A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A tengerszint emelkedése a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, azonban egy új kutatás szerint sok part menti térségben nem kizárólag az óceánok vízszintjének növekedése jelent veszélyt. A sűrűn lakott tengerparti régiókban a talaj süllyedése tovább gyorsítja a relatív tengerszint-emelkedést, ami jelentősen növeli az árvizek és az elöntések kockázatát.
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) Német Geodéziai Kutatóintézetének (DGFI-TUM) és az amerikai Tulane Egyetem kutatói szerint emberek százmilliói élnek olyan alacsonyan fekvő partvidékeken, ahol ez a kettős hatás egyre nagyobb veszélyt jelent. Eredményeiket a Nature Communications tudományos folyóiratban tették közzé.
A talajsüllyedés sok helyen gyorsabban növeli a veszélyt, mint maga a klímaváltozás
A globális tengerszint-emelkedés napjaink egyik legnagyobb klímavédelmi kihívása. Világszerte több mint félmilliárd ember él alacsonyan fekvő part menti területeken. A kutatók megállapították, hogy a sűrűn lakott tengerparti régiókban élők évente átlagosan mintegy 6 milliméteres relatív tengerszint-emelkedést tapasztalnak.
Ez megközelítőleg háromszorosa a partvonalakra vetített globális átlagnak, amely évente 2,1 milliméter. Még a klímaváltozás által okozott abszolút tengerszint-emelkedéshez viszonyítva is – amely évente körülbelül 3,15 milliméter – csaknem kétszer akkora ez az érték. A kutatás szerint a különbséget elsősorban a szárazföld süllyedése, vagyis a szubszidencia okozza.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a talajsüllyedés pontos oka nem minden esetben állapítható meg egyértelműen, ugyanakkor több meghatározó tényező is ismert. A legfontosabb okok közé tartozik a felszín alatti vizek túlzott kitermelése, a kőolaj- és földgázkitermelés, a folyótorkolatok fiatal üledékeinek tömörödése, valamint a gyorsan növekvő városok épületeinek és infrastruktúrájának egyre nagyobb terhelése. Emellett hosszú távú földtani folyamatok, például a lemeztektonika és a jégkorszak utáni földkéreg-emelkedés is szerepet játszanak.
Dr. Julius Oelsmann, a kutatás vezető szerzője és a DGFI-TUM kutatója szerint ha valóban meg akarjuk érteni a part menti tengerszint-emelkedést, nem elegendő kizárólag az óceánokat vizsgálni, hanem magát a szárazföldet is folyamatosan figyelni kell.
A szakember szerint különösen a sűrűn lakott part menti térségekben az emberi tevékenység jelentősen fokozza a talajsüllyedést. Ennek oka gyakran a túlzott víz- és nyersanyag-kitermelés, amely korábban stabilizálta a talaj szerkezetét. Ezt tovább erősítheti a nagyvárosok óriási súlya és a természetes földtani folyamatok, amelyek együttesen jelentősen felerősítik a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés hatását.
Egyes városok évente több centimétert is süllyednek
A kutatás szerint Thaiföld, Banglades, Nigéria, Egyiptom, Kína és Indonézia part menti lakossága évente átlagosan 7–10 milliméteres relatív tengerszint-emelkedéssel szembesül. Az Egyesült Államokban, Hollandiában és Olaszországban is magas értékeket mértek, ahol az éves növekedés körülbelül 4–5 milliméter.
A legjelentősebb talajsüllyedési gócpontok közé tartozik Jakarta, ahol az átlagos süllyedés évi 13,7 milliméter, Tianjin 13,5 milliméterrel, Bangkok 8,5 milliméterrel, Lagos 6,7 milliméterrel és Alexandria 4 milliméterrel. A kutatók rámutatnak arra is, hogy ugyanazon városon belül is rendkívül nagy különbségek lehetnek. Jakartában egyes területeken évente akár 42 milliméteres talajsüllyedést is mértek, miközben a város más részein ezzel egy időben a felszín emelkedik.
Ezzel szemben Svédországban és Finnországban éppen ellenkező folyamat figyelhető meg. Ezeken a területeken a szárazföld a legutóbbi jégkorszakot követő földkéreg-visszarendeződés miatt tovább emelkedik, méghozzá gyorsabban, mint amilyen ütemben a tengerszint növekszik.
A kutatók szerint a talajsüllyedés egyik leghatékonyabb ellenszere a felszín alatti vízkészletek fenntartható kezelése. Florian Seitz professzor, a DGFI-TUM igazgatója szerint számos nagy tengerparti városban a túlzott talajvíz-kitermelés a legfontosabb oka a felszín süllyedésének. Ezért a helyi politikai döntések és a vízgazdálkodás jelentős szerepet játszhatnak a probléma mérséklésében. A szakember szerint a talajvíz kitermelésének szigorúbb szabályozása, a vízadó rétegek mesterséges utánpótlása és az alternatív vízforrások használata jelentősen lassíthatja, sőt egyes esetekben szinte teljesen megállíthatja a talajsüllyedést.
A kutatás két sikeres példát is bemutat.
Tokióban korábban évente több mint 10 centiméteres talajsüllyedést mértek, egyes területeken pedig ez elérte a 24 centimétert is. A japán kormány beavatkozása és az alternatív vízellátás bevezetése után ezek az értékek jelentősen csökkentek.
Hasonló intézkedéseket vezettek be az Egyesült Államokban, Texas állam Harris–Galveston térségében is. A túlzott talajvíz-kitermelés miatt 1975-ben létrehozták a Harris-Galveston Subsidence District szervezetet, amely szabályozza a felszín alatti víz kitermelését, támogatja az alternatív vízforrások használatát és ösztönzi a víztakarékossági intézkedéseket.
Kapcsolódó anyagok:
Az űrből is látható a város süllyedése
Dél-Florida több tucat luxusfelhőkarcolója süllyed
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Siggy Nowak from Pixabay
TOP 5
