Skip to main content

„Jön a nyár, megy a tél, Szevasz tavasz!” Lassan újra itt a tavasz és a felmelegedés, valószínűleg sokan várjuk már a zöldellő fákat, a vékonyabb kabátokat, az üde tavaszi napsütést, azonban a tél elmúltával nem csak kellemes dolgok várnak ránk.

            Immár majdnem két évszázada történő mérések bizonyítják, hogy a városok mikroklímája melegebb, mint a környezeté. Az urbán térségek hőtöbbletétnek kialakulását, a „zöld” környezetéhez képest a hősziget hatásnak tulajdonítjuk.

            Sokszor halljuk, hogy a nagyvárosok valahogy, mintha mindig melegebbek lennének. Ez a legtöbbször nem is helytelen megállapítás.

A beton, a panel, a tégla, a bitumen, a természetes felszínekkel szemben sokkal jobban tartja a meleget, valóságos „hőcsapdaként” tud működni, amikor sugárzás éri.

            Ehhez még hozzájön a közlekedés, a fűtés és az egyéb emberi tevékenységek melegítő hatása, amikhez még csak hasonlót is a természetben nem gyakran találni, ezt még megszorozzuk a felettünk lévő, miattunk szennyezettebb légtömeg plusz hő visszatartásával. Alakul már a HŐSÉG…

De még mindig nem elég! Ott van továbbá a kanyon effektus, vagyis az a jelenség, hogy az épületek és egyéb műtárgyak felülete megsokszorozza az urbán felszínt. Hozzájöhet még a szélcsend, a felhőmentes ég, és már kész is az általunk, magunknak épített kemence.

            Ez a meleg még éjszaka sem múlik el. Sőt! Ilyenkor sokkal nagyobb a visszasugárzás, tehát általában még magasabb hőmérsékleteket lehet mérni, mint nappal. Jó példa erre a nyugati fekvésű panellakások hőváltozása. Míg nappal „csupán” 30 fok körül rezeg a hőmérő higanyszála, addig éjjel van, hogy több mint 40 fok van ezekben a házakban.

            A különbség a természetes hőmérséklethez képest akár 5-10 fok is lehet!

            És, hogy miért fontos nekünk a hőszigetek egyre nagyobb mértékű terjeszkedésével foglalkozni? Azért mert ilyen mértékű meleg már káros lehet az emberi szervezetre. Kialakulhat hőguta, az izzadás miatti dehidratáció, gyengíti a fiatalok és az idősek szervezetét, fokozottan veszélyezteti a szív és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőket, elősegíti az akut tünetek kialakulását.

            Pedig a hősziget effektus már kis beavatkozásokkal is mérsékelhető lenne, mint a nagyobb zöld területek kialakítása, a tetők és a házfalak fehérre festése, a környezetbarátabb tömegközlekedés bevezetése/ elterjesztése.

            Kérdés csak az, hogy megéri-e ez nekünk? Ezt mindenki maga dönti el. Ám annak, hogy az emberiség, mint tömeg mit fog tenni, csak a jövő a megmondhatója. Szerintem jelenleg (sarkítva, túlozva, leegyszerűsítve, túlbonyolítva, és összefoglalva) két választásunk van: festünk vagy fövünk! Csak mi döntünk!

Források:

http://www.zoldmuzeum.hu/a-varosok-mikroklimaja-hoszigetek

http://www.origo.hu/itthon/20111202-globalis-felmelegedes-es-tomeges-bevandorlas-formalhatja-a-jovo-budapestjet.html

http://www.origo.hu/tudomany/20101222-nasa-landsat-muholdkep-buffalo-providence-szinte-vilagitanak-a-varosi-hoszigetek.html

Forrás: http://hungarian.ruvr.ru/2013_01_30/A-megapoliszok-megvaltoztatjak-a-bolygo-eghajlatat/

Forrás: http://www.felsofokon.hu/ktb/2013/02/28/hoszigetek-a-nagyvarosokban

TOP 5