A Jászárokszálláson élő Zoli bácsi azon kevesek közé tartozik, akik sajnálják, ha nem találnak elég reklámújságot a postaládájukban. Évekkel ezelőtt ugyanis megismert egy egyedi fűtési módszert, amit azóta is fejlesztget és tökéletesít saját otthonában, így gyártja a papírbrikettet.
Boros Zoltán mindig is fogékony volt a költségtakarékos, környezetbarát megoldásokra.
Úgy öt évvel ezelőtt, a sástói Sörkollektor Találkozón találkozott először a papírbrikettezéssel, és ez azonnal beindította a fantáziáját. Mára már egy saját kis „brikettgyártó üzemet” állított fel a hátsó kertben, ahol folyamatosan készülnek a kerek tüzelőanyagok.
De mi is az a papírbrikett?
Röviden megfogalmazva összepréselt papírforgács. A fához nagyon hasonlóan ég el, és hamutartalma is igen alacsony, alig 2-3%. Bármiféle újságból, papírból előállítható, fűtőértéke pedig alig kevesebb néhány fáénál (kb.13-15000kcal/kg).
Zoli bácsi az évek során szinte tökélyre fejlesztette a brikettezést. A nyugdíjas kőműves legfontosabb eszközeit maga készítette el mindabból, amit az udvaron talált, így lett például az ősöreg használatlan disznóvályúból a brikett korongok formája.
Az összeállítási folyamat hosszú, de megfelelő munkaütemben nagyon rövid idő alatt elkészül hetekre, hónapkora elég tüzelőanyag. Az első lépés a papírtépés.Az egész szomszédság, de még a kilométerekre élő rokonság is zsákszámra hordja a régi újságokat, prospektusokat, leveleket és füzeteket, amik máskülönben a szeméttelepen végeznék. Zoli bácsi régen iratmegsemmisítővel dolgozott, de a gépek nem bírták sokáig a hatalmas iramot, így maradt a legmegbízhatóbb, kézzel történő megoldás.
Így készül a papírbrikett
Ezután történik a beáztatás. Körülbelül 25 kiló papír úszik 80 liter vízben legalább egy napig, mire megfelelő lesz. Első hallásra talán aggódhatunk a magas vízszámla miatt, de mint kiderült, minden az összegyűjtött esővízből származik. A beáztatott papírokat még össze is kell zúzni, erre érdemes elektromos fúrót használni.
A munka érdekesebb része ezután jött. Az összeállt papírt a formákba helyezzük, és összepréseljük, ehhez jól jön a korábbi munkákból szerzett emelő. A kifacsart víz itt sem vész kárba, egy speciálisan erre a célra a földbe ásott vödör ezt is összegyűjti, így a felhasznált víz kb. egyharmada visszakerülhet a hordóba.
Az elkészült korongokat minimum egy-két napig szárítani kell, de még jobb, ha egy hetet szánunk rá.
Ha az előkészületeket nem számítjuk, kevesebb, mint egy óra alatt 10-11 darabot készítettünk el, amik napokon belül már "munkába is állhatnak". A legnagyobb hidegben úgy 4-5 korong fogy el naponta, tehát most legalább két napra elegendőt gyártottunk, amik a jövő télig ki is fognak tartani.
(További fotók itt láthatók)
Szerző: Gerstenbrand Bence - Pozitív Nap
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
FA HELYETT PAPIRBRIKETTEL IS LEHET FŰTENI, RÁADÁSUL INGYEN VAN…
ASSZONYKÖZPONTÚ MINTAFALU A VILÁG VÉGÉN
MINEK ELÉGETNI AZ ÁGAKAT, GALLYAKAT, HA EGY MAGYAR TALÁLMÁNNYAL A LAKÁS IS FŰTHETŐ VELE?
MIVEL KIMONDOTTAN TILOS A CSERÉPKÁLYHÁBAN TÜZELNI ÉS MIVEL NEM?
NÉGY DARAB MÉCSESSEL FELFŰTHETI A LAKÁST - KAMPÁNY AZ INDIEGOGÓN
ÍGY FŰTHETED KI A SZOBÁD NAPI 30 FORINTBÓL
A MÉCSES VIRÁGCSERÉPPEL SEM LESZ RADIÁTOR