Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

3387-turf-houses.jpgA lapostetők alkalmasak lehetnek zöld felületek kialakítására, a talaj- és növénytakaró jó szigetelő, és a csapadék eloszlására, levegőminőségre is jótékony hatással van. A költségek miatt ma még sokan ódzkodnak a megvalósítástól, de a ráfordított összegek megtérülhetnek a jobb szigetelés következtében, ráadásul a zöldtető jelentősen növelheti az ingatlan értékét.

A zöldtetők a hatvanas-hetvenes években jelentek meg az építészetben. Európában különösen Németországban vált népszerűvé ez a megoldás, ahol becslések szerint már a tetőfelületek 10 százaléka növénnyel borított. Magyarországon csak az elmúlt évtizedben kezdtek elterjedni a zöldtetők, 2004-ben mintegy 1 millió négyzetméternyi tető volt ily módon kialakítva.

Elsősorban lapostetőkre lehet növényeket telepíteni, de a mai technológia mellett már akár ferde felületeken is kialakítható zöldtető. Fő előnye a szigetelőhatásban rejlik: míg egy hagyományos bitumenes lapostető hőmérséklete nyáron 50-60 °C fok is lehet, addig egy zöldtető alatt ez mindössze 20-35 °C, ezzel szemben télen is fagypont alatti hőmérséklet marad a talajréteg alatt – írja a Lakásfókusz lakossági ingatlanos blog. A talajréteg megköti a csapadékot, így nagyobb esőzések esetén mérsékli a csatornahálózat terhelését.

A zöldtetőknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni: Az extenzív zöldtető legalább 6-8 cm-es földréteget tartalmaz. Ez a típus lapos, és 20-30 százalékos lejtésű felületeken is alkalmazható. A vizes földréteg súlya négyzetméterenként 60-80 kg, ami nem sokkal több mint a lapostetőkre kihelyezett kavicsréteg szokott lenni. Az extenzív tetőkre általában olyan, szélsőséges időjárási viszonyokat is tűrő növények – például varjúháj, kakukkfű – kerülnek, amelyek nem igényelnek különösebb gondozást.

Az intenzív tetők ezzel szemben már legalább 20 cm a talajréteg vastagsága, ennek súlya pedig már statikailag is megerősített tetőszerkezetet igényel. Az ilyen tető rendszeres gondozást, öntözést igényel, cserébe viszont nagyon széles a telepíthető növények köre, és lényegében egy önálló kis kertet alakíthat ki a tulajdonos.

Természetesen nem csak előnyei vannak a zöldtetőknek, a kockázatok többsége azonban megfelelő tervezéssel és karbantartással megelőzhető. A hibás kivitelezés, beázásokhoz vezethet, ami végső soron akár statikai problémákat is előidézhet. Annak, aki ilyen tetőt alakít ki, nem szabad megfeledkezni a rendszeres gondozásról sem, a nem megfelelő ápolás, az öntözés vagy a gyomlálás hiánya, vagy éppen a túltrágyázás gondozatlan, rossz megjelenésű felületeket eredményezhet. A zöld tetők további hátránya, hogy a szigetelés sérülése esetén viszonylag bonyolult a karbantartás a földréteg és a vegetáció miatt.

Nem olcsó, de nagyon menő

Az extenzív zöldítés azonban már nem számít luxusnak, egy négyzetméter kialakítása mindössze 4000 forinttal kerül többe, mint egy hagyományos cserépfedés. Az így kialakított lakások viszont gazdaságosabban fűthetők/hűthetők, a növényzet a lapostető élettartamát akár két-háromszorosára is hosszabbíthatja.

Forrás: http://hvg.hu/ingatlan/20130702_Itt_a_tokeletes_tetoszigeteles

Kép forrása: http://lakasfokusz.hu/