A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
A Föld egyre közelebb kerül a Párizsi Klímaegyezmény egyik legfontosabb céljának elvesztéséhez. Egy új nemzetközi kutatás szerint az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés 2025-re elérte az 1,37 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, és amennyiben a jelenlegi kibocsátási ütem fennmarad, a világ várhatóan már 2030 körül átlépi a kritikusnak tekintett 1,5 Celsius-fokos határt.
A figyelmeztetés az Indicators of Global Climate Change (IGCC) jelentés negyedik kiadásában jelent meg, amelyet több mint 70 kutató készített 56 intézmény részvételével, 17 országból. A tanulmány az Earth System Science Data tudományos folyóiratban jelent meg június 11-én.
A kutatás a klímaváltozás legfontosabb mutatóit vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a Föld felmelegedése gyorsuló ütemben zajlik, amelynek döntő oka az emberi tevékenység.
Dr. William Lamb, a németországi Potsdam Institute for Climate Impact Research vezető kutatója szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása minden korábbinál magasabb szintet ért el, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megoldások már rendelkezésre állnak. A megújuló energiaforrásokba és az elektrifikációba történő beruházások csökkenthetik a kibocsátásokat, miközben tisztább, megbízhatóbb és biztonságosabb energiarendszereket teremthetnek, írja az euronews.
Három év alatt elfogyhat a világ szén-dioxid-kerete
A kutatók szerint a globális szén-dioxid-költségvetés, vagyis az a maximális szén-dioxid-mennyiség, amelyet még kibocsáthat az emberiség úgy, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, 2026 elején már csupán 130 milliárd tonna volt. A jelenlegi kibocsátási szint mellett ez a keret körülbelül három éven belül teljesen kimerülhet.
Az 1,5 Celsius-fokos cél a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény egyik alappillére. A nemzetközi megállapodás célja, hogy megelőzze a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit. A jelentés szerint a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2024-ben rekordot döntött, elérve az 56,8 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket. A növekedés fő oka továbbra is a fosszilis energiahordozók használata.
A három legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2019 óta folyamatosan emelkedik. A légköri szén-dioxid-koncentráció jelenleg 425,6 ppm-et, vagyis milliomodrészt ér el. Dr. Matt Palmer, a brit Met Office kutatója szerint a helyzet lényege rendkívül egyszerű: az emberiség több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint valaha, ezért ezek koncentrációja folyamatosan emelkedik a légkörben, egyre több hőt csapdázva a Föld körül.
A kutatás egy másik aggasztó tendenciára is rámutatott. A Föld energiaegyensúlyának felborulása, vagyis a bolygóra érkező és onnan távozó hő közötti különbség az elmúlt évtizedekben több mint kétszeresére nőtt, és jelenleg történelmi csúcson áll. Ez azt jelenti, hogy a bolygó gyorsabban tárolja a hőt, mint bármikor a modern mérések kezdete óta.
Dr. Karina Von Schuckmann, a francia Mercator Ocean International kutatóintézet szakértője szerint a növekvő energiaegyensúly-hiány az éghajlati rendszer minden elemére hatással van, beleértve az óceánok és a kontinensek melegedését, a permafroszt olvadását, a jégtakarók csökkenését és a tengerszint emelkedését.
Rekordmagas tengerszint és egyre gyakoribb tengeri hőhullámok
A jelentés szerint 2025-ben a globális tengerszint új rekordot ért el. A mérések alapján 1901 óta összesen 23 centiméterrel emelkedett, és a folyamat gyorsuló ütemben zajlik. Az óceánok a többlethő jelentős részét elnyelik, ezért a tengervíz felszíni hőmérséklete tavaly a második legmagasabb értéket érte el a mérések történetében.
A kutatók idén először vizsgálták külön mutatóként a tengeri hőhullámokat. Az eredmények szerint az ilyen események által érintett napok száma 1991 és 2025 között világszerte több mint háromszorosára emelkedett. 2025-ben összesen 65 tengeri hőhullámos napot regisztráltak. Ezek az események károsítják a tengeri ökoszisztémákat, veszélyeztetik a halállományokat, valamint megzavarják azokat az óceáni és légköri folyamatokat, amelyek a Föld éghajlatának szabályozásában kulcsszerepet játszanak.
A szárazföldeken sem kedvezőbb a helyzet. Az elmúlt tíz év átlagos maximális szárazföldi hőmérséklete közel fél Celsius-fokkal magasabb volt, mint az azt megelőző évtizedben. Dr. Samantha Burgess, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szakértője szerint az elmúlt évtized felmelegedésének szinte teljes egésze emberi tevékenység következménye. A hatások már most érzékelhetők a megélhetésre, a mezőgazdaságra és az ökoszisztémákra nézve, és a helyzet várhatóan tovább romlik a hőmérséklet emelkedésével.
A kutatók egy kevésbé látványos, de komoly problémára is figyelmeztetnek. A klímaváltozás nyomon követéséhez szükséges globális adatgyűjtő rendszerek finanszírozása egyre bizonytalanabb. A jelentés külön kiemeli, hogy a támogatások csökkentése, köztük a Trump-kormányzat döntése az amerikai külügyminisztérium globális légszennyezettség-monitorozó programjának megszüntetéséről, veszélyes hiányokat okozhat az adatokban.
Dr. Chris Smith, az International Institute for Applied Systems Analysis kutatója szerint megfelelő adatok nélkül a jövőbeni klímaértékelések elkészítése jóval nehezebbé válhat éppen akkor, amikor a világ sürgős éghajlatvédelmi intézkedésekre szorul.
Kapcsolódó anyagok:
A Föld az összeomlás szélén? Rekord szintre nőtt a klimatikus energiaegyensúly felborulása
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
