Lejárat után is fogyasztható lenne a tartós élelmiszer, vagy kidobjuk?

Eltörölheti a tartós élelmiszereken szereplő lejárati idő feltüntetését az unió, a sokszor még fogyasztható élelmiszerek közül ugyanis több millió tonnányi végzi hulladékként, csak azért, mert egy "viszonyítási" dátum szerepel a termékeken. Magyarországon igazán egy olyan törvénymódosítás segíthetne, amely lehetővé teszi, hogy a lejárt minőség-megőrzési idejű termékeket egy záros határidőig még lehessen forgalmazni.

Az ötlet a holland mezőgazdasági minisztertől származik, aki úgy számol, évi több tízmillió tonna tartós élelmiszer végzi feleslegesen a kukában amiatt, hogy a csomagoláson szereplő lejárati időn belül nem fogyasztják el. A tárcavezető szerint sok háztartásban vannak olyan tartós élelmiszerek, amelyeknél lejárt ugyan néhány hete a minőség-megőrzési határidő, de még jó szívvel fogyaszthatók. A svédekkel és a németekkel karöltve ezért azt javasolja, hogy például a rizs, száraz tészták, kávé esetében szűnjék meg a lejárati idő feltüntetése. Annak, hogy a javaslat végül uniós szintű döntéssé váljon, elsősorban élelmiszer-biztonsági követelményei és kockázatai vannak.

A Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vendéglátás és étkeztetés-felügyeleti osztályvezetője azt mondja, a fogyasztók sokszor nem tudnak különbséget tenni az élelmiszereken feltüntetett jelölések közt. Vannak olyan (gyorsan romló, többnyire állai eredetű, magasabb nedvesség tartalmú) termékek, amelyeket a fogyaszthatósági dátummal jelölünk, és amelyeket valóban élelmiszer-biztonsági kockázat a lejárati idő után fogyasztani, az élelmiszerek egy jelentős csoportjánál (konzervek, száraz tészták) ugyanakkor, amelyeken a minőség-megőrzési idő szerepel, nincs ilyen kockázat, csak a gyártó szavatolta minőség romolhat.

Itt folyik a vita arról, hogy melyek pontosan azok a csoportok, amelyeknél esetleg lazítani lehet ezt a dátumjelölést. Zoltai Anna hangsúlyozza azt is, nem is feltétlenül van szükség uniós döntésre ahhoz, hogy a fogyasztó maga is odafigyeljen, mit vásárol, hiszen korábban a jó háztartási gyakorlat keretében ezek nélkül is mindenki tudta, meddig volt fogyasztható az adott élelmiszer, a fogyasztókat kicsit elkényelmesítették ezek a jelölések. De a gyártó felelősségét, persze, semmilyen esetben nem lehet elvitatni – teszi hozzá a szakember. (A legtöbb vásárló figyelmét egyébként talán elkerülte, de bizonyos élelmiszereken - borok, magas alkoholtartalmú italok, ecet, só, cukor, rágógumi - most sincs már lejárati idő, és a jövőben tovább bővülhet a kör.)

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke azt mondja, csökkenthetné az élelmiszer-pazarlást egy uniós szintű rendelet, amelynek karitatív szempontból is nagy jelentősége lehetne, de Magyarországon igazán egy olyan törvénymódosítás segíthetne, amely lehetővé tenné, hogy a lejárt minőség-megőrzési idejű termékeket egy záros határidőig még lehessen forgalmazni. A szakember úgy számol, az élelmiszerláncban, a mezőgazdaság terméstől a lakosságig több százezer tonnányi menthető élelmiszer-felesleg termelődik az országban, de egyelőre nincs kimutatás arról, hogy a hulladékból mi az, amit meg lehetett volna menteni.

(Hanganyag a témában itt hallható – szerk.)

Forrás

Kép