Ám ezt az EU nemrégiben nyilvánosságra hozott tervei szerint radikálisan meg fogják növelni. Ráadásul a szél és a hullámok energiájának felhasználása nem termel üvegházhatású gázokat.
Maria Damanaki, az EU tengeri ügyekkel foglalkozó biztosa nemrég elmondta, ahogy a recesszióval küzdünk és kifutunk az erőforrásokból a földön, teljesen magától értetődő lesz, hogy az óceán felé forduljunk. A tengeri termesztés nem igényel földet vagy friss vizet.
Kutatások szerint még az is elképzelhető lenne, hogy a különböző tengeri erőművekkel, kihasználva a szél energiáját, az óceán különböző rétegeinek hőmérsékletkülönbségéből adódó energiáit, a hullámok erejét és a sós víz ozmózisos energiáját, az EU energiaigényének háromnegyedét ki lehetne elégíteni 2030-ig.
A tervek szerint 2050-ig 100 GW kapacitást építenének ki uniós cégek a kék energia hasznosítására. Ez sokat segítene abban, hogy az EU ne függjön ásványi energiaforrásoktól- fogalmaz a közlemény. Összehasonlításként: jelenleg 10MW-ra becsülik a tengeri energiakapacitásokat. A paksi azonban számos akadálya van a tengerek és óceánok jobb kihasználásának: drága a szükséges technológia, nincs megfelelően kiépítve az áramszállítási hálózat illetve a kikötői hálózat, továbbá meglehetősen sok az adminisztráció.
A hír24.hu cikke szerint a tengeri energiaforrások hasznosításával foglalkozó cégek zöme uniós székhelyű, tehát házon belül maradna a technológia, ami az energiaellátást erőteljesen érintő geopolitikai feszültségek idején egyáltalán nem mindegy. (forrás: hir24.hu)
TOP 5
