A kép csak illusztráció (Forrás: Freepik)
Az emberiség tizenegyezer éve foglalkozik földműveléssel, de mára a valaha birtokba vett termőterületek mindössze húsz százaléka maradt termőképes világszerte.
Hogy függ össze mindez a talajforgatással és a műtrágyázással? Létezik megoldás, ami ráadásul egyszerűbb, mint gondolnánk? Ha igen, miért nem használjuk? Minderről szól egy kiváló magyar ismeretterjesztő film, a Mérgezett Föld című alkotás. Kővári Gábor Mihály munkája látványos felvételekkel fényképezett, a szakemberek és laikusok számára is élvezhető alkotás, amit mindenkinek érdemes lenne megnézni. - hívja fel a figyelmet a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.
Magyarország termőterületeinek többségén – a világ nagy részéhez hasonlóan – az intenzív, nagyipari gazdálkodás jellemző. Bár a szakemberek is tudják, hogy ennek megvannak a hátulütői, a túlnépesedés miatt – elvileg – nem tudnak a módszereken változtatni. Ez a film bemutatja, hogy ez miért önbecsapás, a megszokások és a műtrágyaipar béklyója ellenére igenis lehetne változtatni. Létezik módszer, amivel egy zöldséges kertet is dússá lehet tenni talajforgatás és vegyszerek nélkül – és ami még meglepőbb –, egy másik szemlélet alkalmazásával még a szántóföldeken, a gabonatáblákon is hatalmas változást lehet elérni.
Megérteni a talajban játszódó folyamatokat
A talaj pusztulása a laikusok számára nem túl látványos jelenség, a szakemberek mégis jól tudják, hogy a legtöbb termőföld állapota közel sem egészséges.
A NEHÉZ MUNKAGÉPEK, A VEGYSZERHASZNÁLAT, A MŰTRÁGYÁZÁS, A NEMESÍTETT HIBRID NÖVÉNYEK MIATT A TALAJ RÉGEN ELSZAKADT A TERMÉSZETES ÁLLAPOTTÓL, ÉS OLYAN JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEKKEL JÁRNAK, MINT PÉLDÁUL A MÉHPUSZTULÁS, AMINEK HATÁSAI EGÉSZEN KATASZTROFÁLISAK LEHETNEK.
Hogy milyen a természetes állapot, ahhoz a film stábja az ország északi részén fekvő kis zsákfaluba, Szuhafőre látogat. Itt él dr. Gyulai Iván ökológus, aki lassan két évtizede kutatja, lehet-e máshogy élelmiszert termelni, mint ahogy megszoktuk. A szakember azt vallja, hogy ha megértjük a talajban zajló folyamatokat, sokkal jobban fogunk bánni vele.
Ennek szemléltetésére az erdőbe kalauzolja a nézőket, hiszen a föld ott szinte még érintetlen. Mint mondja, a felső, jól látható avar alatt az úgynevezett korhanyt találjuk, ezalatt helyezkedik el a humuszréteg. A humusz mennyisége függ a szervesanyag mennyiségétől, és hogy mennyi élet van a talajban, ami képes a szemcsékkel elkeverni. Az életet ebben az esetben rovarok, gombák, mikroorganizmusok jelentik. Különösen lényeges a giliszták szerepe, akik járataikkal lazítják a talajt, és az avart a föld alatt „feldolgozva" dúsítják azt. De fontos szerep jut magának az avarnak is, ami segít megtartani a nedvességet, és véd a szél koptató hatása ellen.
A termőföldeken a talajforgatás mindezt egyszerre teszi tönkre: a giliszták járatait, sőt, magukat az állatokat is, így a föld elveszti szivacsszerű, nedvességmegtartó jellegét, a felszínre kerülő, takarás nélküli föld pedig védtelen lesz a szél ellen, és porrá változva örökre eltűnik. „Amikor az ásó és az eke összekeveri a talajt, az az ideológia, hogy az a tápanyag, ami kimosódva lekerült a felhalmozási zónába, az elültetett növények számára elérhető kell legyen, mert különben nem tudja elérni. Ez az ideológia, amiért szántunk és ásunk. Ez teljes mértékben felesleges, mert ez a munka rombol" – mondja dr. Gyulai Iván.
Hogy tapasztalatát nemcsak elméletben alkalmazza, erre jó példa a saját kertje. A szakember úgynevezett mélymulcsos technikát használ, amelynek lényege, hogy a korábbról megmaradt növényi részeket a föld felszínén elszórva egy laza réteg keletkezik, ami így védi a talajt, így nincs annyira kitéve a szél koptató hatásának, megőrzi a nedvességet, és a tápanyag lemosódik a mélyebb rétegekbe. A laza réteg alatti gazdag humuszrétegben boldogan nőnek a szinte szabálytalanul ültetett növények. Hogy a kertet ne süsse túl sok direkt napfény, ezért a kert szélére fákat telepítettek, ami így szétszórja a sugarakat, az északi és keleti részen pedig szintén fák védik a területet a hideg szelektől.
Nem hittek neki, mert „nem úgy szokták"
Sok más társasághoz hasonlóan évtizedekig a fenti módszerek szerint gazdálkodtak a Pusztaszabolcsi Termelőszövetkezetnél, majd részvénytársaságnál is, mígnem 2009-ben kinevezték a növénytermesztési ágazat vezetőjévé Sztupa Gergelyt. A szakember is a megszokott technológiával dolgozott eleinte, de kísérletezésbe fogott, mert látta, hogy a rendszer fenntarthatatlan.
A korábbi rendszerben ugyanis az állattartásból származó szerves trágyával nem nagyon tudtak mit kezdeni. Amellett, hogy kellemetlen a közelében lenni, a földeken nem könnyű egyenletesen eloszlatni, ezért a legtöbb gazdaságban a kényelmesen felhasználható műtrágyát részesítik előnyben. Csakhogy ezt előállítani, szállítani, kiszórni, mind igencsak környezetszennyező, arról nem is beszélve, hogy milyen hatása lesz a földekre és a talajvízre nézve. A jó hír az, hogy sok ilyen szemléletből eredő hibát ingyen is ki lehetne javítani.
A RENDSZER LÉNYEGE NÁLUK, HOGY MEGPRÓBÁLNAK A TERMÉSZETES RENDSZERHEZ, AZ ANYAGOK KÖRFORGÁSÁHOZ VISSZATÉRNI.
Ahelyett, hogy a szármaradványokat egy hőerőműbe szállítanák – mellesleg rengeteg üzemanyagot elpazarolva –, náluk az állatok hasznosítják azt. A szerves trágyához egy porszerű, komposztot, agyagőrleményt, mészkőport tartalmazó anyagot adnak, ami így a földhöz hasonló állagú lesz, és könnyű a termőföldön kiszórni, eloszlatni.
Amikor elkezdtük ezt a technológiát, sokat kaptam, főleg idősebb traktorosok kérdőjelezték meg az új módszert
– meséli Sztupa Gergely.
– AZZAL, HOGY NEM SZÓRJUK SZÉT AZ ALAPMŰTRÁGYÁKAT, SEMMI HÁTRÁNYT SEM ÉRZEK TERMÉSÁTLAGBAN VAGY MINŐSÉGBEN. UGYANAZT TUDJUK PRODUKÁLNI, MINT A KEMIKÁLIÁKKAL DOLGOZÓ GAZDÁK."
Újra élővé tenni a talajt
A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. munkatársai kezdetben csak kisebb területen kezdtek el kísérletezni, de a biztató eredmények miatt fokozatosan újabb területeket vontak be a műtrágyamentes művelésbe, míg ma már a teljes, ezer hektáros területen eszerint gazdálkodnak. Hogy jó úton járnak, arról nemcsak a gazdasági eredmények – ha úgy tetszik, a profit – győzi meg a kétkedőket.
Christoph Frebourg francia talajtani szakértő valóságos sztár a saját szakterületén. A szimpatikus szakember mára már a világ több mint ötezer pontján végzett vizsgálatokat, és a talajok szinte minden rezdülését pontosan ismeri. A szakember két kutatóárkot ásatott a pusztaszabolcsi földeken: az egyiket a szomszédos területen, a másikat pedig ott, ahol Sztupa Gergely módszere szerint gazdálkodnak.
AZ EREDMÉNY VALÓBAN MEGDÖBBENTŐ. A SZOMSZÉDOS TERÜLETEN, AHOL A TALAJFORGATÁS ÉS A MŰTRÁGYÁZÁS SZENTSÉGÉBEN HISZNEK, A FÖLD FELSŐ, NAGYJÁBÓL HÚSZ CENTIS RÉTEGE TŰNT ÉLŐNEK, ALATTA SZINTE ÁTMENET NÉLKÜL SZÁRAZABB, HOMOKOSABB, GYÖKEREKKEL ÁT NEM SZŐTT RÉTEG KERÜLT ELŐ. EZZEL SZEMBEN A MÁSIK FÖLDSZELVÉNYBEN EGY MÉTER HÚSZ CENTI MÉLYEN VOLT HUMUSZOS. EBBEN A RÉTEGBEN GILISZTÁK, ROVAROK, GOMBÁK ÉLNEK, A FÖLD SZERKEZETE LYUKACSOSABB, SZIVACSSZERŰBB, EZÉRT SIKERÜL MEGKÖTNIE A NEDVESSÉGET.
Az egészben a legmeglepőbb talán az, hogy a két, szomszédos földterületet mindössze nyolc éve művelik különböző módszer szerint. Megoldás tehát létezik, csak a kétkedés és a megszokások helyett teret kell adni az új szemléletnek – ami végső soron semmi mást nem jelent, mint visszatérést a természetes körforgáshoz.
HA MINDEZT MINÉL TÖBB GAZDÁLKODÓ FELISMERNÉ, NEM JELENTENE TÖBBÉ GONDOT A DRÁGA MŰTRÁGYA, HISZEN NEM LENNE SZÜKSÉG RÁ, NEM KELLENE HOZZÁ FÖLDGÁZT ÉGETNI, EZÁLTAL IS CSAK NYERNE A BOLYGÓ, A TISZTÁN MARADÓ TERMŐFÖLDEKRŐL NEM BESZÉLVE. HISZEN, AMINT A FILMBEN IS ELHANGZIK, „AHHOZ, HOGY AZ EMBERISÉG ÉLETBEN MARADJON, ÚJRA ÉLŐVÉ KELL TENNI A TALAJOKAT."
A Mérgezett föld című film
(Forrás: Kék Bolygó Alapítvány: https://kekbolygoalapitvany.hu)
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
2050-ig India méretű talaj tűnik el a bolygóról
2030-RA AZ EMBERISÉG LEHÚZHATJA A ROLÓT
E KERTMŰVELÉSI MÓDSZERREL GYÖNYÖRŰ ÉS FINOM ZÖLDSÉGEID LEHETNEK
EGÉSZSÉGES TALAJ, EGÉSZSÉGES ÉLELMISZER – DR. MÁRAI GÉZA
IJESZTŐEN PUSZTUL A TERMŐFÖLD!
TOP 5
