A hulladékok az életciklusukat sajnos gyakran nem a szelektív hulladékgyűjtőkben végzik és kezdenek új életet anyagukat hasznosítva, de még csak nem is a kukában és hulladéklerakóban, hanem családi házak kályháiban, kazánokban tűnnek el. De az eltűnés csak látszólagos, a kéményből feketén gomolygó kaszás sötét árnyat vet a környékre és indul pusztító útjára.
Az illegális tevékenység vége a koporsó lehet, mely akár azt is sújthatja, aki az égetést végzi, de lehet, hogy a szomszédokra vagy valamely családtagra hoz halálos ítéletet, aki a tűzre veti szemetét. Cikkünk a sírig tartó "logisztikai láncot" mutatja be.
Hiába tilos - nagy összegű bírság vagy börtön jár érte -, mégis sokan tűzre dobják a szemetüket. Részben tudatlanság miatt, vagy úgy gondolják, ezzel spórolhatnak egy kicsit. Pedig a társadalom ráfizet, nagyon. A megbetegedések okozta szenvedés, a kieső munkaidő és az elhalálozások kára nem csak erkölcsi szempontokból elfogadhatatlan, de forintosítva is hatalmas összeggel terhel mindannyiunkat.
A kályhákba minden elképzelhető éghető hulladék bekerül. Erről szól a hajdúböszörményi "Ne égesd el!"és a kaposvári "Rossz fát tettünk a tűzre?"kampány is! Általában műanyagok, gumi vagy műanyagot tartalmazó kevert anyagok, mint italos karton, pozdorja, rétegelt fa, festékes régi ajtó és ablakkeret. (A képen helyes tüzelés látható.)
A műanyag összetevő égésekor hirtelen nagyon sok szénhidrogén szabadul fel, így garantált a koromképződés. A korom méhsejt formába rendeződött szénatomokból álló apró lemezkék sokasága.
A cikk itt folytatódk...
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
MIVEL KIMONDOTTAN TILOS A CSERÉPKÁLYHÁBAN TÜZELNI ÉS MIVEL NEM?
TOP 5
