbrikett, illetve hogyan lehet hulladék nélkül "gazdagabban" élni, arról ide kattintva lehet bővebben olvasni.
A fabrikett tárolása is egyszerűbb, ugyanis egységes nagysága és formája miatt jóval kisebb helyen elfér, valamint a csomagolt árut a nedvességtől sem kell annyira féltenünk. Jobban kiszámítható az adagolása, nem érhetik különösebb meglepetések a tulajt.
De sajnos nem csak ezekben múlja felül a fát, hanem árban is, ugyanis egy mázsa fabrikett körülbelül 4500 és 5000 forint között mozog, ami elgondolkodtatja – de legalábbis számolgatásra készteti – az embert. Azt tehát tudjuk, hogy a fa légszáraz állapotát nem könnyű elérni, de ha sikerül, akkor 1 MJ fajlagos költsége 2,1 forint lesz, ha fát használunk. Fabrikettnél – amennyiben 4700 forintos mázsa árral és 19 MJ/kg-mal számolunk – 2,5 forintunkba kerül 1 MJ.
Ezen számításnál azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy nem lehet laboratóriumi körülmények között fűteni, tehát ez a képlet a gyakorlatban soha nem lehet teljesen helyes. Ha azt nézzük, hogy a brikett könnyebben és pontosabban adagolható, valamint kényelmesebb, tisztább tüzelőanyag, akkor talán érdemes elgondolkodni azon a 0,4 forintos különbségen. Mindenki döntse el saját maga, melyik éri meg jobban.
A fűtési szezon beköszöntével sokan gondolkodnak el azon, hogy melyik fajta tüzelőanyaggal járnának jobban. A vegyestüzelésű kazánban mind elégethető ugyan, de az ár-érték arány hová billenti a mérleg nyelvét?
Szén
Szénből rengeteg fajta létezik, még a közel azonosak is eltérnek keletkezési korukat, keménységüket, vagy kitermelési helyüket illetően, hogy a tárolás módjáról már ne is beszéljünk. Most a két legnépszerűbb fajtát vesszük górcső alá, a tüzépeken ugyanis nagy valószínűséggel ezekkel fogunk találkozni.
A lángborsó, amelyet jellemzően „lengyel”, vagy „orosz” jelzővel szoktak illetni értelemszerűen a kitermelés helyétől függően, a fekete szenek csoportjába tartozik. Ezek a legkalóriadúsabbak, 27-32 MJ/kg közötti értékkel rendelkeznek. Gyakorlatilag minden előnye megvan, ami a fabrikettnek, kivéve, hogy lehetetlen tiszta kézzel megúszni a tűzrakást. Fontos megjegyezni, hogy általában kormos, nagyon füstölgő kémények és kazánok jelennek meg az ember lelki szemei előtt, amikor a szén kerül szóba, de a mai korszerű kazánok esetében ez már nem állja meg a helyét. Szénnel is lehet szépen, kevés koromképződéssel fűteni.
A lángborsó ára igen magas, egy mázsa 5 és 6 ezer forint közöttire tehető. Legyünk igazságosak most is, számoljunk egy köztes árral, legyen 5500 forint. Ezért a pénzért 1 mázsa 30MJ/kg-os szenet tudunk venni, vagyis a fenti számításokból kiindulva 1MJ alig kerül többe 1,8 forintnál. Maradjunk azonban óvatosak, a tüzépeken kaphatóak olyan fekete szenek is, amelyek csupán 20-22 MJ/kg-os fűtőértékkel bírnak, és általában ezek sem kerülnek 5000 forintnál kevesebbe. Így pedig máris 2,5 forintunkba kerül 1MJ.
(MJ/kg, Kcal/kg, kWh/kgA tüzépek nem mindig MJ/kg-ban adják meg a tüzelők fűtőértékét, a leggyakoribb a kilókalória, amelyet Kcal/kg jelöléssel látnak el, de néhány helyen találkozhatunk kWh/kg jelöléssel is. 1 kWh 3,6 MJ-nak felel meg, illetve 860 kcal-nak. Ebből következik, hogy 1 MJ 239 Kcal-val egyenlő, illetve 0,278 Kwh-val. Tehát egy 20 MJ/kg fűtőértékű anyag 4780 kcal/kg, vagy 5,56 kWh/kg.)
Barnaszénből leggyakrabban ledvicei dióval találkozunk, amely árban barátságosabb fekete társánál, 3500 és 4500 forint között árulják mázsáját. Ugyanakkor fűtőértéke is alacsonyabb, 13-18 MJ/kg. A barna szénnél feltétlenül ügyelnünk kell arra, hogy tárolás során elkezdenek belőle illóolajok kiválni, és megkezdődik az oxidáció, aminek következményeként akár néhány hónap leforgása alatt 10-15 százalékot romolhat a fűtőértéke. Ezért barnaszénből ne vásároljunk fel nagyobb mennyiséget tárolás céljából.
Nézzük a számítást itt is, egy 4000 forintos és 15MJ/kg fűtőértékű barnaszén esetében 1MJ majdnem 2,7 forintba kerül, tehát eddig ez a legrosszabb választás. Ezentúl a szenek ellen szól az is, hogy míg a fánál és a fabrikettnél majdnem pontosan tudjuk a fűtőértéket, addig a szenek esetében kénytelenek vagyunk az eladó szavában bízni. Előnyük azonban, hogy tovább égnek, így akár az egész éjszakát végigaludhatjuk anélkül, hogy újra raknunk kellene a tűzre.
Jó ha tudjuk, hogy a fenti számítások abban az esetben lennének helyesek, ha a kazánunk maximálisan ki tudná használni a tüzelőanyagban lévő fűtőértéket, ez azonban sokszor nem lehetséges. Ezek csupán irányszámok, amelyek segíthetnek a döntésben. Bármelyik fűtőanyag mellett is tegyük le voksunkat, ne az ár legyen az egyetlen mércénk. Vegyük figyelembe az ár/érték arányt, a kényelmet, és nem utolsósorban a környezettudatosságot is.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
INGYENES ÚJSÁGBÓL INGYEN FŰTÉS
ÍGY CSAVARJUK KI A FÁBÓL A MAXIMUMOT
NAGYON NEM MINDEGY, MENNYI FÁT ÉS HOGY TÜZELÜNK
MINEK ELÉGETNI AZ ÁGAKAT, GALLYAKAT, HA EGY MAGYAR TALÁLMÁNNYAL A LAKÁS IS FŰTHETŐ VELE?
TOP 5
