A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A széles körben használt élelmiszer-tartósítószerek rendszeres fogyasztása növelheti a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát – erre a következtetésre jutott egy nagyszabású francia kutatás, amelynek eredményeit az European Heart Journal tudományos folyóirat közölte.
A vizsgálatot Dr. Mathilde Touvier, a Francia Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (INSERM) kutatási igazgatója, valamint Anaïs Hasenböhler doktorandusz vezette. Mindketten a Sorbonne Paris Nord Egyetem és a Paris Cité Egyetem Táplálkozási Epidemiológiai Kutatócsoportjának munkatársai.
Anaïs Hasenböhler szerint a tartósítószerek ma már több százezer iparilag feldolgozott élelmiszerben megtalálhatók. Korábbi laboratóriumi és kísérleti vizsgálatok arra utaltak, hogy egyes adalékanyagok káros hatással lehetnek a szív- és érrendszerre, ugyanakkor embereken végzett kutatásokból eddig kevés bizonyíték állt rendelkezésre. A kutató hangsúlyozta, hogy tudomásuk szerint ez az első olyan tanulmány, amely ilyen széles körben vizsgálta a különböző tartósítószerek és a szív- és érrendszeri egészség kapcsolatát, írja a Medical Xpress.
A kutatás a NutriNet-Santé nevű hosszú távú egészségügyi program részeként zajlott. A vizsgálatban összesen 112 395 francia önkéntes vett részt. A résztvevők félévente részletesen dokumentálták, hogy három egymást követő napon mit ettek és ittak, így a kutatók rendkívül pontos képet kaptak étrendjükről.
A szakemberek ezután részletesen elemezték az elfogyasztott élelmiszerek és italok összetevőit, beleértve a bennük található tartósítószereket is. Az önkéntesek egészségi állapotát átlagosan hét-nyolc éven keresztül követték nyomon annak megállapítására, hogy kialakul-e náluk magas vérnyomás vagy valamilyen szív- és érrendszeri betegség.
A résztvevők szinte mindegyike fogyasztott tartósítószereket
Az elemzésből kiderült, hogy a résztvevők 99,5 százaléka már a kutatás első két évében fogyasztott legalább egy tartósítószert tartalmazó terméket. Ez jól mutatja, hogy ezek az adalékanyagok milyen mértékben jelen vannak a modern élelmiszeriparban.
A kutatók az úgynevezett nem antioxidáns tartósítószerek és az antioxidáns tartósítószerek hatásait külön is elemezték. Az eredmények szerint azoknál, akik a legtöbb nem antioxidáns tartósítószert fogyasztották, 29 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik a legkevesebbet fogyasztották ezekből az anyagokból.
Ugyanezen csoport esetében a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is emelkedett. A kutatók 16 százalékkal nagyobb esélyt találtak a szívroham, a stroke vagy az angina kialakulására azok körében, akik a legtöbb ilyen típusú tartósítószert vitték be szervezetükbe.
Az antioxidáns tartósítószerek esetében szintén figyelemre méltó összefüggést mutattak ki. Azoknál, akik ezekből fogyasztották a legtöbbet, 22 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kialakulásának kockázata.
A két csoport eltérő célt szolgál az élelmiszerekben. A nem antioxidáns tartósítószereket elsősorban azért alkalmazzák, hogy megakadályozzák a penészgombák és baktériumok elszaporodását. Az antioxidáns tartósítószerek ezzel szemben az oxidáció lassítására szolgálnak, így segítenek megőrizni az élelmiszerek színét és minőségét.
Nyolc gyakori adalékanyag került a figyelem középpontjába
A kutatók a leggyakrabban fogyasztott 17 tartósítószer részletes vizsgálatát is elvégezték. Az elemzés alapján nyolc olyan adalékanyagot azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomás kialakulásával.
Ezek közé tartozik a kálium-szorbát (E202), a kálium-metabiszulfit (E224), a nátrium-nitrit (E250), az aszkorbinsav (E300), a nátrium-aszkorbát (E301), a nátrium-eritorbát (E316), a citromsav (E330), valamint a rozmaringkivonat (E392).
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy az aszkorbinsavat, vagyis az E300 jelölésű adalékanyagot nemcsak a magas vérnyomással, hanem a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával is összefüggésbe hozták.
Dr. Mathilde Touvier ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás megfigyeléses jellegű volt, ami bizonyos korlátokat jelent az eredmények értelmezésében. A szakember szerint azonban a vizsgálat rendkívül részletes adatokra épült, és a kutatók figyelembe vették azokat a tényezőket is, amelyek önmagukban növelhetik vagy csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A kutató rámutatott arra is, hogy korábbi kísérleti vizsgálatok rendszeresen azt mutatták, hogy egyes tartósítószerek oxidatív stresszt válthatnak ki a szervezetben, illetve befolyásolhatják a hasnyálmirigy működését.
A szakemberek szerint az eredmények indokolttá tehetik a jelenlegi szabályozások felülvizsgálatát. Véleményük szerint az olyan hatóságoknak, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), érdemes lehet újraértékelniük az érintett adalékanyagok kockázatait és előnyeit.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy addig is célszerű előnyben részesíteni a kevésbé feldolgozott vagy feldolgozatlan élelmiszereket, és lehetőség szerint csökkenteni a felesleges adalékanyagok fogyasztását. Ebben az egészségügyi szakembereknek is fontos szerepük lehet, hiszen ők segíthetnek a lakosságnak megérteni a tudományos eredményeket és a táplálkozási ajánlásokat.
A kutatócsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogy az adalékanyagok és az ultrafeldolgozott élelmiszerek milyen hatással vannak a gyulladásos folyamatokra, az oxidatív stresszre, a vér anyagcsere-jellemzőire és a bélmikrobiom összetételére. Ezek az elemzések közelebb vihetnek annak megértéséhez, hogy a tartósítószerek milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolhatják az emberi egészséget.
Kapcsolódó anyagok:
5 tipp ahhoz, hogyan tartsuk fenn a bio életmódot a rohanó hétköznapokon
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by ready made: pexels
