A kép csak illusztráció (Forrás: Freepik)
Ahogy a klímaválság egyre súlyosbodik, az élelmiszer-termelés egyre nagyobb nyomás alá kerül: kiszámíthatatlan időjárás, csökkenő vízkészletek és leromlott talajok nehezítik a termelést.
Az Egyesült Királyság különösen érintett, hiszen a téli hónapokban salátájának döntő többségét importálja, miközben Dél-Európát mind gyakrabban sújtják aszályok. Ebben a helyzetben a vertikális farmokat egyre többen tartják a jövő magas technológiájú megoldásának az élelmiszer-biztonság növelésére, írja az Innovation News Network.
A beltéri, gondosan szabályozott körülmények között működő vertikális farmok egész évben képesek friss zöldséget előállítani, ráadásul sokkal kevesebb föld- és vízhasználattal, mint a hagyományos mezőgazdaság.
A Surrey-i Egyetem új kutatása azonban összetettebb képet fest: bár a vertikális farmok drámaian magasabb hozamot és lenyűgöző vízmegtakarítást nyújtanak, szén-dioxid-lábnyomuk nagyobb a szabadföldi salátatermesztésnél.
A tanulmány így egy kulcskérdést vet fel: képes-e a vertikális gazdálkodás elég gyorsan fejlődni ahhoz, hogy a klímaváltozás korában egyszerre legyen biztonságos és fenntartható élelmiszerforrás?
Mi is az a vertikális gazdálkodás?
A vertikális gazdálkodás lényege, hogy a növényeket beltéri, egymás fölé helyezett rétegekben termesztik, gyakran talaj helyett hidroponikus vagy aeroponikus módszerekkel.
Ezek a farmok szigorúan ellenőrzött környezetre – hőmérséklet, páratartalom, fény és tápanyag – építenek, így minimális föld- és vízhasználat mellett maximalizálják a növekedést. A salátához hasonló növények akár raktárakban vagy felhőkarcolókban is megteremhetnek, gyakran nagyvárosok közelében.
Támogatói szerint ez csökkentheti a szállításból adódó kibocsátást, mérsékelheti az importfüggőséget, és segítheti például az Egyesült Királyságot abban, hogy megbízható, friss zöldségellátást biztosítson.
Rekordhozamok és vízmegtakarítás – de magasabb karbonlábnyom
A kutatás a vertikális gazdálkodást a hagyományos salátatermesztéssel hasonlította össze az Egyesült Királyságban és Spanyolországban. Az eredmények döbbenetes különbségeket mutatnak:
-
Hozam: a vertikális farmok körülbelül 97 kilogramm salátát termelnek négyzetméterenként, míg a szabadföldi gazdaságok mindössze 3,3 kilogrammot.
-
Vízfelhasználás: a vertikális rendszereknek 0,9 m³ vízre van szükségük kilogrammonként, míg Spanyolország öntözött földjein akár 7,3 m³ víz is kell ugyanennyi salátához.
Ez a hatékonyság létfontosságú lehet, hiszen Dél-Európában egyre súlyosabb aszályok várhatók, miközben a brit téli salátaellátás nagyrészt importból származik.
A környezetterhelés terén azonban árnyaltabb a kép: a vertikális farmokon termelt saláta 0,93 kilogramm CO₂-egyenérték kibocsátással jár kilogrammonként, szemben a brit szabadföldi gazdálkodás 0,57 kilogrammjával. A nagy energiaigényű mesterséges világítás és a klímaberendezések, valamint a termesztéshez használt juta dugványok mind hozzájárulnak a magasabb kibocsátáshoz. Még megújuló energiával működtetve is nagyobb az energiaintenzitás, mint a hagyományos földeken.
Lehetőségek az innovációra és az élelmiszer-biztonság jövője
A kutatók szerint a környezeti költségek csökkenthetők jobb technológiával és anyagokkal. Például a juta helyett kókuszrost használata több mint 95%-kal mérsékelheti a földhasználatot. Az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrásokkal való szorosabb integráció pedig hosszú távon sokkal fenntarthatóbbá teheti a vertikális farmokat.
Ha ezek a kihívások leküzdhetők, a vertikális farmok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyság csökkentse importfüggőségét, felszabadítson földterületeket ökológiai helyreállításra, és egész évben biztosítsa a friss zöldségek folyamatos ellátását.
Michael Gargaro, a Surrey-i Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Központjának posztgraduális kutatója, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: „A vertikális gazdálkodás képes lehet alapvetően megváltoztatni az Egyesült Királyság élelmiszer-biztonságát, különösen akkor, amikor a klímaváltozás és a szezonális aszály egyre nagyobb terhet ró a hagyományos mezőgazdaságra. Kutatásunk azt mutatja, hogy a technológia sokkal magasabb hozamot és alacsonyabb vízfelhasználást kínál, de jelenleg nagyobb a szénlábnyoma. A kihívás most az, hogy a vertikális gazdálkodás energiahatékonyabbá váljon, és jobban integrálódjon a megújuló rendszerekbe, hogy valóban fenntartható megoldássá válhasson.”
Mivel a brit téli salátaellátás 95%-a jelenleg Spanyolországból érkezik, a vertikális farmok kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy az Egyesült Királyság ellenállóbbá váljon a klímaváltozással és a globális ellátási lánc zavarokkal szemben. A jövő sikere azonban attól függ, sikerül-e megoldani a magas szén-dioxid-kibocsátás problémáját.
A kutatás világosan rávilágít: a vertikális farmok rendkívüli termelékenységet és erőforrás-megtakarítást kínálnak, de az energiafelhasználás csökkentése nélkül az egyik környezeti problémát könnyen egy másikkal válthatják fel. Jelenleg talán még nem ez a legzöldebb megoldás, ám innovációval és befektetéssel a következő évtizedekben a fenntartható mezőgazdaság sarokkövévé válhat.
Kapcsolódó anyagok:
Csak az ég felé lehet kiterjeszteni a mezőgazdaságot? Mi az a vertikális farm? (Videó)
VERTIKÁLIS FARM SVÉDORSZÁGBAN – A JÖVŐ FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁGA TORONYÉPÜLETEKBEN
ÓRIÁS VERTIKÁLIS FARM SAN DIEGO BELVÁROSÁBAN - MŰKÖDNI FOG?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik
