Skip to main content

utazaseuHat európai országban kérdeztek meg embereket arról, hogyan utaznak, mennyire változtak az utazási szokásaik az elmúlt öt évben. A USEmobility projekt célja az, hogy a felmérés adatait elemezve olyan tényezőket találjon, amelyekkel azok, akik készek változtatni, a tömegközlekedés és más környezetbarát utazási módok felé terelhetők.

Újdonság, hogy a USEmobility projekt alulról fölfelé építkezik, vagyis az emberek szokásaiból, igényeiből kiindulva keres választ arra a kérdésre, mit tegyen a politika, illetve a szolgáltató azért, hogy minél többen válasszák a tömegközlekedést.

Az emberekre ható tényezőket a kutatók két fő csoportra osztották, aszerint, hogy az eljutási kínálaton változtatnak valamit, vagy az emberek gondolkozását befolyásolják. Az első csoportba a kemény tényezők tartoznak, ilyenek például a menetrend, a sebesség, a jegyváltás és jegykezelés. Az úgynevezett lágy tényezők közé került a kényelem, a szocializáció, a közlekedés- és környezettudatosság, az információhoz jutás könnyűsége.

A legnagyobb változás abban mutatkozott, hogy milyen tömegközlekedési eszközöket használnak a munkába járáshoz. Míg a nagyvárosok környékén gyarapodott a tömegközlekedést használók száma, vidéken inkább az autóhasználat növekedett. Az eredményről és az elemzés részleteiről az azt irányító Thomas Krautscheidet és Klaus-R. Knuth-ot, a német Quotas GmbH közvélemény-kutató vállalkozás két vezetőjét kérdeztük.

– Milyen meghatározó kemény és lágy tényezőket találtak?

- A klasszikus kemény tényezők közül az elérhetőség, a költségek, az utazási idő, a várakozási idő, az átszállások és kapcsolatok gyakorisága befolyásolja leginkább az utasokat. A lágy tényezők között az emberek rugalmassága, tervezésre való hajlandósága, környezettudatossága a meghatározó befolyásoló erő, illetve az, hogy mennyi információjuk van a lehetőségekről.

- Melyek voltak a közvélemény-kutatás fő elemei?

- A USEmobility felméréssel arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tapasztalatok döntőek az utazási mód megválasztásában, és mi bírhatja rá az embereket a változtatásra. Azt kutattuk, hogy vajon mi motiválhatta azokat, akik az elmúlt öt évben változtattak az autózás, a motorozás, a biciklizés, a gyaloglás, buszozás, vonatozás arányán az utazásaikban (utazás-összetétel). A USEmobility felmérésben tehát nemcsak a tömegközlekedés-használat növekedésének vagy csökkenésének okait kerestük, hanem az autózás motivációira is rákérdeztünk. A tervezés során egy olyan kérdéssort állítottunk össze, amely pontosan fel tudja mérni a módot váltók csoportját.

- A megkérdezetteknek csaknem a fele váltott közlekedési módot az utóbbi öt évben. Vajon miért?

- Általában különféle tényezők kombinációja vezet az utazási szokások megváltozásához. A legerősebbnek közülük az élethelyzet megváltozása, azon belül is a munkahelyváltás és költözés bizonyult. De természetesen számított az is, hogy vonzó vagy taszító-e a tömegközlekedés, olyannyira, hogy nem csekély arányban ez váltotta ki az utazási mód megváltoztatását.

- Az emberek hirtelen döntenek úgy, hogy otthon hagyják az autójukat és átülnek buszra, vonatra, vagy ez hosszabb folyamat eredménye?

- A megkérdezettek nagy csoportja változtatott az utolsó öt évben az utazási szokásain úgy, hogy teljesen vagy részben váltott a két fő mód között: tömegközlekedésre szállt autózás helyett, illetve fordítva. Őket elneveztük módváltoztatóknak. A kétharmaduk több lépcsőben – azaz többször is – változtatott, mire megtalálta a számára megfelelő utazási módokat (módösszetételt). Érdekes, hogy inkább az idősebbek változtatnak lépésről lépésre – közöttük az egy lépésben nagyot változtatók aránya csak 20 százalék –, a fiataloknál gyakoribb az éles váltás.

- Kiderült a felmérésből, hogy mivel lehet rávenni az embereket arra, hogy leginkább a tömegközlekedést használják?

- Valamennyi résztvevő országban azt láttuk, hogy a módváltoztatók 25 százaléka pragmatikusan dönt. Őket nem az érzelmeik vezérlik, hanem a szolgáltatás mennyisége és minősége. A jó közlekedési eszköz fő jellemzője a gyors elérhetőség – tömegközlekedésnél az, hogy milyen közel van a megálló –, és az egyszerű célba érés. Befolyásolja az utazási szokásokat a lágy tényezők közé sorolt kényelem, az indulás kiszámíthatósága, gyakorisága, illetve az, hogy a jegyekkel igénybe vehető-e többféle jármű és szolgáltatás.

- Mivel lehet az embereket rávenni arra, hogy a környezeti szempontokat jobban figyelembe vegyék az utazási mód megválasztásánál?

Tudni lehet, hogy az európai polgárok odafigyelnek a környezeti szempontokra, amikor autót vásárolnak – az alacsony fogyasztású és a villanyautó egyre népszerűbb. Sokat számit a tájékozottság, tehát érdemes sok információt szolgáltatni a környezetbarát közlekedésről, nyaralásról, mert ezzel valóban lehet befolyásolni a döntéseket. A Horvátországban és Magyarországon megkérdezettek között már ma is erősebb a tömegközlekedés tudatos növelésére való hajlandóság, mint a többi négy országban.

- Van más említésre méltó eltérés is a centrumországok és Magyarország illetve Horvátország válaszadóinak attitűdje között?

- Jelentősen eltérő véleményeket hallottunk a tömegközlekedésről. Horvátországban például a tömegközlekedést szebbnek, egyszerűbbnek, gyorsabbnak, békésebbnek, sikeresebbnek és modernebb közlekedési módnak tartják, mint a nyugati országokban.

- Melyek voltak a legérdekesebb és legmeglepőbb eredmények?

- Először is az, hogy milyen sok ember változtatott az utazási szokásain az elmúlt öt évben. Az emberek tehát kevésbé ragaszkodnak a mobilitási szokásaikhoz, mint gondolnánk. Nagyon fontos felfedezés, hogy az utazási szokásokat a magánéletben történt változások befolyásolják leginkább, miközben a változtatást elősegítő eszközökről szóló vitákban mindig a kínálat fontosságáról van szó. Biztató, hogy sok a gyakorlatias gondolkodású felhasználó, de megfontolást érdemel az is, hogy az autóhasználat sokkal inkább érzelmi alapú, mint a tömegközlekedés választása.

Az interjút készítette: Varga Judit

Forrás: http://levego.hu/kapcsolodo_anyagok/miert_valtanak_az_emberek_autorol_vasutra

TOP 5