A marha útja – Fenntarthatatlan fejlesztés Brazíliában vagy az USA-ban

Rövid, 5 perces videón mutatja be a szarvasmarha tenyésztés globális problematikáját a Reflex Környezetvédő Egyesület. A kisfilmben látható a megváltozott állattenyésztés környezetpusztító múltja, jelene és jövője a brazil esőerdők rovására, melynek kapcsán nyugodtan kijelenthető, ez a fajta intenzív állattartás ma már abszolút módon hozzájárul a klímaválsághoz is.

A film igen jól ábrázolja a problémakört, azonban csak alapadatokat közöl, melyet érdemes kiegészíteni néhány információval.

Sokan nem tudják, hogy Kínában a feltörekvő középréteg, másolandó az angolszász kultúrát, az éttermekben egyre több bifszteket akar médiumra sütve fogyasztani, így az ország méreteit figyelembe véve, el lehet képzelni, mekkora keresletet indukált ez az elmúlt egy évtizedben a világpiacon. Az ENSZ korábbi jelentései szerint termőföld szerzése a világ megnövekedett népességének élelmiszerrel való kielégítése végett már leginkább csak dél-amerikai vagy afrikai területek rovására történhet, melyre jó példa, és így visszakanyarodunk a filmhez, a brazil esőerdők irtása a kínai lakosság marhahússal való ellátása céljából. Ahogy a videóban is elhangzik, 1990-től 20 év alatt 4 magyarországnyi esőerdő területe került elpusztításra, megszüntetve ezzel nővények és állatok élőhelyét is. Nem jártak, járnak sokkal jobban az őslakosok sem, hisz az esőerdő nélkül ők is élő halottak, legfeljebb csendes agonizálásuk eltart még 20-30 évig.

Ugyan az intenzív állattartás, vagy az annak szükségleteit kielégítő GMO takarmányok termesztése teremthet néhány munkahelyet, ez azonban képtelen eltartani az őslakosokat, hisz a mezőgazdaság nagyüzemi, gépesített, egyben olyan is, mely aztán rövid időn belül teljesen kimeríti, tönkreteszi a termőföldet, meghiúsítva ezzel a távolabbi jövőt. Nyilvánvaló tehát, hogy az ilyen mezőgazdaság nem fenntartható, hiába hivatkoznak képviselői ”átmeneti” sikerességükre.

További alapvető problematikát képez a GMO megjelenése és térhódítása Brazíliában, melynek az emberi egészségre gyakorolt hatásáról, azon belül a várható károsító hatásokról a GMO-t pártoló ”tudósoknak”, nincs helytállóbb megfogalmazás, lövése sincs. Így alaposan megfontolandó, ha külföldről származó pirított szóját vásárol itthon bárki is, az nem a brazil Mato Grosso területéről származik-e, onnan, ahol előszeretettel alkalmazzák a génmanipuláció technológiáját.

A GMO mellett egy másik jelentős hatással is számolnia kell azonban a magyar állampolgárnak amiatt, hogy a kínaiak az új gasztronómiai divatnak hódolnak. Mivel az egyre csökkenő esőerdők nem járulhatnak hozzá a karbon-kibocsátás csökkenéséhez, a bolygóval együtt bizony Magyarország területe is melegszik, hisz a globális hatások térben és időben is elhúzódnak, melynek további következménye mezőgazdaságunk termelékenységének csökkenése az egyre inkább aszályosodó Európában. Ebben az évben az előjelzések szerint igen meleg és aszályos nyár következik hazánkban, aminek csalhatatlan jele, hogy ebben az évben idáig alig esett az eső, és ez, ha így marad, elég nehéz helyzet elé állíthatja a hazai agrárszektort, arról nem is beszélve, hogyan befolyásolhatja láncreakciószerűen az élelmiszer áremelkedést.

Mi a további globális következmény, ha a főbb gabonatermelő országokat is aszály sújtja a bolygón? Elég csak két-három egymást követő csapadékszegény év, és akár 10 %-al is csökkenhet az emberiség gabonatermelése (vagy tartaléka), ami kapcsán szerény becslések szerint is emberek tízmilliói halhatnak meg a Földön, leginkább Afrikában, Ázsiában.

De ne csak Brazíliát hibáztassuk, és ne csak a kínaiakat okoljuk a marhahús fogyasztásáért. Az intenzív mezőgazdasági álltatartás nem ott, hanem Nyugat-Európában és Amerikában hódított teret az elmúlt évszázadban, hisz az embert, mint csúcsragadozót, hússal kellett ellátni. Ez a környezetkárosító tevékenység ma is ott folyik, mégpedig a fenntarthatóság szempontjából egyre nyilvánvalóbban elégtelenül. Ma már csak a naponta jelentős mennyiségű metánt eregető marhából kb. 1.4 milliárd él a Greenpeace idei jelentése szerint a világon, mely adatból látható, hogy a probléma abszolút globális. Ráadásul az intenzív állattartás az egyre dráguló olajra épül, hisz a marhahús előállításához sok erőforrás kell. Legfőképpen üzemanyag (és műtrágya, valamint nylon csomagolóanyag), a szintén olajfogyasztást feltételező takarmánynövények és víz. Bár az adatok sok esetben eltérnek egymástól, 1 kg marhahús előállításához kb. 15 kg gabona, 10-15.000 liter víz szükséges, mely a legdrágább a Földön. Disznó, valamint csirkehús előállításához nem kell ennyi olaj vagy víz, de e nélkül is felvetődik a kérdés, hogy nem kellene-e kihagyni, vagy legalább mérsékelni a globális húsfogyasztást ahhoz, hogy valamelyest enyhíthessünk a problémáinkon. 2050-re uis, ha folytatódik a trend, megkétszereződik a bolygó húsfogyasztás iránti igénye, melyhez azon felül, hogy nem lesznek elegendő termőföldek, az addigra rendkívül drágává váló olajjal sem lesz fenntartható.

Mi akkor a megoldás?

Kuba lehetséges megoldást volt kénytelen adni a válaszra. A Szovjetunió összeomlásával megszűnt az olajellátása, így pár héten belül megszűnt a gépesített mezőgazdasága is. A szigetlakók kénytelenek voltak áttérni az önfenntartó növénytermesztésre, úgy is fogalmazhatnánk, mindent helyben termeltek, és termelnek meg a mai napig is. Ezzel az is együtt járt, hogy 4 kalória előállításához csak egyet használtak fel, míg ez az arányszám az intenzív mezőgazdaságban kizárt, így elgondolkodtató, mely mezőgazdasági kultúra lesz fenntartható az elkövetkezendő 40-50 évben. A kubaiak üzemanyag hiányában állatokkal voltak kénytelenek művelni a földet, amiket szerves (konyhai) hulladékokkal etettek.

Ma még az olaj révén a fejlett országoknak megéri kényelmesebben megtermelni az állati fehérjét, vagy termeszteni a szükséges zöldségeket és gyümölcsöt, míg a konyhai szerves hulladékot egyszerűen kidobják a szemétdombra. Utóbbi tevékenység ugyan 1 milliárd dollárt emészt fel évente csak az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb szeméttermelő országában, de Amerika erre rendezkedett be, és amíg nincs változás a fejekben, e világhatalom csak a fenntarthatatlanság irányába haladhat. Ahol a legnagyobbak uis a hulladékhegyek, ott a legnagyobbak a fenntartható fejlesztés szempontjából a gazdasági problémák is. Ha uis nem fogatjuk vissza vagy így, vagy úgy a szerves anyagot a termőföldbe, az is csak fogyni fog, így egyszer eljön az az időszak, amikor már nem lesz termőföld, vagy a megmaradt földeken egyszerűen nem lesz megfelelő szerve anyag (humusz) utánpótlás. Ez a probléma már ma is globális, így az emberiség ezért ”kényszerül” esőerdőket kiirtani, hiszen termőföld, ahogy erről már szó volt előbbiekben, csak onnan hódítható el.

Ma Magyarországon sem sokkal különb a helyzet, bár nyilván mások az adatok, hiszen az USA naponta annyi olajat használ el, mint kis országunk évente. Annyiban talán mégis történik változás, hogy a kormány programja alapján a vidék megtette az első lépéseket a fenntartható életmód irányába, hisz hetente lehet új hírt hallani, hogy mely új település kezdte meg önfenntartó mezőgazdasági termelését, de nyilván van még mit tenni. Azonban ha az emberek megtanulják az inkább zöldségekre és gyümölcsökre alapozandó étrendjük kialakítását, ami egészen a XX. század elejéig egyébként is jellemző volt az országra, egy-egy kérdést kipipálhatunk a fenntarthatóság jegyében. És még kétségtelenül egészségesebbek is lesznek.

Ön mit is tehet mindezen eszmefuttatás alapján? Elhangzott a filmben. Vásároljon helyi őstermelőtől. Ezzel nem a multiknak, hanem körforgásszerűen saját magunknak termel hasznot, az országban tartja a pénzt, munkahelyeket teremt, stb. Azaz kezd fenntartható módon gondolkodni és élni.

Béer

Forrás:

Kapcsolódó anyagaink:
Mi az, hogy nincs jonatán alma? – Fémzárasat vagy szabadat? (Kiváló film a Védegylettől)
http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/299-mi-az-hogy-nincs-jonatan-alma

Járj a piacra! - A Tudatos Vásárlók és a Zöld Pók filmje - http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/325-vasarolj-helyi-termeket

Piacra ki – A HUMUSZ filmje – Az őstermelői piacok létjogosultsága a fenntartható fejlődés szemszögéből
http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/332-piacra-ki-a-humusz-filmje-az-ostermeloi-piacok-letjogosultsaga-a-fenntarthato-fejlodes-szemszogebol

Piacra ki – Az őstermelői piacok létjogosultsága II. rész – Alternatívák
http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/336-piacra-ki-az-ostermeloi-piacok-letjogosultsaga-ii-resz-alternativak
A legkisebb piac is számít – Illegális piacok is? Hogy is van ez?
http://www.utajovobe.eu/hirek/elelmezes/339-a-legkisebb-piac-is-szamit-illegalis-piacok-is-hogy-is-van-ez

Mi is az a tyúkkuka? - baromfikkal a szerves szemét eltüntetéséért egy francia faluban
http://utajovobe.eu/hirek/hulladek/441-mi-is-az-a-tyukkuka-baromfikkal-a-szerves-szemet-eltunteteseert

Mi lehetne az emberi ürülékből? Várat mégsem építhetünk belőle. Fenntartható megoldások (pl. termőföld „gyártás”)
http://utajovobe.eu/hirek/hulladek/378-mi-lehetne-az-emberi-urulekbol