Sajtóközlemény
Mióta megjelent a Vertikális Farm Svédországban – A jövő fenntartható mezőgazdasága toronyépületekben c. cikkünk, több olvasói levelet is kaptunk, hogy hogyan is működik egy ilyen farm. A gyakorlatban még nem ismerjük, ez idáig csak tervekről adott hírt a külföldi sajtó, legutóbb azonban arról, hogy Svédország meg is építené az első ilyen épületet.
Az elképzelés szerte a világon több tudóst is foglalkoztat. Szingapúr pl., piciny városállam lévén, egyszerűen nem rendelkezik akkora termőfölddel, hogy elláthassa lakosságát, így minden élelmiszert a városhatáron túlról kénytelen beszállíttatni, ami amellett, hogy igen drága, a szállítás miatt még jelentős káros-anyag kibocsátással is jár, vagyis egyáltalán nem környezetbarát megoldás. Mindezen főbb okok késztették arra Lee Sing Kong professzort, hogy a gyakorlatba is megpróbálja átültetni a vertikális farm ötletét, azonban a megvalósítást a várható energiaigény eddig felülírta. Hagyományos energiaellátással uis túl drága lenne egy ilyen épületet üzemeltetni, és így növényeket termeszteni, egyébként is csak akkor lehetne egy épület környezetbarát, ha saját maga állítaná elő saját maga összes energiáját. Utóbbi egyelőre nagyon komoly kihívás.
hirdetés
De hogy gondolkodik minderről Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora, megtudhatjuk a filmből.
A film egy szemléletes megfogalmazással kezdődik. 6,5 milliárd ember 6,5 milliárd gyomrot feltételez. (Szerkesztő megjegyzése: mikor e videó készült, még csak ennyi ember élt a Földön.) Majd azzal folytatódik, hogy a termőföldek már nem elégítik ki a szükségleteket, ezért újabb erdőket irtunk ki a célból, hogy még nagyobb földeket tudjunk kialakítani.
Ez, véges mezőgazdaságot feltételezve, nyilvánvalóan nem mutat a fenntarthatóság irányába, ezért a vertikálisan építkező helykímélő gazdálkodás, melyet Dickson Despommier talált fel, jelenthet egyedüli megoldást. A megoldás azonban a film készítésekor még csak papíron létezett, ötlet szintjén. A tudós (akkori) elképzelése szerint olyan felhőkarcolók építésére volna, lenne szükség, amelyek képesek lennének ellátni nagyobb városok lakóit.
Minél többet foglalkozott ezzel a problémával, annál többször hallotta más érintett kutatóktól, hogy mennyire megoldhatatlannak látszik az egyre növekvő lakosság ellátása. Ezt a problémát még fokozta az is, hogy az elkövetkező 50 évben további 3 milliárd emberrel fog megnövekedni a Föld népessége, ilyen mértékű növekedés esetében pedig esélytelennek látszik az emberiség megfelelő ellátása élelemmel.
?rel=0Despommier elképzelése a passzív módon működő, teljesen üvegfalú emeletes házakról szól, amelyben szintenként más-más zöldségek megtermelése és betakarítása válna lehetővé. "Mi tudjuk, hogy lehet termeszteni gyümölcsöt belső térben, nem ez a gond! Amit nem tudunk, az az, hogy milyen technológiát használjuk a több szinten folyó gazdálkodáshoz. Úgy tűnik, hogy vannak egyszerű megoldások, de ezek nagyon költségesek".
A tervek szerint ezek a szintenkénti eltérő növényekre alapozó termesztések a hulladékok által termelt biogázzal energiát is termelnének. A fogyasztásra alkalmatlan növényi részek egyik fele az elektromos ellátást, a másik fele a trágyázást szolgálná. A már korábban megismert hidropóniás rendszerhez hasonlóan itt sem használnának virágföldet, hanem nagyobb "kavicsokat".
A vertikális gazdálkodás kigondolója nagyobb városokban képzeli el építményeit és elmondja, hogy ha rövid időn belül nem sikerül megoldást találni az élelmiszer hatékony termesztésére, akkor annak szörnyű következményei lesznek. Egy-egy ilyen épülettel 20-40 ezer négyzetméter termőföld menthető meg.
Most, ha hihetünk a svédeknek, megépül az első ilyen épület. Mint ahogy a hírekben is elhangzott azonban, a gyakorlatban dől majd el, megújuló energiával lehet-e egyáltalán egy ilyen épületet üzemeltetni, vagy sem.
Ehhez még hozzátesszük azt is, hogy bármely ilyen mesterséges organizmus csak akkor fog megfelelően működni, ha képes lesz másolni a természet egyik legfontosabb alapelvét, a Minden tart valahová kérlelhetetlen axiómáját. Az a rendszer uis, mely csak hulladékot termel, és azt nem képes visszaforgatni a természet körforgásába, egy idő után kétségtelenül halálra van ítélve.
Mindehhez járul az is, hogy a földi élet a nap energiájára épül leginkább, így nekünk is ezt kell „másolni”, ha zöld energiával működő toronyházakat akarunk építeni és azokat fenntartható módon üzemeltetni.
Számos más kérdés is adódik azonban. Pl. milyen lesz az ott termelt zöldség vagy gyümölcs? Vagy pl. mi lesz az emberi ürülékkel a környező lakóházakban. Haszontalanul kidobják, lehúzzák a WC-n, mint eddig?
Béer
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
VERTIKÁLIS FARM SVÉDORSZÁGBAN – A JÖVŐ FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁGA TORONYÉPÜLETEKBEN
TOP 5
Város / Közlekedés
EU társadalom és jog
