Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: A fényszennyezés felborítja a rovarvilág egyensúlyátA közvilágításnak sötét oldala is van: nemcsak a rovarok egyéni viselkedését, de az éjjeli és nappali életmódú populációik összetételét is jelentősen megváltoztatja – derül ki egy tanulmányból, amely az ökoszisztémákra gyakorolt potenciális hatásokat vizsgálta.

Legutóbbi becslések szerint a közvilágítás évi átlagban 6 százalékkal nő a világban, egyebek között a gyors urbanizáció következtében. A kutatóknak csak korlátozott ismereteik vannak a mesterséges fénynek a környezetre gyakorolt hatásairól – olvasható a brit tudományos akadémia Biology Letters című szakfolyóiratában a héten ismertetett tanulmányban.

 

Bővebben: A magyar ace ventura – Veszélyesek a kitett, megszökött állatok – Az OzoneNetwork előzeteseAz illegális állattartók száma az utóbbi években megsokszorozódott. A hüllők tartása szakirányú képesítést igényel. A szakmai hozzáértést több éves gyakorlattal kell igazolni a természetvédelmi hivatalban. Aligátor vagy óriáskígyó tartásához minden szomszéd írásos beleegyezésére van szükség, amennyiben egy tiltakozó is akad, a vadállat megvásárlása tilos.

A különböző kígyó alfajok között jelentős méretbeli és küllembeli eltérés lehet. A 9 méter 76 centiméteres kockás piton, a világ legnagyobb kígyója, Ázsiában él. A fogságban, keresztezett alfajú terráriumi boák általában 2-3 méter hosszú, igen változatos mintázatú kígyók. A boa viszonylag békés természetű és kisebb termeténél fogva az emberre kevésbé veszélyes. A fiatalok kisebb, míg az idősebbek nagyobb rágcsálókat, madarakat, esetleg hüllőket fogyasztanak. Az óriáskígyók jellegzetessége, hogy nem összeroppantják, hanem megfojtják zsákmányukat. Az anakondához hasonló állatok akár háromszorosukra is képesek tágulni, rendszeres táplálékuk a szarvas, amivel egy évig jóllaknak.

 

Bővebben: Visszatelepítik a kihalt méheket Angliába(Szerkesztő megjegyzése: Remélhetőleg, mi sohasem tesszük úgy tönkre a biodiverzitásunkat, mint az angolok. Valamiben mégis jobbak vagyunk, mint a Nyugat?)

Új kolóniákkal tér vissza a brit vidékre a negyed évszázada eltűnt rövidszőrű poszméh - közölte az RSPB brit természetvédő szervezet. A rövidszőrű poszméh (Bombus subterraneus) utoljára 1988-ban bukkant fel Dél-Angliában, azóta kihaltnak tekintették. Most azonban Svédországban egészséges kolóniákat találtak a rovarból, és körülbelül ötven királynőt sikerült is befogni belőlük.

 

Bővebben: Hatezer munkahelyet ad az erdőAkár hatezer munkahelyet is teremthet az a 4 milliárd forint, amelyet az önrésszel és a támogatással együtt összesen a fiatal erdők ápolására fordíthatnak a magánerdők tulajdonosai – mondta el a Világgazdaságnak Luzsi József.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke rámutatott: a május 31-ig igényelhető 2 milliárd forint az erdő ápolási munkálatainak felét fedezi majd. Az ilyen erdőkben a terület tisztítása, a fák nyesése értéknövelő hatással bír, amelynek eredményeképp később minőségi faanyagot termelhetnek ki a tulajdonosok. Ez a lehetőség szakképzetlen munkaerőt igénylő munkaigényes tevékenységekhez segít több ezer embert az ország olyan területein, ahol nincs más munkahely – fejtette ki Luzsi József.

 

Bővebben: Halálra vannak ítélve a magányos farkasokA farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésű családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseiből. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az ő természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.

A kutya háziasítása több tízezer évvel ezelőtt kezdődött, és mára több száz kutyafajtát különböztetnek meg. A háziasítás helyszíne a mai napig vita tárgya, mert felmerült már Afrika, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet is. A legújabb eredmények pedig megállapították, hogy a modern fajták genetikailag nagyon távol állnak az első háziasított kutyáktól.

 

Bővebben: Az elnök vétója ellenére veszélyben az esőerdőkA környezetvédők az esőerdőkért harcolnak, a mezőgazdasági lobbi nagy pénzt lát a kiirtással szerzett területekben. A brazil elnök egyensúlyoz: meg is változtatják az esőerdők védelmére vonatkozó törvényt, meg nem is.

Dilma Rousseff brazil elnökre nagy nyomás nehezedik: vagy a lobbicsoportoknak, vagy a környezetvédőknek enged. Végül kompromisszumos megoldásra jutott, és csak részben vétózta meg az esőerdők védelmére hozott törvény módosításait. A törvényhozók ugyanis úgy változtattak a jogszabályokon, hogy azzal veszélybe sodorták az amúgy is kipusztulóban lévő esőerdőket.

 

Bővebben: Veszélyben a földikutya állomány – Az OzoneNetwork műsorajánlójaA földikutya egész életét az emberek elől elzárva, a föld alatt tölti. A rágcsálók rendjéhez, az emlősök osztályához tartozó család Európa legveszélyeztetettebb emlőse. Állományuk, élőhelyeinek felszámolása miatt erősen megfogyatkozott, ezzel fennmaradásuk közvetlen veszélybe került. Itthon körülbelül már csak 1000- 1200 földikutya él, a jelenlegi élőhelyei közül pedig csak kettő található országos jelentőségű védett természeti területen.

Az eredetileg sztyepplakó állat Dél- Kelet Európában, KisÁzsiában, és Líbiában őshonos. Szerbiában és Délvidéken körülbelül 300 nyugati földikutya él. Életmódjuk és nagyságuk a vakondéhoz hasonló. Téli álmot nem alszik, de hideg időben néha napokig a vackán marad. Földalatti járatai száz méternél is hosszabbak és akár több méter mélyre vezetnek le a föld alá. A növények gumóit, gyökereit alulról közelíti meg, és úgy fogyasztja.

 

Bővebben: Természeti emlékek lesznek a rejtélyes kaptárkövekMáig rejtély, kik, mikor és miért faragták a fülkéket azokba a sziklákba, melyeknek leggazdagabb lelőhelye a Bükkalján van.

Kaptárkő - ezen a néven említik tanulmányaikban az ablakos kövek rejtélyének megoldásán fáradozó kutatók is: 1865-ben Kubinyi Ferenc, 1885-ben és 1891-ben Bartalos Gyula, 1939-ben Klein Gáspár, a 60-as években Saád Andor, a 70-es évektől pedig Mihály Péter. Ezek a jeles kövek – melyeknek háromnegyede eddig semmiféle védettséget sem élvezett – megérdemlik, hogy megőrizzük őket az utókornak.

Védetté nyilvánítási kezdeményezésüknek messzire nyúló története van. A megalapozó kutatásokat, vizsgálatokat, topográfiai felméréseket Mihály Péter a hatvanas évek elején kezdte meg. Ekkor a kaptárkövek egyik szomolyai csoportja „Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület” néven országos védettséget kapott, de mind a 72 ismert ablakoskő megóvása szükséges.