A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
A törökországi Göbekli Tepe a világ legrégebbi ismert monumentális építményegyüttese, az ott zajló új ásatások azonban megkérdőjelezhetik a rendeltetéséről alkotott korábbi elméleteket. A régészek olyan leletekre bukkantak, amelyek betekintést engednek az újkőkorban élt emberek mindennapjaiba, és arra utalnak, hogy a helyszín nem csupán szertartási központ, hanem lakóhely is lehetett.
A Törökország délkeleti részén található Göbekli Tepe kutatói nemrég új területen kezdték meg a feltárást. Már az első eredmények is izgalmas részleteket tártak fel az egykor ott élő neolitikus közösség életéről, és alapjaiban változtathatják meg az emberiség első ismert monumentális építményének szerepéről kialakult képet, írja az IFLSCIENCE.
Göbekli Tepe több ezer évvel idősebb Stonehenge-nél
Göbekli Tepe egy hegyoldalon elhelyezkedő régészeti lelőhely a mai Törökország területén. Számos nagyméretű építményből áll, amelyekben gazdagon díszített, akár 5,5 méter magas kőoszlopok és hatalmas faragott kövek találhatók. A helyszín egy őskori templomegyütteshez hasonlítható. Bizonyos szempontból Stonehenge-re emlékeztet, ám annál nagyobb, jóval díszesebb és 11 600 éves korával lényegesen régebbi.
Az épületegyüttest több szakaszban emelték i. e. 9600 és 8200 között. Göbekli Tepe így több ezer évvel megelőzi a világ más ismert, nagyméretű megalitikus építményeit. Ebben az időszakban a Föld éppen csak kilábalt az utolsó jégkorszakból, a mezőgazdaság pedig a világ egyes részein még csupán kialakulóban volt. A hatalmas kőtömbök megmunkálása és elrendezése ezért különösen figyelemreméltó szervezettségre utal.
Lakóépületeket találhattak a híres szentélyek közelében
A Göbekli Tepén zajló legújabb munkálatok egy 80-szor 70 méteres területre összpontosulnak. Ez a rész csupán rövid távolságra fekszik a lelőhely legismertebb, templomszerű romjaitól, amelyek rendszerint a kutatások és a nyilvánosság figyelmének középpontjában állnak.
Az új ásatások azonban Göbekli Tepe egészen más, sokkal inkább hétköznapi oldalát tárják fel. A felszíni vizsgálatokból és geomágneses felmérésekből származó adatok szerint ezen a területen egykor több nagyméretű, négyszögletes közösségi épület állhatott.
Necmi Karul professzor, a Kődombok projekt koordinátora a közösségi médiában ismertette a feltárás első eredményeit. Elmondása szerint az új ásatáson előkerült épületek belső kialakítása arra utal, hogy azok lakófunkciót töltöttek be. A kutató szerint az építményeket Göbekli Tepe történetének második szakaszában, hozzávetőleg az i. e. 9. évezred elején lakóhelyként használhatták.
Nem kizárólag szertartási központ lehetett Göbekli Tepe
Az új eredmények megkérdőjelezik azt a korábbi elméletet, amely szerint Göbekli Tepe nem állandó település, hanem egy elszigetelt templomegyüttes volt, ahol az emberek kizárólag szertartási összejöveteleket tartottak. A lakóépületek felfedezése ezzel szemben arra utal, hogy emberek élhettek a területen, és nem csupán vallási vagy közösségi események alkalmával keresték fel a helyszínt.
A több évtizede zajló ásatások ellenére a régészek eddig csak kevés bizonyítékot találtak háziasított növények vagy állatok jelenlétére. Kerámiák sem kerültek elő jelentős mennyiségben, ezért egyes kutatók arra következtettek, hogy Göbekli Tepét nem letelepedett földművesek, hanem vadászó-gyűjtögető közösségek építették.
Klaus Schmidt, aki az 1990-es években elsőként kezdte el komolyabban feltárni a lelőhelyet, határozottan úgy vélte, hogy Göbekli Tepe kizárólag szertartási célokat szolgáló épületegyüttes volt. Schmidt szerint a helyszínt vadászó-gyűjtögetők hozták létre és tartották fenn rituális központként. Úgy gondolta, hogy az építkezéshez szükséges társadalmi együttműködés és szervezettség adhatta meg az egyik kezdő lökést a mezőgazdasági forradalomhoz, valamint az összetett, állandó települések kialakulásához.
Ezt az elképzelést az elmúlt években egyre több kritika érte. A legújabb ásatások tovább erősítik azt a kibontakozó elméletet, amely szerint Göbekli Tepén legalább a lelőhely hosszú történetének bizonyos időszakaiban állandó lakosság élhetett.
Acélkábelekkel védik az ősi kőoszlopokat
A lakóépületek feltárása mellett a jelenlegi program a már napvilágra került templomszerű építmények megóvását és alaposabb megismerését is szolgálja. Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter az Instagramon számolt be a helyreállítási és állagmegóvási munkálatokról.
„Az ásatások mellett kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az állagmegóvásnak is. Miközben a C építmény monolitfelületének utolsó darabjait visszahelyeztük, megerősítettük a D építmény falait és a két központi monolit talapzathoz kapcsolódó részeit. A monolitokat acélkábelek segítségével a rezgésekkel szemben is biztosítjuk” – közölte a miniszter.
Ersoy szerint a Göbekli Tepe különböző részein párhuzamosan zajló feltárási, restaurálási és állagvédelmi munkákkal egységes szemlélet alapján őrzik meg ezt a különleges örökséget a jövő számára.
Az új felfedezések alapján Göbekli Tepe története jóval összetettebb lehet annál, mint amit a kizárólagos szertartási központ elmélete feltételezett. A lelőhely egyszerre szolgálhatott közösségi, rituális és lakófunkciókat, bár ezek pontos időbeli és társadalmi kapcsolatait a további ásatásoknak kell tisztázniuk.
Kapcsolódó anyagok:
Tudósok szerint kiderült, miért épült Stonehenge, a titokzatos emlékmű
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Kerimbesler - Own work, CC BY-SA 4.0, wikimedia
TOP 5
