Belső szigetelés: mikor válasszuk, és hogyan csináljuk?

A szakemberek általában a külső homlokzati hőszigetelést javasolják. Mikor érdemes mégis belső hőszigetelést alkalmazni? Melyek a hátrányai? És hogyan csináljuk, ha nincs más megoldás?  Bár a szakemberek nem javasolják a belső hőszigetelést, annak hátrányai miatt a külső szigeteléssel szemben, bizonyos esetekben rákényszerülnek az ingatlantulajdonosok. Így például a műemlékházak esetében, amikor a szigorú szabályozás miatt nem lehet az épületek külső homlokzatának megjelenését megbontani, alkotóelemeit eltakarni, vagy ha a homlokzaton látványos díszítőelemek, kő- és téglaburkolatok találhatók.

Emellett eléggé egyszerű oka is lehet a belső szigetelésnek: ha például egy társasháznak, nincs pénze arra, hogy felújítsák az egész épületet, s a külső homlokzatot szigeteléssel lássák el, akkor az egyes lakástulajdonosok saját ingatlanukat szigetelhetik belülről. Az is előfordulhat, hogy a telek oldalhatáron álló épülethomlokzatok esetén szomszédjogi viták adódnak.

Miért nem ajánlott?

Két okból nem javasolják a belső oldali hőszigetelést. Egyrészt a hőszigetelés alatt a fal eredeti belső felülete még hidegebbé válik, ezáltal könnyen kicsapódhat rajta a levegőben jelenlévő pára. Vastagabb hőszigetelés esetén még az is lehetséges, hogy mindez a falazat anyagában, a fagyzónában történik, ami komoly épületkárokat is okozhat. Ezért belső oldali hőszigetelést csak alapos páratechnikai számítások után, úgynevezett párazáró réteg beépítésével lehet alkalmazni.

A másik gond a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, hiszen azok a pontok, ahol a szigetelt külső fal a belső falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak lesznek. Ezeken a részeken a belső felületi hőmérséklet a szigetelés előttihez képest is alacsonyabb lehet. Innen van sokaknak olyan tévhite, hogy a hőszigetelés párazáró volta miatt jelent meg a lakásban a penész.

Hátrányok és kevés előny

A belső szigetelés télen megakadályozza, hogy a fal belülről átmelegedjen, így a kinti hideg a fal belsejébe hatol, ezáltal fagyveszélynek teszi ki a falban húzódó vízvezeték csöveket. A nyári túlmelegedés ellen sem véd, sőt a hőtároló tömeg kizárásával ront a helyzeten. Mindemellett valamelyest csökken a lakásunk, házunk alapterülete.

Van azonban néhány előnye is a belső hőszigetelésnek. Nincs szükség például állványra, valamint kevesebb hőszigetelő anyagból is meg tudjuk oldani a munkát, sőt azt is megtehetjük, hogy csak bizonyos helyiségeket látunk el hőszigeteléssel. Alapvetően a nyaralóknál, hétvégi házaknál lehet előnyös a belső hőszigetelés, mivel csak ritkán és rövid ideig használjuk azokat, ezáltal gyorsabban fel tudnak melegedni a helységek.

Hogyan készítsük a belső hőszigetelést?

Belső szigetelésnél a hőszigetelő anyagot – pl. polisztirol – úgy helyezzük a falra, hogy ne maradjon olyan rés, ahol a szoba vagy egyéb helyiség levegője a fal és a hőszigetelés közé juthat. Hiszen télen abelső hőszigetelés miatt lehűl a fal, és az azzal érintkező meleg levegőből a pára lecsapódna a falon. Amennyiben a belső hőszigetelést választjuk, úgy lécváz közé helyezett hőszigetelést, és ennek párazáró fóliával és építőlemezzel való burkolása javasolt a szakember szerint.

Annak érdekében, hogy a hőhidak minél kevésbé jelentkezzenek, érdemes vékony hőszigetelést alkalmazni. Így ugyan nem túl sok energiát tudunk megtakarítani, de a hőérzetük lényegesen kedvezőbb lesz. 3 centiméteres polisztirolréteg négyzetméterének nagyker ára kb. 700 forint+áfa. Ha lehetséges, a csatlakozó szerkezetekre is vezessük rá a hőszigetelést, mintegy fél méteres hosszban – teszi hozzá Kruchina Sándor. A párazáró fólia megakadályozza, hogy a páradiffúzió során a falszerkezeten belül csapódjon le a víz. A gipszkarton burkolatot pedig azért ajánlják a szakemberek, mert nedvességfelvevő és -leadó képessége igen jó.

Hőhidak ellen

Belső hőszigetelés esetén gyakran előfordul, hogy a hőhidak hatásai erősödnek, esetleg új hőhidak jelennek meg a csatlakozó felületeknél. Ennek kiküszöbölésére vásárolhatunk ék alakú hőszigetelő lemezeket, amelyeket a külső és belső falak-, illetve a falak és a födém érintkezésénél kell elhelyezni. Így megakadályozhatjuk a penészesedést. A szigetelőanyagokat álmennyezettel vagy gipszkartonnal eltakarhatjuk. Az ablakok káváinál is előfordulhatnak hőhidak. Eredetileg ugyanolyan vastag hőszigetelést kellene itt is alkalmazni, mint a falaknál, de általában a helyhiány miatt itt vékonyabb hőszigetelő lemezt tudunk felhasználni.

Csináld magad!

A legegyszerűbb megoldás, ha a falra a hőszigetelő lapok és a gipszkarton táblák méretéhez igazodva kb. 40-50 centiméterenként gombamentesített száraz faanyagból lécvázat csavarozunk, majd a lécek közé szorítjuk (szorosan hézagmentesen) a szigetelőanyagot. Erre folytonosan, kisimítva fólia kerül, majd a keretre felcsavarozzuk a gipszkartont. Rétegrend belülről kifelé: gipszkarton burkolat (festve vagy tapétázva), párazáró fólia (faltól falig, padlótól mennyezetig), burkolat-tartó váz, hőszigetelés (a hely függvényében a váz között, vagy a váz között+alatt) és a fal. A fólia lehet egy 3 méter széles, a szigetelendő falszakasz hosszának megfelelő mezőgazdasági fólia is, amit nem kell ragasztani, vagy például egyéb, a kereskedelmi forgalomban kapható párazáró fólia, ami a saját ragasztójával tökéletesen összezárható – magyarázza Bernáth Róbert, a biosolar.hu üzemeltetője.

Ő is felhívja azonban a figyelmünket ennek a szigetelési módnak a veszélyeire, aminek az alkalmazását általában valamilyen kényszer szüli. A téma fórumoldalának számos hozzászólásából az szűrhető le, hogy nincsen általános megoldás, és annak is meg van az esélye, hogy a nem kevés pénzből megvalósított belső oldali hőszigeteléssel újabb gondokat veszünk a nyakunkba.

Hőszigetelő tapéta

A falakra hőszigetelő alátét-tapétát is tehetünk, ekkor nem csökken a lakás alapterülete, és nyilván olcsóbb is, mint a belső hőszigetelés. Egyrészt növekszik a komfortérzetünk, másrészt mi magunk is megcsinálhatjuk, amivel szintén pénzt spórolhatunk meg. A hőszigetelő alátét-tapéta magja jó hőszigetelő tulajdonságú habosított polietilén vagy sztirol anyag. Mivel ezekre az anyagokra nem helyezhető tapéta, ezért a felületét vastag papírral kasírozzák be, és erre már bármilyen tapétát felragaszthatunk.

Először a falakról a laza festékréteget le kell kaparni, aztán tehetjük fel az alátét-tapétát. A termékhez ajánlott diszperziós ragasztót használjuk fel, viszont nem szabad alkalmazni padló- és csemperagasztókat, és az álmennyezeti sztirol lapokhoz ajánlott ragasztókat sem, mert ezek nem elég rugalmasak. Az alátét-tapéta közvetlen festését sem javasolják.

Emellett a parafa tapéta is jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A falak szellőzését a parafa tapéta nem akadályozza meg, és önmagában is esztétikus falburkolatot jelent.

Forrás: http://ingatlanmagazin.com/epites-es-felujitas/belso-szigeteles-mikor-valasszuk-es-hogyan-csinaljuk/