A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A napenergia térnyerése minden korábbi várakozást felülmúlt. Míg egy évtizeddel ezelőtt a világ villamosenergia-termelésének mindössze 1 százalékát biztosította, 2026-ban ez az arány szinte biztosan eléri a 10 százalékot. A napelemekből származó áramtermelés 2025-ben globálisan már kismértékben meghaladta az atomenergia termelését, 2026 szeptemberéig pedig tovább nőtt az előnye. A látványos fejlődés mögött a zuhanó árak, a kínai tömegtermelés, az akkumulátorok fejlődése és a világszerte növekvő energiaigény áll, írja a BBC.
A világ napenergia-termelése történelmi fordulóponthoz érkezett. Tíz évvel ezelőtt még alig volt érzékelhető a jelentősége a globális villamosenergia-ellátásban, 2026-ra azonban már az atomenergiát is maga mögé utasítja, amely az 1970-es évek vége óta a világ egyik meghatározó áramforrása.
A brit Ember energetikai kutatóintézet statisztikái szerint a napenergia 2025-ben először, ha csak kis különbséggel is, de több villamos energiát termelt világszerte, mint az atomerőművek. A BBC az Ember adatain alapuló elemzésében megállapította, hogy a 2026 szeptemberéig tartó 12 hónapban a napenergia-termelés már 13 százalékkal haladta meg az atomenergia teljesítményét.
„Az, hogy a napenergia több villamos energiát termel, mint a világ összes atomerőműve együttvéve, egészen elképesztő statisztikai adat” – mondta Dave Jones, az Ember társalapítója.
A kínai óriási napelemparkoktól kezdve az emelkedő olajárak által ösztönzött új beruházásokig számos tényező segítette a napenergia gyors terjedését. A fejlődés üteme szinte minden korábbi előrejelzést felülmúlt. A szakértők hét olyan tényezőt azonosítottak, amelyek magyarázatot adnak arra, miért vált a napenergia látszólag megállíthatatlan erővé.
Hét tényező, amely a napenergiát a világ egyik legfontosabb energiaforrásává tette
1. A napenergia növekedését éveken át alábecsülték
„A napenergia ma már az energetikai átállás motorja” – jelentette ki Jan Rosenow, az Oxfordi Egyetem energia- és klímapolitikai professzora. A napenergia a történelem leggyorsabban növekvő új villamosenergia-forrásává vált, és messze a legnagyobb mértékben járul hozzá az új áramtermelő kapacitások bővüléséhez. 2025-ben a világ növekvő villamosenergia-igényének háromnegyedét a napenergia-termelés bővülése fedezte, ezzel megelőzve a szélenergiát. Utóbbi szintén fejlődik, de valamivel lassabb ütemben.
„Erre senki sem számított” – fogalmazott Rosenow. A professzor szerint a legfontosabb energetikai előrejelzések évről évre alábecsülték a napenergia fejlődését. Az olyan szervezetek, mint a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), hosszú ideig egyenletes, lineáris növekedéssel és lassan csökkenő költségekkel számoltak. Mindkét feltételezés tévesnek bizonyult.
Több előrejelzés szerint 2026-ban a napenergia globális áramtermelése szinte biztosan jelentősen meghaladja az atomenergiáét. Miközben az atomerőművek villamosenergia-termelése 2000 óta lényegében változatlan maradt, a napenergia-termelés körülbelül 2700-szorosára nőtt.
2. A napelemek ára olyan alacsony lett, hogy már szinte hihetetlen
A napenergia-technológia nagyjából 15 éve tekinthető kiforrott megoldásnak, 2020-ra pedig a történelem legolcsóbb villamosenergia-termelési lehetőségévé vált. Azóta a gyártás mérete tovább nőtt, a napelemek hatékonysága javult, miközben a panelek előállításához szükséges szilícium és ezüst mennyisége csökkent. Mindez további áresést eredményezett.
„A kínai gyártás hatalmas mérete és a jelenlegi túltermelési kapacitás rekordalacsony szintre szorította a napelemmodulok árát” – magyarázta Rosenow.
Különösen a 2023 és 2024 közötti jelentős árcsökkenés hozott fordulatot. Dave Jones szerint a napenergia mára már szinte „felháborítóan olcsóvá” vált.
„Maga a napelem elképesztően olcsó. Jóval 100 dollár, vagyis 75 font alatt van az ára, és utána 30–40 éven keresztül termelhet villamos energiát anélkül, hogy bármilyen további energiaforrásra szüksége lenne” – mondta.
A napenergia azonban nem csupán gazdasági szempontból jelent megtakarítást. Kutatók kiszámították, hogy az Egyesült Államokban a szél- és napenergia-termelés növekedése 2019 és 2022 között összesen 249 milliárd dollár, vagyis 186 milliárd font értékű éghajlatvédelmi és egészségügyi előnnyel járt.
3. A napenergia világszerte egyre gyorsabban terjed
Kína továbbra is messze a világ legnagyobb napenergia-termelője, de korántsem az egyetlen ország, ahol gyorsan bővül az ágazat. Az Egyesült Államok a napelem-telepítések tekintetében a második helyen áll, annak ellenére, hogy különféle vámokat vezetett be a napenergia-technológiákra. A telepítések száma továbbra is meredeken emelkedik, különösen azokban az államokban, ahol Donald Trump nyerte meg a 2024-es elnökválasztást. Az Egyesült Államokban már annyi napelemes kapacitás működik, amely több mint a háztartások egyharmadának villamosenergia-igényét képes lenne fedezni.
„A vámok és a megújuló energia terjedését korlátozó szövetségi intézkedések várhatóan növelik a költségeket, és lassítják a fejlődést ahhoz képest, amit ezek nélkül tapasztalnánk” – mondta Alicia Zhao, a Marylandi Egyetem szakértője. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a napenergia sikerének egyik legfontosabb oka a kedvező gazdaságosság.
Még az emelkedő költségek mellett is az egyik legolcsóbb új villamosenergia-termelési lehetőség az Egyesült Államokban, ezért a politikai különbségektől függetlenül folyamatosan épülnek az új rendszerek. India eközben sokkal gyorsabban távolodik a fosszilis energiahordozóktól, mint ahogyan azt korábban Kína tette. Az elmúlt két évben az indiai villamosenergia-kereslet növekedésének 60 százalékát új napenergia-termelés fedezte.
Ausztráliában pedig már több mint négymillió otthon rendelkezik tetőre szerelt napelemekkel, ami a háztartások jóval több mint egyharmadát jelenti.
4. A drága és megbízhatatlan fosszilis energia is a napenergia felé tereli az országokat
Pakisztánban és Libanonban szintén rendkívül gyors ütemben telepítenek napelemes rendszereket. Afrikában naponta körülbelül 100 ezer új napelemet helyeznek üzembe. Számos országban a dízelüzemanyag árának emelkedése tovább javította a napenergia versenyképességét.
Az áremelkedéshez az orosz–ukrán háború, valamint az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott háborúja is hozzájárult. Ez különösen az afrikai országokban jelentős, ahol a megbízhatatlan villamosenergia-hálózat miatt sok háztartás dízelgenerátorokkal biztosítja az áramellátását. A főként Kínából importált tetőre szerelhető napelemek egyre népszerűbb alternatívát jelentenek ezekkel a berendezésekkel szemben. Etiópia az olajfüggőség és a környezetszennyezés mérséklése érdekében még a benzin- és dízelüzemű autók importját is betiltotta – emelte ki Jones.
A napenergia különösen ott terjed gyorsan, ahol a fosszilis energiahordozókra épülő villamosenergia-hálózat nem képes lépést tartani a növekvő kereslettel. Pakisztán például a napenergia-forradalom egyik legmeglepőbb sikertörténetévé vált. 2019-ben a napenergia az ország villamosenergia-termelésének kevesebb mint 2 százalékát biztosította, napjainkra azonban ez az arány 24 százalékra emelkedett. A fejlődés mögött a drága és megbízhatatlan hálózati áramellátás, valamint az olcsó kínai napelemek állnak.
„Pakisztánban az igazán elképesztő az, hogy a napenergia térnyerését nagyrészt maguk az emberek finanszírozták” – mondta Jones.
A háztartások sok esetben hitelfelvétel nélkül is képesek megvásárolni a szükséges berendezéseket. Hasonló folyamat figyelhető meg több napsütésben gazdag országban, köztük Libanonban és Nigériában.
„A napenergia lehetővé teszi, hogy a háztartások a kormányokra vagy az áramszolgáltatókra való várakozás nélkül cselekedjenek” – magyarázta Rosenow. A szakértő szerint bizonytalan időszakokban ez a gyorsaság és függetlenség különösen értékes.
5. Az akkumulátorok fejlődése új lehetőségeket nyitott
A napenergia egyik legnagyobb korlátja, hogy villamos energiát csak nappal, megfelelő napsütés mellett képes termelni. Ahhoz, hogy az így előállított áram bármikor felhasználható legyen, energiatárolásra van szükség. Az akkumulátorok ára azonban az elmúlt években szintén jelentősen csökkent, ami alapvetően megváltoztatta a napenergia hasznosításának lehetőségeit.
„A napenergia és az energiatárolás kombinációja a napsütéses régiókban ma már rendszeresen olcsóbb, mint új fosszilis tüzelőanyagokra épülő erőművek építése” – mondta Rosenow.
Az akkumulátorok nagyrészt megoldották azt a napi problémát, hogy a déli órákban megtermelt villamos energiát az esti időszakban lehessen felhasználni. Kaliforniában például 2026 első felében a napenergia és az akkumulátoros tárolás együttesen átlagosan a villamosenergia-igény több mint egynegyedét fedezte az esti csúcsidőszakban, 19 és 21 óra között. Az Egyesült Államok egyes államaiban, például Vermontban már olyan hálózatba kapcsolt otthoni akkumulátorrendszereket telepítenek, amelyeket gyakran napelemekkel kombinálnak. A hosszabb távú energiatárolás azonban továbbra is kihívást jelent.
Rosenow és Jones szerint különösen az évszakok közötti tárolás, a tartósan felhős időszakok és a monszunévszakok okoznak nehézségeket. Ezért továbbra is kulcsfontosságú, hogy a napenergia megfelelően illeszkedjen a teljes villamosenergia-rendszer működéséhez.
6. A közlekedés és az ipar villamosítása tovább növeli a napenergia jelentőségét
A napenergia fontos szerepet játszik a gazdaság egyre szélesebb körű villamosításában. Ennek célja, hogy olyan területeken is csökkenjen a fosszilis energiahordozók használata, ahol korábban nem villamos energiára támaszkodtak. Jó példa erre az elektromos autók terjedése. A villamosítás a Törökországban megrendezett idei ENSZ-klímakonferencia egyik kiemelt témája is.
„A napenergia abba az irányba halad, hogy ne csupán a villamosenergia-termelés, hanem az egész energiaellátás meghatározó szereplőjévé váljon” – mondta Jones.
A folyamat azonban gondos tervezést igényel. Julia Souder, a COP26 klímakonferencián létrehozott Long Duration Energy Storage Council nevű nemzetközi nonprofit szervezet vezérigazgatója nemrég arra figyelmeztetett, hogy a villamosítás megfelelő energiatárolási stratégia nélkül kockázatokat hordozhat.
„Az ellenőrizetlen villamosítás önmagában veszélyeket rejt. Ha hatalmas új fogyasztói igényeket kapcsolunk a rendszerhez anélkül, hogy biztosítanánk a szükséges rugalmasságot, sérülékeny energiaellátás jöhet létre” – írta a Ren21 nemzetközi szakpolitikai hálózat blogján.
Hangsúlyozta, hogy a villamosítás önmagában nem garantálja az energiarendszer ellenálló képességét. Rosenow szerint a napenergia további fejlődésének legfontosabb korlátját ma már nem a napelemek ára vagy elérhetősége jelenti. Sokkal inkább az elektromos hálózatok fejlesztése, az energiatárolás és a villamosenergia-igény növekedésének üteme határozza meg a lehetőségeket.
„A nagy kérdés már nem az, hogy növekedni fog-e a napenergia, hanem az, hogy az energiarendszereink és intézményeink képesek lesznek-e lépést tartani vele” – fogalmazott.
Az Egyesült Államokban az adatközpontok terjedése és a villamosítás miatt évtizedek óta először ismét növekedni kezdett az áramkereslet – mondta Zhao. Az energiabiztonság eközben nemzeti prioritássá vált. A szakértő szerint az Egyesült Államokban az új villamosenergia-termelő kapacitások több mint 90 százalékát már megújuló energiaforrások adják.
„A biztonságos és gyorsan üzembe helyezhető villamosenergia-termelés iránti igény döntő lehetőséget teremthet a megújuló energia további növekedésére, még a jelenlegi szövetségi kormány támogatása nélkül is” – hangsúlyozta.
7. Új napelemes technológiák jelennek meg
Az elmúlt években Németországban gyorsan terjedni kezdtek a konnektorba csatlakoztatható, úgynevezett erkélynapelemek. Ezek kisebb mennyiségű villamos energiát termelnek, mint a hagyományos tetőre szerelt rendszerek, ugyanakkor egy szabványos csatlakozóaljzaton keresztül közvetlenül a lakás elektromos hálózatába táplálhatják az áramot. A technológiát több más országban és amerikai államban, köztük Kaliforniában is engedélyezték.
Eközben egyre nagyobb figyelmet kap az agrárfotovoltaikus technológia, amely a mezőgazdasági termelést és a napelemek használatát egyesíti. Ez megoldást jelenthet azokra az aggodalmakra, amelyek szerint a nagyméretű napelemparkok túl sok mezőgazdasági területet foglalnak el.
A következő években további technológiák is elterjedhetnek. Ilyenek lehetnek az úszó napelemparkok, a tükröket alkalmazó napenergia-rendszerek, a perovszkit alapú napelemek és az elektromos energiát termelő napelemes ablakok.
Mi várható 2030-ig? A napenergia a világ harmadik legnagyobb áramforrásává válhat
A világ napenergia-kapacitása 2026-ban is tovább növekszik, de Dave Jones szerint a bővülés üteme először lassulhat. Ennek legfontosabb oka Kína. Az ország 2025 nyarán megváltoztatta az új napelemes rendszerek szabályozási és támogatási rendszerét. A változtatások miatt 2025-ben rendkívül sok beruházást valósítottak meg annak érdekében, hogy azok még a korábbi árazási rendszer feltételei szerint működhessenek. Ez átmenetileg felgyorsította a telepítéseket, majd a következő időszakban lassulást eredményezett. A világ többi részén azonban más folyamat figyelhető meg.
„Ha Kínát kivesszük a számításból, idén több napelemet telepítenek, mint tavaly” – mondta Jones.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ra a napenergia-termelés a 2025-ös szint kétszeresére emelkedhet. Ezzel a napenergia megelőzheti a vízenergiát, és a világ harmadik legnagyobb villamosenergia-forrásává válhat.
„Ahol a hálózati áram drága és megbízhatatlan, ott a gazdasági szempontok továbbra is a napenergia felé terelik az embereket” – mondta Rosenow.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a fejlődés sebessége jelentősen függ a kínai napelemek elérhetőségétől. Ha ezek importja nehézkessé válik, a napenergia terjedése is lelassulhat. Az éghajlatváltozással kapcsolatban az utóbbi időben számos kedvezőtlen hír jelent meg. Egyre valószínűbb, hogy a világ túllépi a 2015-ös párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt. A klímaváltozás hatásai világszerte erősödnek, és a bolygó ebben az évszázadban több kritikus éghajlati fordulóponthoz is közelebb kerülhet.
A napenergia sikertörténete ugyanakkor azt mutatja, hogy bizonyos területeken a vártnál sokkal gyorsabb előrelépés is lehetséges. Egy évtizeddel ezelőtt szinte senki sem számított arra, hogy a napenergia ilyen rövid idő alatt ekkora szerepet kap a globális villamosenergia-termelésben. Jones szerint a tiszta energia gyors növekedése közvetlenül hozzájárult ahhoz is, hogy kevesebb új szénerőmű épült. A szakértő úgy látja, hogy a korábban elképzelhető legsúlyosabb éghajlati forgatókönyvek is módosultak.
„Ma már a legrosszabb forgatókönyvek inkább 2–3 Celsius-fokos felmelegedéssel számolnak, nem pedig 4 Celsius-fokossal” – fogalmazott.
A napenergia fejlődése tehát nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás problémája megoldódott, de azt bizonyítja, hogy a technológiai fejlődés és a gazdasági versenyképesség a korábban vártnál jóval gyorsabban alakíthatja át a világ energiaellátását.
Kapcsolódó anyagok:
2030-ra 8, 2050-re már 80 millió tonna elhasználódott napelem hulladék keletkezhet a világon
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by andreas160578 from Pixabay
