A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Európa évtizedeken át a nemzetközi klímapolitika élharcosának számított, de a belső viták és a késlekedés most komoly presztízsveszteséget okoznak.
Miközben az ENSZ-színpadon a világ vezetői új vállalásokat tesznek, az Európai Unió kénytelen lesz szerényebb szerepbe húzódni – a terepet pedig Kína kész átvenni, írja a POLITICO.
Belső viták bénítják az uniót
Évtizedeken keresztül az uniós vezetők magabiztosan léptek fel a nemzetközi környezetvédelmi tárgyalásokon, mintha ők lennének a világ klímavezérei. E kép szerdán összeomlik: az EU saját hibájából kerül padlóra. A 27 tagállam hónapok óta vitázik az új, az uniós jog és a 2015-ös párizsi klímaegyezmény által előírt kibocsátási célokról.
Az ENSZ-határidők sorra csúsztak, és amikor a világ vezetői új, kemény ígéreteket jelentenek be New Yorkban, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csupán egy szándéknyilatkozattal jelenhet meg. Ez különösen csalódást kelt azok körében, akik az Egyesült Államok párizsi egyezményből történt kilépése után az EU-ra számítottak mint globális klímavezérre.
Ilana Seid, a csendes-óceáni Palau nagykövete – aki 39, a tengerszint-emelkedés és a korallzátonyok pusztulása által közvetlenül fenyegetett ország tárgyalóblokkját vezeti – így fogalmazott: „Ideje lenne, hogy az EU valódi vezetőként lépjen fel ebben a bonyolult geopolitikai helyzetben.”
Az EU egykor meghatározó szereplő volt a klímapolitikában, de a belső megosztottság ma már gyengíti a Kínára, a világ legnagyobb szennyezőjére gyakorolt nyomást is – figyelmeztet Li Shuo, a washingtoni Asia Society Policy Institute China Climate Hub igazgatója. „Sokan Kínában ma már középhatalomnak tekintik az EU-t” – tette hozzá.
Egy, az EU-hoz közel álló diplomata szerint a blokk annyira befelé fordult, hogy alig lehet rávenni, hogy érdemben foglalkozzon a klímadiplomáciával. Egy magas rangú ENSZ-tisztviselő névtelenül nyilatkozva pedig így fogalmazott: „Most nem az a pillanat, amikor az Európai Uniónak fel kellene adnia vezető szerepét.”
Politikai fordulat és kínai előretörés
A 2019-es európai parlamenti „zöld hullám” után az EU törvényben vállalta, hogy 2050-re megszünteti az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Azóta azonban a lendület megtört: a tagállamok nem tudnak megállapodni a haladási ütemben. Az energiaköltségek, az ipari stagnálás, a védelmi kiadások növekedése és a megerősödő szélsőjobboldali populizmus egyaránt lassítják az ambiciózus klímapolitikát.
Franciaország elnöke, Emmanuel Macron – aki egykor Donald Trump klímaszkeptikus politikájának ellensúlyát képviselte – idén a kulisszák mögött igyekezett halasztani az új célok elfogadását. Lengyelországban és Csehországban is az elektori számítások hátráltatják a megegyezést.
Az EU-s diplomaták szeptember elején sem tudtak megállapodni az Európai Bizottság által javasolt, 2040-re kitűzött 90 százalékos kibocsátás-csökkentési célról. Ez meghiúsította a 2035-re vonatkozó, az ENSZ által megkövetelt köztes cél rögzítését is. Végül Ursula von der Leyen csupán egy jogi erővel nem bíró „szándéknyilatkozattal” utazhatott New Yorkba, amely 66,3–72,5 százalékos csökkentési sávot vázol fel 1990-hez képest, és COP30 előtt ígér konkrét célt.
Miközben az EU belső vitákkal küszködik, Kína egyre határozottabb klímapolitikát folytat. Szakértők szerint a kínai kibocsátás már idén tetőzhet, jóval a hivatalos 2030-as céldátum előtt. Peking várhatóan új, a következő évtizedre szóló csökkentési célokat is bejelent, és bár kevesen számítanak 30 százalékos mérséklésre, az EU jelenlegi helyzete miatt aligha tudná hitelesen bírálni Kínát.
Kína nemcsak a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, hanem a tiszta energiába is óriási összegeket fektet: 2022 óta legalább 210 milliárd dollár értékű külföldi beruházást vállalt megújuló energiaipari projektekben – ami reálértéken meghaladja a Marshall-terv nagyságrendjét.
A hagyományosan az EU-val szövetséges kis szigetországok – amelyek túlélését közvetlenül fenyegeti a tengerszint-emelkedés – most egyre inkább Kínától várják a vezető szerepet. „Kínának komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy életben tartsa a Párizsi Megállapodást” – hangsúlyozta Ilana Seid, aki elárulta: Palau elnöke személyesen lobbizott Macronnál, hogy az EU is lépjen fel határozottabban.
Kapcsolódó anyagok:
Kutatás: nem a klímaváltozás a legnagyobb gond az emberek szerint
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Marco: pexels
TOP 5
