Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Coober Pedy 

Coober Pedyben, egy ausztrál városban a szélsőséges klíma miatt mindenki a föld alatt él. Mégis miért laknak itt emberek? A magyarázat nem csak az opálbányászatban rejlik.

Coober Pedy története

Európában még javában dúlt az első világháború, amikor 1915-ben aranyásók a véletlennek köszönhetően nem aranyat, hanem opált találtak az akkor még nem létező település területén, valahol Ausztráliában, az isten háta mögött.

Nemsoká kitört az opálláz, ami megalapozta a város "fejlődését" is, hisz a bányászoknak valahol lakniuk kellett.

opál Coober Pedyben

Opál Coober Pedyben - wikipedia

Élet Coober Pedyben

Hagyományos értelemben vett várost azonban nem lehetett az embereknek a területen felhúzni, hisz nyáron elviselhetetlenül magas a hőmérséklet, így a lakosság, alkalmazkodva a könyezethez, a föld alatt, a sziklarengetegben és homokdombokban kezdett el magának várost építeni.

A bányászatnak köszönhetően a dug-outs névre keresztelt házak (vagy lakások) szó szerint föld alatt bunkerekre emlékeztetnek. Ez nem véleltlenül alakult így, a világháborúból hazatért katonák ásták és vájták ki, melyekről hamar kideült, hogy életvitelszerű lakhatásra teljességgel alkalmasak.

Coober Pedy Dug-outs

Dug-out in Coober Pedy - wikipedia

A példa ragadóssá vált, mások is ilyen lakásokat kezdtek el maguknak építeni, a város pedig elkezdett "fejlődni". Bár egyesek azt gondolhatnák, a helyi lakosság kényszerszállásokon él, a feltételezés nem helytálló. Egy-egy lakás abszolút komfortos, értékkel bíró ingatlan.

Sokak szerint Coober Pedy környezete a Csillagok háborúja Tatuin bolygójára hasonlít leginkább. Félsivatagos környéken, egy lapályos, helyenként sziklás-dombos területen található, írja találóan a wikipédia.

A lakosság, annak ellenére, hogy a környezet nem túl "emberbarát", már száz éve kitart a településen, melynek hátterében kétségtelenül a sikeres alkalmazkodás áll. (Akárcsak abban a norvég bányászvárosban, mely speciális jogszabályokat hozva nem engedi a településen a születést és az elhalálozást.)

lakás Coober Pedyben - wikipedia

Lakás Coober Pedyben - wikipedia

Opálbányászat és turizmus

Ugyan a városban ma is folyik a bányászat, a helyi lakosságnak jövedelmező üzletág a turizmus is. A településre sokan ellátogatnak, így a föld alatti városban szálloda, bolt, bár, múzeum, templom és galéria is működik, de a hely nem csak ezért érdekes.

A város egyáltalán nincs elvágva a külvilágtól, úttal és nagy gépek fogadására alkalmas reptérrel is rendelkezik, kielégítendő a turizmus igényeit. A településen autó és terepjáró is bérelhető. 

A látogatók - nem ipari jelleggel - opál után is kutathatnak a környéken, amit ha megtalálnak, az övék lehet. Ehhez azonban csak a kezüket használhatják, ha lapátot vagy ásót akarnak a "bányászathoz" igénybe venni, ahhoz már engedély kell.

Mivel a terület félsivatagos, több rendező is jelenetek helyszínül választotta, itt forgatták pl. a Pitch Black - 22 évente sötétség és a Vörös bolygó filmeket is.

Önellátás

A város nem csatlakozott az ország elektromos hálózatához, drága is lenne kiépíteni, ezért az áramellátást helyben kellett megoldani. Ezt egy dízelgenerátor, valamint egy szélerőmű biztosítja.

A víz egy 24 kilométerre lévő földalatt forrásból, szivattyúzás révén érkezik a településre, azonban kiváló minősége ellenére igen drága, így a lakók nagyon megbecsülik. 

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás: wikipedia - Nyitókép forrása: Nicholas Jones - Flickr