Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

120330d1_tyukkuka_hul.jpg"Tyúkkukákat" terveznek szétosztani egy francia faluban a szemét csökkentése végett.

Az elképzelés szerint mindegyik porta két tyúkot kap, hogy azok jó étvággyal csipegessék ki a szerves hulladékból a csőrükre valót, így csökkentve a szemét mennyiségét. A falu neve Pince. Elöljárói először viccként vetették fel a dolgot, de azután számolgatni kezdtek, és arra jutottak, hogy egy tyúk évente másfél mázsa szemetet kebelezhet magába. További haszna, hogy tojással fizethet a kosztért és kvártélyért, pénzt takarítva meg a háziaknak.

A lakosoknak nem kötelező tyúkot igényelniük. Aki kér, szeptemberben kapja meg. Eddig már vagy húsz család jelezte tyúkkukaigényét.

Tejesen hasonló akcióba kezdtek egyébként két éve Belgiumban, Mouscron városában. Félszáz család kapott tyúkpárt, melyhez az önkormányzat használati utasítást is mellékelt.

Forrás: MTI

(Szerkesztő megjegyzése: Ez is egy jó megoldásnak tűnik, de mi inkább komposztáljuk a konyhai hulladékot. Magyarországon azonban, ahol lehet, - és most nem a hagyományos vidéki állattartásra gondolunk -, nem lenne rossz ötlet tyúkkukákat rendszeresíteni, de valószínűleg ezt az intézményt nem a hulladékgazdálkodás, hanem a szegénység elleni küzdelem (Minden gyerek lakjon jól!), vagy minőségbeli követelmények fogják életre hívni, hisz azt eszem, amit én termelek meg. A komposztálás további előnye, hogy a szerves hulladék 100 %-ban hasznosul, míg a tyúkok ürülékéről, vagy az állati hulladékról nem derül ki, hova kerül. Vagyis további hulladék képződik, ami ún. csővégi megoldás hulladékgazdálkodási szempontból a szakirodalomban. A szakirodalom szerint az a tökéletes megoldás, ha hulladék egyáltalán nem keletkezik, amit a Bölcsőtől a bölcsőig alapelv fémjelez. Az azonban kétségtelenül hasznos megoldás, hogy a ”termelő” napi tojáshoz és jó minőségű húshoz juthat.)