Hogyan fokozza az autók színe a városi hősziget effektust?

Egy perzselő nyári napon az autóban ülve mindenki érzi, mennyire felforrósodhat a jármű belseje. A lisszaboni kutatók új vizsgálata azonban arra is rámutat, hogy ez a hő nem csupán kényelmetlen: az egész környék levegőjét is felmelegítheti.  

A City and Environment Interactions című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a sötét színű autók a világosaknál jóval több hőt sugároznak vissza a környezetbe, így fokozzák a városi hősziget effektust, írja az euronews.

Fekete autók, mint hősugárzók

A Lisszaboni Egyetem kutatói, élükön Márcia Matias-szal, két autó – egy fekete és egy fehér – környezetének hőmérsékletét mérték öt órán keresztül, 36 °C-os nyári napsütésben. A fekete autó a körülötte lévő levegőt akár 3,8 °C-kal is felmelegítette az aszfalt hőmérsékletéhez képest, míg a fehér autó hatása elenyésző volt. Ennek oka, hogy a fehér festék az érkező napsugarak 75–85 százalékát visszaveri, míg a fekete csupán 5–10 százalékot, a többit elnyeli. A vékony fém karosszéria gyorsan átmelegszik, majd a hőt azonnal a levegőbe adja. „Képzeljünk el több ezer autót egy városban, mindegyik egy apró hőforrásként működik” – hangsúlyozta Matias.

Mi az a városi hősziget effektus?

A Copernicus, az Európai Unió földmegfigyelési programja szerint a városi hősziget effektus azt jelenti, hogy az emberi tevékenység és az infrastruktúra miatt a városok lényegesen melegebbek környezetüknél. A burkolt felszínek elnyelik és tárolják a hőt, miközben a sűrűn beépített területek csökkentik a légáramlást, így az esti órákban a város akár 10 °C-kal is melegebb maradhat a környező vidékeknél. Nyáron a hőmérséklet a vidéki területeknél akár 10–15 °C-kal is magasabb lehet, ami különösen az idős vagy beteg emberek számára jelent egészségügyi kockázatot.

Európa sebezhetősége a hőhullámok idején

Az utóbbi években Európát sorozatos, rekorddöntő hőhullámok sújtották, 40 °C feletti hőmérsékletekkel több nagyvárosban. Egy tavalyi tanulmány szerint a klímaváltozás megháromszorozta egy extrém hőhullám halálozási arányát. A tartós hőstressz felgyorsíthatja a biológiai öregedést, rontja a mentális egészséget és kiszáradást, légzőszervi betegségeket okozhat – különösen gyermekeknél és időseknél. Olyan nagyvárosokban, mint London vagy Párizs, az éjszakai hőmérséklet akár 4 °C-kal is magasabb maradhat a környező területeknél, ami tovább növeli a veszélyt.

Városi válaszok a forróságra

Európa számos városa már cselekszik. Barcelonában „klímamenedékeket” alakítottak ki, ahol könyvtárak, iskolák vagy múzeumok biztosítanak hűvös menedéket a hőhullámok idején. A hollandiai Breda városában a folyópartokat zöldfelületté alakították, betonburkolat helyett füvet és fákat telepítettek, így ma a város 60 százaléka zöldterület. A helyi vezetők célja, hogy 2030-ra Breda Európa egyik legtermészetközelibb városává váljon.

Az autók színe is a megoldás része lehet

A kutatók szerint a sötét autók világos árnyalatúra festése Lisszabonban megduplázhatná az utcák fényvisszaverő képességét 20-ról közel 40 százalékra, és csökkenthetné a felszínközeli hőmérsékletet a forró, szélcsendes napokon. Sarah Berk, a North Carolina-i Egyetem klímakutatója „újszerű megközelítésnek” nevezte az ötletet, mivel eddig főként a tetők és a járdák világosítása volt a kutatások fókuszában. Matias szerint különösen a taxiflotta, a futárszolgálatok vagy az önkormányzati járművek átfestése hozhatna gyors eredményt. 

Kapcsolódó anyagok:

Városok hűtése hidegebb, vidéki levegővel: Új megoldások a hőség ellen

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Darwin Vegher on Unsplash